Kékkeresztes rovat

Dömös üzenete

2002. májusában a Neurológiai Intézetben kezeltek. Egy szórólapon keresztül szereztem tudomást a dömösi központról, amely szeretettel várja a gyógyulni vágyókat.
A gyógykezelés után el is mentem, először csak az Alagi térre, majd szíves elbeszélgetés után, júniusra, meghívót kaptam Dömösre is.
A sok kórházi kezelés után nem tudtam mi vár rám. Nagyon kellemesen csalódtam. Az ott lévő munkatársak nagy-nagy szeretettel fogadtak.
Ebben az időszakban voltak lakásproblémáim is, ezért kértem Margit nénit és Zoli bácsit, hogy a következő csoportba is szíveskedjenek felvenni. Ez hála Istennek sikerült is. Dömösön kaptam Bibliát és énekeskönyvet, szeretettel felkaroltak, s tereltek a hit felé.
Jobb lett a kedélyállapotom, nyitottá váltam az Úr felé, s mindez fordulópontot jelentett életemben.

Egyik reggel kimentem a parkba, és olvasgattam a Bibliát. Ekkor különös dologra lettem figyelmes:
Annak ellenére, hogy árnyékban voltam, egy különös fénysugár jelent meg a Szentírás lapján.
Távolabb ültem, de a jelenség ott is megismétlődött.
Arra gondoltam először, hogy csak a napfény sugara tört át a lombok között.
De a fény másfajta fény volt. Ettől kezdve elkezdtem olvasni a bibliát.
Dömösön más élményem is volt. Egyik éjjel különös álmot láttam:
Két személy közölte velem, hogy elhivatásom van a dömösi misszióba. Valóban itt találtam meg a helyem. Azóta hétszer lehettem Dömösön. Az alkalmak lelkileg mindig nagyon megerősítettek.
Köszönöm az Úr gondviselését.
Időközben megtaláltam gyülekezetemet is:
2005-ben a Jobbágyiban tartott szórvány-karácsony alkalmával találkoztam a bátonyi testvérekkel.

Szeles Pál Bátonyterenye