A vallásos és hívő ember közötti különbség

(Bódis Miklós igehirdetési vázlatából)

A csupán vallásos ember hitbizonyosság nélküli ember. Üdvbizonyosság azt jelenti, hogy tudod hova mész, hogy örök életed van. Salamon: ha a fa ledől, le van dőlve - az ember örökkévalóságban léte a földön dől el. Jób: én tudom, hogy az én megváltóm él, és testben látom meg az Istent. Heidelbergi Káté: az igaz hit először is biztos ismeret. Pál apostol: nekem örök hajlékom van, de ebben a vallásos ember nem biztos. A vallás csupán emberi találmány, nincs üdvözítő egyház vagy vallás. Egy üdvözítő van, Jézus, minket sem üdvözít a református egyház, a templomba járás. A 96 éves arra a kérdésre, van-e örök élete, azt válaszolta -lehet -. Akkor nincs, ha nem tudja biztosan, hogy halála után hova megy. Pálnak Athénben háborgott a lelke a 3000 bálvány láttán. „Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon vallásosnak ismertelek meg titeket" = más fordításban: nagyon démonizáltnak. A vallásos ember nem éri el az örök életet, mert azt csak hittel lehet megragadni. Van templomba járó hit nélküli ember is. Te miért jössz a templomba? Mit mentek ki látni a pusztába? (Keresztelő János). 1. Mert segít az Isten (adok, hogy kapjak). 2. Hagyományból (ősök). 3. Mert ad az Isten, mert szeretem az Istent, mert hálás vagyok, hogy adott. Van, akinek 3 órás film, meccs nem sok, de az istentisztelet hosszú. Ha szereted az Istent, nem számít az idő. Aki a templomból a kocsmába megy, nem megy be az Isten szentségébe. Mint a fogorvoshoz belépő beteg, akinek egyből elmúlik a fájdalma a váróban, és boldogan hazamegy. De nem gyógyították meg, éjjel újra kezdődik a fájdalom. El kell jutni a gyógyulás helyére, az orvoshoz.