Cikkek

Fények és árnyak

Halk zeneszó törte meg a csendet szobámban. Mint hajléktalan lélek, aki visszatért urához, úgy szálltak gondolataim egy jobb világ felé. Olyan érzés fogott el, mintha anyám öle ringatott volna lassan, boldogan mély álomba. Mintha újra csecsemő lettem volna biztonsággal, melegséggel körülvéve. Nem egy elborult elme képzelgései voltak ezek, csupán gyermeki vágyak zuhataga! Megvallom: furcsa "bolygón- kalandozom ilyenkor. Egy felbolydult múlt, mit emlékezetemben úgy próbálok őrizni mint kincset, amely nélkül élni nem tudnék.


Mély sírgödör az élet... minél jobban próbálja az ember kiásni titkait, annál inkább rájön arra, hogy mennyi fájdalommal, félelemmel, bánattal, zokogással szívta tele magát e föld! De az efféle "pályafutás- során létezik a remény, hisz Isten azért adta Fiát, hogy nekünk örök örömünk legyen a feltámadási ajándék dús világában.

Jézus Krisztus úgy van jelen ebben a világban mint gyertyaláng a sötétségben. Áldott fény, amely átöleli a föld iszonyatos szenvedéseit, és gyógyírt hoz sebünkre! Szeretetként jött a földre, hogy kitépjen a bűnök átkozott, ördögi köréből. Kegyelemmel jött, hogy felébressze lelkiismeretünket, mely úgy alszik mint bölcsőben fekvő csecsemő.

Ha tehát megszületett benned a vágy, hogy a krisztusi győzelemben élj, meg ne hátrálj!

S ha előre tudod is, hogy erőd csődöt mond, és mindenki letapos, tudd meg, hogy soha nem vagy egyedül, hisz ott van benned a megszületett Krisztus.

Én egymagam arra törekszem, hogy gondolataim tovább roboghassanak fények és árnyak kíséretében, mígnem szívem dobogása belefárad dallamába...

Áldott ünnepeket kívánok mindenkinek!

Lakatos Katinka

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél