Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Meditatio

A föld határa már ez itt, ahol vagyunk, embernemjárta pusztaság. Itt szenved Prométheusz a büntetéstől, melyet Zeusz mért ki rá, mert megakadályozta, hogy Zeusz elpusztítsa az embereket és új fajt hozzon létre. Bűne az volt, hogy túlságosan szeretett, megszánta az egynapélőket, a halandókat. Mert! s az emberfajt ez attól védte meg, hogy összetörve alvilágra hulljanak.

Mivel mindent tud előre pontosan, ami történni fog, tisztában van szenvedése súlyával és hosszával: előbb egy sziklaszirthez láncolva kell eltöltenie éveket, magányosan, álmatlanul, nagy fájdalmak között sínylődve, majd Zeusz villám tüzével mennydörgés között e sziklacsúcsot összezúzza, ráomlik, s kemény karjával átöleli. Hosszú idő után, melyet a mélyben tölt el, feljön a napvilágra, és egy vérengző sas tör rá, hogy marcangolja teste tépett rongyait, mindennapos vendég gyanánt, hívatlanul lopózik hozzá, s májából lakmározik.

Kínjai kifogyhatatlanok, és még nem született meg az, aki megmentője lehetne. Mivel mindennel, ami történni fog, tisztában van, váratlanul semmi sem éri, s a rá szabott sorsot, az igaztalan döntést, és a kegyetlen büntetést nyugodtan viseli, tudva, hogy a végzet erős, nem harcolhat vele. Ez látszódik arcán és testtartásán is. A kínok nem görbítették meg tagjait, a méltatlanul elszenvedett gyötrelmek nem törték meg, elszánt, a saját sorsát elfogadja, és a végsőkig kitart. Még némi dacot is beleláthatunk: tudja, hogy az igazság az ő oldalán áll és valamikor a távoli jövőben majd helyreáll a rend, a bűnös elnyeri büntetését, az pedig, aki ok nélkül szenved, megszabadul. Tudja, hogy ugyan ezernyi szenvedés árán, de sok generáció múlva szabad lesz.

Önkéntelenül is felidéződik bennünk Jézus alakja a Gecsemáné kertben, a kínhalálát megelőző éjszakán. „Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied!” Halálosan szomorú, gyötrődik, remeg és vért verejtékezik. Arccal borul a földre, és azért könyörög, hogy el tudja fogadni Atyja akaratát, hogy végre tudja hajtani az isteni tervet, melyben övé a főszerep.

Jézus talán ebben a pillanatban tűnik fel leginkább emberinek és gyermekinek: az Isten Fia, aki maga is Isten, ember is annak minden velejárójával. Szenved és fél.

Prométheusz nem ilyen, nem szenved és nem fél, apatikus. Az apátia fizikai értelemben a megváltoztathatatlanságot jelenti. Nézzük csak meg, milyen erős és feszes maradt Prométheusz teste, egyenes a tartása, és fiatal az arca! Lelki értelemben érzéketlenséget jelent: legyőzte a testét marcangoló fájdalmat, a vágyakat, szükségleteit, nem siránkozik önnön sorsa felett, a kegyetlen és igazságtalan bánásmód felett. Pillantásra sem méltatja az őt marcangoló saskeselyűt. Semmi emberi nincs benne. Néha ilyennek szeretnénk látni és tapasztalni Krisztust, és szeretnénk, ha megváltó munkája belőlünk is apatikus hőst csinálna. De a kereszt ezt nem engedi meg. Moltmann azt mondja, hogy az Isten nem tetteiből, hanem szenvedéséből lehet megismerni. Istent minden Magassal, Széppel , Igazzal, Jóval való ellentmondásban lehet megismerni mindazzal szemben, amelyet az ember a maga számára keresett. Isten ismerete Jézus keresztjében a gőg állapotában lévő embert keresztre juttató ismeret.

„A halott Jézus a kereszten iszonyatos erejű tény. Iszonyatos erejű látszat. Szeretet és Igazság, Isten napfogyatkozása. Mégis úgy kell szemlélnünk, ahogyan van, mivel szemben a paradicsombelivel, e halott fa halott gyümölcse: a mi igazi élő fánk élő gyümölcse. Ezen túl erről a fáról szedünk, egyedül ennek a fának a gyümölcsével lehet jóllaknunk... Ahogy egykor az isteni jászlat pásztorok és királyok vették körül, a kereszt alatt az örök éhség és emberi szomjúság áll... A tékozló Fiú még élve hazatalálhatott, de ő nem: a szerelmetes Fiú, aki életét adta mindannyiunkért.” (Pilinszky: 1977)

Imre Zita 2009.

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 13, összesen: 71782

  • 2025. szeptember 04., csütörtök

    Életleckék földön, vízen, két keréken. Tanulni a kapcsolatot a szavak és a valóság között – erről szólt az első Szerelmes Kalandtábor. A Bibliai...
  • 2025. szeptember 03., szerda

    Templomtúra, missziós pizza, személyes jelenlét, megszólítható lelkészek, lelkigondozói tér – evangéliumi kapcsolódási pontok a Károli Gáspár Reformát...
  • 2025. szeptember 02., kedd

    Portrévideó Baranyi Csabáról, akit az első, gyermekotthonos előadása után egész életére a színészet szerelmesévé vált.
  • 2025. szeptember 01., hétfő

    Magam sem tudom, mikor váltak a mozdulatok gondolatokká, a gondolatok imákká...
  • 2025. augusztus 31., vasárnap

    Szentendrén kérték Isten áldását az előttünk álló tanévre a Kárpát-medencei református oktatási intézmények képviselői augusztus 30-án.
  • 2025. augusztus 28., csütörtök

    Néhány hete egészen váratlan módon arra kaptam indíttatást, hogy akkori biztonságos, megszokott lakóhelyemet elhagyva új fészket keressek magamnak.
  • 2025. augusztus 27., szerda

    Az Ars Sacra Fesztivál 2025-ben immár tizenkilencedik alkalommal bizonyítja, hogy a szakrális művészet eleven és inspiráló párbeszéd a jelenkor emberé...
  • 2025. augusztus 26., kedd

    Ablonczy Áron nem valami ellen, hanem valamiért lázad, víziója, hogy az ifjúsági szolgálat valóban missziói legyen.
  • 2025. augusztus 25., hétfő

    Ajánló Timothy Keller magyarul nemrég megjelent, Hivatás és elhívás című könyvéről.
  • 2025. augusztus 24., vasárnap

    Egy felnőtt konfirmandus tanúságtétele