Nyomtat Elküld Olvasási nézet

A harag

Néhány hete Istentisztelet kezdete előtt ültem a párommal a templomban, s magam mellé az üres székre letettem a két énekeskönyvet. Úgy öt perc múlva a mögöttünk lévő sorban ülő hölgy elvette a székről az egyiket. Első reflexből felkaptam a másikat, nehogy azt is elvegye, majd arra gondoltam, esetleg már odaadtam a páromnak az egyiket, s ezt meg is kérdeztem tőle. A válasz az volt, hogy még nem. A következő reakcióm a harag volt, hiszen méltánytalanság ért. A mögöttem ülő hölgy észlelte a zavart az erőben, és visszatette az énekeskönyvet. Közben én is leküzdöttem a haragomat, és arra gondoltam, esetleg azt hitte hogy a párja hozta a könyveket, aki ott ült mellette. Felálltam, és elindultam az előtér felé; félúton meggondoltam magam, de aztán mégis inkább kimentem, és a polcról levettem két újabb énekeskönyvet. Azokat bevittem, és odaadtam a hölgynek és párjának, mintegy engesztelésül, amiért magamban csúnyákat gondoltam róla, pedig biztos, hogy a szívében nem volt rosszakarat.

Nem sokkal ezután történt a következő eset is. Mentem a munkahelyemre, amihez többek között egy bevásárlóközponton keresztül vezet a legrövidebb út. Amikor odaértem az automata ajtóhoz, azon épp egy idős házaspár haladt át, elfoglalva az egész bejáratot. Egymást karonfogva mentek, szabad kezeikben egy-egy botot vittek, azzal is segítve a járást. Ennyiből már elképzelhető, hogy lassan mentek, én pedig siettem. Első gondolatom a harag volt – akadályoztatva éreztem magam, és erre, ha csak gondolatban is, de rögtön agresszióval reagáltam. Aztán elszégyelltem magam, és arra gondoltam, hogy dédnagymamám – aki egyébként 102 évet ért meg – is lassan mozgott az utolsó egy-két évtizedben. Mire nyílt egy kis helyem arra, hogy előzzek – ez nagyjából 5 másodperc volt – már elmúlt a harag, de megmaradt a szégyenkezés.

E két eset egy-két héten belül történt, és úgy érzem, ennek van üzenete is számomra. Az utóbbi időben nagyon igyekszem, hogy a szívemben minél kevesebbszer verhessen tanyát a harag. Ez persze nem mindig könnyű, mindenesetre törekszem rá. Egyrészt mert a harag azt eszi, akinél van; másrészt pedig azért, mert a düh végső soron saját magam büntetése valaki más hibája miatt. Legfőképpen pedig azért, mert a szeretet és a harag nem nagyon fér meg egymással, én pedig szeretném inkább a szeretetet választani.

-IK-

Üröm, 2015 február

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 16, összesen: 141186

  • 2025. augusztus 28., csütörtök

    Néhány hete egészen váratlan módon arra kaptam indíttatást, hogy akkori biztonságos, megszokott lakóhelyemet elhagyva új fészket keressek magamnak.
  • 2025. augusztus 27., szerda

    Az Ars Sacra Fesztivál 2025-ben immár tizenkilencedik alkalommal bizonyítja, hogy a szakrális művészet eleven és inspiráló párbeszéd a jelenkor emberé...
  • 2025. augusztus 26., kedd

    Ablonczy Áron nem valami ellen, hanem valamiért lázad, víziója, hogy az ifjúsági szolgálat valóban missziói legyen.
  • 2025. augusztus 25., hétfő

    Ajánló Timothy Keller magyarul nemrég megjelent, Hivatás és elhívás című könyvéről.
  • 2025. augusztus 24., vasárnap

    Egy felnőtt konfirmandus tanúságtétele
  • 2025. augusztus 21., csütörtök

    Mire gondolsz, amikor azt mondják, hogy „lepereg előtted életed filmje”?
  • 2025. augusztus 20., szerda

    Ha művészeti nevelés, akkor bábszínház. Ráadásul a Budapest Bábszínház idén éppen hetvenöt éves. Teszárek Csaba színművésszel beszélgettünk A szomjas ...
  • 2025. augusztus 19., kedd

    Keresztény ország – lehetséges?
  • 2025. augusztus 18., hétfő

    ...AKI mellé ők is odaülnének.
  • 2025. augusztus 17., vasárnap

    A 106 éves püspöktől a szultáni engedéllyel épített református templomig – hat érdekesség dunamellékről