" Vesd a te kenyered a víz színére, mert sok nap múlva megtalálod azt

(Prédikátor 11:1)
 
 
"Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, aki az ö földébe jó magot vetett-
(Máté 13:24 )

"aki a jó magot veti, az az embernek Fia,
A szántóföld, pedig a világ, a jó mag az Isten országának fiai, a konkoly, pedig a gonosznak fiai.-
(37-38).
 
 
  Az Isten Országáról szóló példázatról a tanítások legtöbb esetben csupán az Ige hirdetéséről szólnak. Még inkább arról, hogy mi lesz azokkal, akik nem ismerik meg az Újszövetségben lévő történetek által Jézus Krisztus földi szolgálatát, és tanítványainak működését, melyek kiábrázolói egy olyan rendnek és parancsolatoknak, amelyek elvárhatóak, vagy fegyelmezési eszközei földi egyházaknak, gyülekezeteknek.
Bizony szomorú jelenség, amikor a prédikációk nem Isten Országáról, JesuaHaMassiah-ról, a Felkent Messiás Királyról, és bizonyságáról, vagyis Isten Tervéről és Akaratáról szólnak.
Hasonlóan keveset beszélnek arról, hogy az újjászületett embereknek hol a helyük, milyen veszély és ígéret az ő részük?
Hiszen ők a magok, akiket az Embernek Fia, vagyis ma már a Messiás Király küld, szór szét e világban, és ők, akik hallják Isten Akaratát, az Igét. Ők, aki köves helyen gyökér nélkül elszáradhatnak, a tövisek közt megfulladhat, de ők azok is , akik gyümölcsöket teremhetnek...

   Az idézett 37-38.vers bizonyságáról sem igazán hallhatunk, amikor a búza és konkoly példázata által látható előttünk, hogy vannak e világban jó és rossz küldöttek.
A kihívott és elküldött, újjászületett, és üdv bizonyosságában élő embereken kívül vannak eleve elküldöttek, aki az Isten Országának fiai, és egyben küldöttei...
Miképpen vannak a Sátánnak is e világban romboló konkolyai, akik emberi testben, Isten megengedő akaratából, egész földi életük során a Sátán eszközei....
Hiszen róluk szól az ítélet, és a küldöttekről a kiragadó elragadtatás...
 
A Máté 13-ban olvasható hét példázat tehát Isten Országának titkairól szól.
Nekünk sem adatott más, mint erről az Országról bizonyságot tennünk másoknak, hogy az Ige, Isten Terve bennük is megértésre találjon, és azt elfogadva a Messiás Király uralmát elfogadhassák ....
Erről az Országról pedig csak az tehet bizonyságot, aki onnan jött, vagy tudja, melyik Ország állampolgára, és a Szent Szellem által tanulja ennek az országnak Törvényeit, Rendjét, és minden állampolgári kötelességet megtanul, hogy oda elérkezve annak minden jogosultságát élvezhesse: Jeshua HaMassiah által...
 
A küldöttek tehát nemcsak a szép ígéreteket hozzák másoknak, hanem Isten felhatalmazása által elsőként a Törvényt tanítják, hogy mások is elnyerhessék az állampolgársági jogot ...!
Ezért történik meg, hogy a Sátán küldöttei pedig elsőként a Törvényt hamisítják, kisebbítik, vagy szüntetik meg romboló feladatukként.
Így érthetjük meg, hogy Izrael Népe maga is küldött....
Amikor Izraelt Isten kiválasztotta és elküldte, e Nép olyan kiküldő parancsot kapott, melyre csak igent mondhatott. Különben megsemmisül....
Ugyanígy vannak emberek, akik születésük óta küldöttek. Ha ezt nem töltik be, vagy engedetlenek, akkor Isten elveszi földi életüket, haza, és visszarendeli őket...
 A más népekből levőket pedig kihívta kegyelemből, és bizonyságtevő maggá tette annak újjászületett tagjait.
 
A magvetés tehát folyik Jeshua HaMassiah által, és azok, akik újjászülettek, folytatják Isten Országának titkainak bizonyságainak hirdetését, mert Isten Igéjének teljes célja...:a mindenki számára felkínált üdvösség.
 
 
Ilyen küldetésemben szolgáltam néhány hetet Nyugat Európában.
Zsidóként, újjászületettként, és Isten Országának olyan tagjaként, aki biztos, hogy egykor haza és visszarendelt tagjaként fejezi be egykor feladatát e Földön.
Néhány hetes szolgálatom maga volt a kínok kínja!
Hideg templomok, hideg családok, egymástól elhidegült emberek, fagyos légkör...
A márvány arcokról csak elvétve érkezett vajmi visszajelzés, hogy az Ige, a bizonyság, az üzenet itt-ott behatolt, valami érzékeny pontot ért el a vesékben, esetleg valahol a szívbe is....Megérintett értelem jelei, és csak elvétve szellemi rezonancia...
Amikor már-már a fáradtság és reménytelenség jelei mutatkoztak rajtam, eszembe jutott a biblia vers..: -vesd a magot a vízre...-.
Aztán néhány óra multán újabb csalódottság vett erőt rajtam.
Megint eltelt egy nap, és hiába minden!
Egyáltalán mit keresek itt az Alpokban, ahol már magam is meggémberedem?
...és még további három hét vár rám..
Próbáltam eszemmel keresni az okokat, sőt magamban kerestem a hibát, miközben elindult egy belső vád, hogy itt az én szolgálatom kevés, és sosem lesz gyümölcse..
Belső, fanyar humorral is vigasztaltam magamat, hogy Isten szerint szolgálok.
Van mag, van víz, csak...
Csak a víz éppen jég, és hó!
Isten azt akarja, hogy e "szilárd vízre- vessek? Lehetetlennek látszott.
 
