Fotó: Nagyvázsonyi vár látképe

A község Veszprém és Tapolca között, a Vázsonyi-séd mentén fekszik. Neve a Váson család nevéből ered (első ismert tagja a XIII. sz. elején a királyné udvarbírója volt). A Váson családtól II. Endre idején a Calcus-okhoz kerül a falu (lévén, Váson Salamon "elfelejtette" teljesíteni a királynak tett ígéretét: nem ment el egy keresztes háborúba...). Nagyvázsonyt a később helyben "uralkodó" Calcus András vitéztől 100 márkáért (!!!) az Igmándy-család vásárlolja meg, tőlük aztán a Vesen családé lesz újra a birtok (ők a Váson-ok leszármazottjai). A Mátyás idején (1462-ben) követként Rómába küldött Vezsenyi László meghal, így a vár és a község visszaszáll a koronára. Hunyadi Mátyás Kinizsi Pálnak ajándékozza Nagyvázsonyt, ami ekkor már mezőváros. A település a török korban kipusztult, majd német és magyar családokkal települt és éledt újjá a Zichy-családnak köszönhetően (ekkor már ők a falu urai).

Nagyvászonyt északról a Déli-Bakony (benne a Kab-hegy 600 méteres csúcsa), délről a Balaton-felvidék mediterrán hangulatú lankái határolják. A falu közepén álló - fél évezrednél is idősebb - vár leghíresebb gazdája - Kinizsi Pál - a XV. sz. második felében az erődítményt külsőtornyos védőfalakkal, palotaszárnnyal és kápolnával (ma evangélikus templom) egészítette ki. Nevéhez fűződik a falu határában található pálos-kolostor is, hiszen a derék barátokat a Fekete Sereg híres vezére telepítette Nagyvázsonyba. Ugyancsak Kinizsi építtette át a falu északi határán álló Szent István templomot.

A török hódoltság utáni betelepítés és felvirágzás - ahogy arra utaltunk - már a Zichy-család nevéhez fűződik, akik 1945-ig (62 év szünettel) éltek a Vázsonyban. Kastélyuk ma szálló, lovardájuk napjainkban is messzeföldön híres. Látványos a falu gazdagságáról tanúskodó Schumacher-ház, amelynek udvarában az utolsó vázsonyi rézműves mester eszközei láthatóak. A messze környéken egyedülálló Postamúzem és üzemelő Várcsárda ugyancsak a falu központjában áll.

A községben lelkes civil közösségi élet folyik. A Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület rendezvényei, alkalmai mellett teleházat, faluújságot, falutévét üzemeltet (!), de közösségei vannak a vállalkozóknak, lótenyésztőknek és különböző szakmai csoportoknak is. Aktív a nagyvázsonyi polgári kör is, a történelmi egyházak számban legjelentősebbike, a római katolikus testvérek konferencia-központot építenek, míg a lélekszámban második evangélikusok két templommal is büszkélkedhetnek. (A mi - református - gyülekezetünk életéről ezen honlap alfejezeteiben találhat információkat a tisztelt olvasó.)

Vázsony kiváló turistaközpont, a Balaton negyedóra alatt elérhető. Hűvösebb időben remek kirándulóhely Vöröstó (kálvária), Zádorvár (Pécsely), Káli-medence (nemzeti park), de autóval könnyen elérhető Tihany, Balatonfüred, Tapolca, Herend és Veszprém is. Szállások (kastélyszálló, panziók, turistaház, egyházi vendégház, falusi turizmus) sokasága várja a kirándulókat, országjárókat, családokat és csoportokat egyaránt.
Nagyvázsony lakóinak száma: 1800 lélek. Ebből kb. 900 r. katolikus, 600 evangélikus, 150 református keresztségű (becsült adatok). 150: egyéb ill. nincs megkeresztelve.
Vázsony lakóinak kb. 20%-a (cca. 350 fő) német nemzetiségű és/ill. anyanyelvű. A településen német és cigány kisebbségi önkormányzat működik.

Az itt élők évtizedek óta ismerkednek a környékkel, de mindig találnak valami újat Nagyvázsonyban és környékén.

(készült az önkormányzati kiadvány és a német kisebbségi önkormányzat kiadványa alapján)
















Kapcsolódó linkek

http://www.nagyvazsony.hu
http://www.vpmegye.hu
http://www.feketesereg.ngo.hu
http://www.hunique.hu