Versek
Krüki Károly
Anyám zsoltárkönyve
Volt egy könyve az édesanyámnak,
Kezébe vette hétköznap, vasárnap.
És ahogyan bírta serénykedő lába,
Sietett az Isten hajlékába.
Ha kilencre járt az esti óra,
Tért a család csendes nyugovóra.
Mielőtt még pihenni térne,
Azt a könyvet vette újra kézbe.
Sokszor mondta könnyes megindultan,
Ezt a zsoltárt már kiskoromban tudtam.
Még jó anyám tanított meg rája,
Áldás, béke pihenő porára.
És amikor elénekelt lassan,
Szíve, lelke fent járt a magasban.
Boldogság volt az arcára festve,
Áldott volt számunkra egy-egy ilyen este.
Egyik őszi borongós vasárnap
Arra kérte az édesapámat,
Ha a halál álmot sző szemére,
A zsoltárját tegye a kezébe.
Nem akarta, hogy csak úgy magában
Légyen innen útra indulása.
Hogyha pedig odaér az Isten elébe,
Zsoltárkönyve legyen a kezébe.
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.