Cikkek

Ádventi várakozás

"...az élő és igaz Istennek szolgáljatok, és várjátok az ő Fiát az égből,akit feltámasztott a halálból, a Jézust, aki megszabadít minket amaz eljövendő haragtól. -

1 Thesszalonikaiak 1,9-10


Kedves gyülekezet, drága Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!

A fenti aranymondással szólítunk meg ezúton is Benneteket, és buzdítunk az ünnepi várakozásra. Az ádventi időszaknak a fő jelentősége az, hogy az ember várakozik. Ez az időszak a karácsonyi ünnepet megelőző 4 vasárnapot tölti ki. Várakozunk a nagy ünnepre, a karácsonyra, az Isten fiának megszületésére, eljövetelére. Hasonló ez, mint amikor egy kedves ismerősünk érkezését várjuk messziről, akit már régen vártunk. Szeretnénk, ha a jövetelére készen lennénk, mert nem lenne szép üres kézzel, rendetlenségben, méltatlanul fogadni házunkban. Ez a várakozás egy izgalommal teli várakozás, mert hasonló a vőlegény és a menyasszony várakozásához, akik nagy ünnepi előkészületekkel készülődnek a nagy esküvői napra. De hasonló ahhoz a várakozáshoz is, amikor a hű feleségek gyermekeikkel várták a háborúból visszatérő drága férjet és a szerető édesapát. A jövetele nagy érték és óriási öröm, a várakozás pedig reménységgel teli várakozás!
Két kérdés merül ennek kapcsán fel bennem. Az első: van-e lehetőségünk jól felkészülni a jövetelre; a második: komolyan számítunk e a drága vendég jövetelével?
De várjuk-e egyáltalán a Megváltó születését, eljövetelét? Van elegendő olajunk a lámpásunkban, elegendő hitünk és szeretetünk, mint ahogy arra a tíz szűz példázata figyelmeztet? Tudatosítjuk e, hogy Isten ígérete beteljesedik, és mint ahogy József és Mária idejében Isten kisdedként elküldte Jézust, úgy az eljövendő időben is Jézus visszajön, hogy magához ölelje azokat, akik őt szeretetben és békességben várják?!
Igazán úgy készülődünk, hogy az majd tetszetős lesz a vendégnek? Ugyanis nem elég csupán külsőségekben készülődnünk, hanem a lelkünk mélyén is szükségünk van felkészülni. Az ünnepek előtti rohanásban kell, hogy legyen alkalmunk elcsendesedni, és lelki tekintetünket abba az irányba irányítani, ahonnan a Megváltót várhatjuk.
Szánjunk ezért időt a lelki alkalmakra, és vegyünk részt a gyülekezetünk közösségében, hogy közösen reménységgel teljen a várakozásunk.

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél