"Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.- *(1Móz 1,2)

Augustinus írja: "Ha azt a parancsolatot kaptuk volna, hogy fából és kőből építsünk templomot a Szentléleknek, már akkor is világos bizonyítékunk lenne a Szentlélek isteni mivoltára, minthogy egyedül Istent illeti meg az imádat. Nos, még nyilvánvalóbb bizonyíték az, hogy nem templomot kell építenünk, hanem nekünk magunknak kell az Ő templomaivá lennünk.-

A Szentlélek Isten kell hogy legyen, hiszen egyedül az a bűn nem nyer bocsánatot, amit ellene követnek el.

A hívő életben nagyon fontos a Szentlélek jelenléte. Azok a zsidók, akik Samáriába mentek, életüket kockáztatták, mert a samáriaiak gyűlölték a zsidókat. Péter és János nem törődött ezzel, vállalták a veszélyt, csak hogy az ott élő hívők megkapják a Szentlelket.
Szentlélek nélkül minden vallásos kezdeményezés éppoly értelmetlen, mint a fény a vak, vagy a zene a süket ember számára. A Szentlélek kell hogy legyen minden vallásos cselekedetünk indítója. "Akiben nincs meg a Krisztus Lelke, az nem az övé.- (Róm 8,9) És az is meg van írva, hogy "nincsen immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik a Krisztusban vannak, és nem test szerint járnak, hanem a Lélek szerint.- (Róm 8,1)

"...Ő látá az Istennek lelkét alájönni, mint egy galambot és ő reá szállani.- (Mt 3,16)

A galamb szelíd és barátságos, akárcsak a Szentlélek: ezért bizonyult alkalmas jelképnek Krisztus életében. És még valami közös bennük: ahhoz, hogy közelről megfigyelhessük a galambokat, csendben kell maradnunk, és ébernek kell lennünk. A természetnek ezek a kis teremtményei nem engedik, hogy bepillantsunk az életükbe, ha zajosak vagyunk. Ha meg akarjuk ismerni őket, ki kell fejlesztenünk magunkban azt a képességet, hogy úgy tudjunk figyelni, hogy ők ne vegyenek észre bennünket, és úgy tudjunk hallgatózni, hogy ők ne halljanak minket.
Ugyanez érvényes a Lélekre is. Mozdulatlanul és csendben kell előtte megállnunk (Hab 2,20). A Szentlélek másképpen mutatkozik meg, ha érzi, hogy fürkészve figyelik, mintha kényszer nélkül tűnhet elő. Az előbbi esetben gondosan ügyel arra, hogy helyesen értelmezzék a tetteit. Isten azt mondta a zsidóknak: "Elfúvom őket, eltörlöm emlékezetüket az emberek közül. Ha nem tartanék az ellenség bosszantásától, hogy szorongatóik a dolgot félremagyarázzák, és ezt mondják: A mi kezünk hatalmas és nem az Úr cselekedte mindezt.- (5Móz 32,26-27) A Szentlélek tudja, hogy ellenségei figyelik, és ő maga mondja: fél attól, hogy félremagyarázzák. Ezért nem tesz úgy, ahogy rendes körülmények között cselekedne. Azt mondja az Úr: "A körülálló sokaságért mondtam.- (Jn 11,42)

Hogy megtudjuk, mit mondott volna Jézus, ha nem befolyásolta volna a körülálló sokaság, csendben és visszafogottan kell megállnunk a háttérben. Ha ellenség, vádaskodó vagy kíváncsiskodó figyeli, a Szentlélek úgy viselkedik, mint a galamb: elszáll és elrejtőzik.
Maradj csendben, engedd, hogy a Szentlélek azt tegye, ami neki tetszik!

"Sőt ha ismertük is Krisztust test szerint, de már többé nem ismerjük.- (2Kor 5,16)

"A testté lett Jézus arcát az emberek különbözőképpen képzelték. De nem tudjuk, valójában milyen is volt az az arc.- - írja Augustinus.

Szobrokról és régi pénzérmékről pontosan ismerjük a Jézus korabeli uralkodók arcvonásait. Nem tudjuk azonban, hogy a Királyok Királyának milyen volt a külseje. Isten előrelátása rendelte, hogy így legyen, mégpedig azért, mert a császárok csak történelmi személyek voltak, Jézus azonban Isten is, az örök, aki leszállt közénk a földi időbe. Nem szabad összekapcsolnunk lényét egy olyan arccal, amely valamely életkor, nem, éghajlat vagy faj jegyeit viseli magán.
Jézus sok emberben ott él. Némelyek közülük koldusok, mások királyok, egyesek fehérek, mások feketék, vörösek és sárgák. Van köztük gyermek és öreg, szent és olyan, aki most kezd szentté válni. Van olyan is, aki rettenetes bűnöket követett el, de megbánta őket. Meg kell tanulnunk mindannyiukban meglátni Jézust!

Aki jól meghatározott képet alkot magának Jézusról, nem lesz képes felismerni Őt a mellette élő nélkülözőkben.

Richard Wurmbrand