Látogatások

Nem könnyű szavakba önteni számomra, hogy mit jelent a látogatás. Amikor ennek a pár sornak a megírására kértek, hirtelen egy különös „emlék massza" kezdett el a fejemben kavarogni. Beszélgetések és arcok villantak fel előttem. Arcok, akik nemcsak ismerős ismeretlenek többé. Arcok, akik bizalmat szavaztak számomra.

Valahányszor meglátogatok valakit, kicsit az az érzésem támad, mintha Isten egy különleges képtárba engedné, hogy betekintsek. Valamennyi alkalommal egy új portrét ismerek meg, vagy visszatérek egy olyan „élet képhez", amellyel már korábban találkoztam. De minden visszatérés alkalmával is felfedezek valami újat. Ami által jobban megértem annak az életnek az ecset vonásait. A mély barázdákat, amelyeket a nevetés vagy éppen a sírás vágott árokként az arcokba...

Minden látogatás során tanít számomra valamit Isten. Rengeteg bölcsességgel találkozom, amit az évek hosszú sora érlelt meg. De még ennél is több hittel, Istenbe vetett bizalommal. Egy haldokló vagy egy súlyos betegség terhét hősiesen viselő gyermek erős bizalmával, amellyel Isten gyakran elgondolkodtatja és megszégyeníti az életemet kicsiny hitűségemért. S minden alkalommal rám is bíz valamit, valamit amit át kell adnom a címzetteknek. Igéjét és a közös ima erejének kincsét küldi el velem ajándékként. Köszönöm ezeket a találkozásokat, s ezúton bátorítok mindenkit, hogy hívjanak minket látogatásokra, ahol lelki beszélgetésekre és rövid igehirdetésre nyílik lehetőség.

Zeke Zsuzsa

segédlelkész