Aztán csoda történt! Mindent megértettem egyszerre!
Eszembe jutott gyermekkorom. Istennek hálát adok ma is, hogy annak minden részében velem volt, és tanított mások által.
Többek közt sokat tanultam egy idős paraszt bácsitól.
Kisdiákként az iskolából megjövet rohantam hozzá valamelyik kicsiny földjére, ahol tevékenykedett. Volt gyümölcsöse, kukoricása, négy, vagy öt nadrágszíj parcellája, ahol mindig tanított engem. Igazából ott tanulhattam meg a természetben sok-sok bibliai példázat értelmét, működését, sőt üzenetét.
Ma is hálásan emlékezem e négyosztályos, tanulatlan parasztember tudásbeli kincsestárára, olyan lelki intelligenciára, mely a városi embernek már nem volt, és a mai modern világban szinte kiveszett.
Kiváltságos lehettem, hogy ezeket úgy adta át, mintha unokája lennék, és ami a környezetünkben élt, működött, mindenről tanított engem.
 
Ott a svájci Alpokban egyszer csak bevillant egy régi emlékkép. Amikor egy kora tavaszi napon a hideg pipáját szájában félretolva elárult nekem egy nagy titkot.
Történt ugyanis, hogy e tanítómnak minden tavasszal csokorba szedhető, friss, és dús petrezselyem termett a kertjében.
Amikor mások várták, hogy a föld felszikkadjon, és e várakozás után kezdték el felásni kertjüket, az ő kertje már zöldült!
Pedig mások még csak ekkor szórták barázdáikba a petrezselyem magját, mely bizony hetek múlva kelt ki és zöldellt...
Nos, tanítóm egyszer, amikor a tél végén a legnagyobb volt a hó, akkor kihívott a kertjébe dolgozni!
Huncut mosollyal mély barázdákat húzott a hóban és abba szórta a petrezselyem magját!
Aztán melegedett az idő, a hó elolvadt, majd néhány hét után kizöldült a vetés!
A vízzé vált hó a talajba a maggal együtt szivárgott be. Oda már beáztatott, jól előkészített magocskák jutottak be, és amint meleget kaptak már bújtak is ki a kicsiny növénykék...
Nem kellet több mindehhez, csak egy föld, ami jog szerint a gazdáé volt, egy őszi felásás és fellazítása a talajnak.
Azután mag és magvető, majd a tavasz melege és fénye...
Hát ilyen egyszerű!
 
Másnap már magam is úgy szolgáltam, hogy e "titok- miatt mosoly volt arcomon!
Olyan földön szolgáltam magként és magvetőként egyszerre, ahol már e fagyos tél előtt bizony mélyen és jól felszántottak.
Néhányszáz évvel ezelőtt voltak, akik újat szerettek volna, és visszaformálni, reformálni az eredetekre az akkori kereszténységet, és keresztyénné szándékoztak tenni őket.
Bizony apostoli munkába kezdtek, amikor a földet megtisztították, és felszántották...
Aztán minden munkájukat ellepte a szellemi jégkorszak terjeszkedése...
Vajon mi történhetett?
Nem történt magvetés! Nem kapott éltető meleget mindaz, amit felszántottak!
A magvetés helyett elkezdődött a vita és a versengés, hogy mitől, és hogyan kell megtisztítani, mélyre ásni...
A jól előkészített földbe nem került be Isten Országának bizonysága, Törvényei, a Messiás Király ismerete, és a nem sütött ki a Szent Szellem fénye, melege...
Isten országának fiai helyett pedig papokat állítottak, akik csak a szántásig juthattak el a teológiájuk, elméleteik által.
A szántást nem követte szellemben vetés, és a Szent Szellem helyett önmagukban bíztak.
A kezdeti szellemi tehát lefagyott lelkivé lett!
Ennek ismeretében azonban hittel és reménnyel vetettem a magot a vízre, a megfagyott vízre...
A szántást Isten kezdte el, hiszen az Ő Szelleme késztette elődeinket.
De tudom, hogy az ő munkájuk nem volt felesleges, és tudom, hogy amit Isten elkezd, be is fejezi...
Nekünk csak engedelmesen kell figyelni az Ő szavára, a Szent Szellem vezetésére...

Nem tudom, látok e valaha bármi zöldellőt az alpesi tájakon, melyet szinte hitetlen értetlenséggel kezdtem el, de belső derűvel fejeztem be néhány hét után  ..
Áldom Istent, a szántás Urát- Őt, aki adott Magot, és Őt, aki azon a tájon is fog aratni, ahol ma csak hideg hómező látható annak, aki nem ismeri Isten Tervét.
Mert csak az tud imádkozni a hóba vetett magokért, aki tudja, hogy Isten az Ő Fényét és melegét, az Ő Szellemét, Szeretetét Jeshua HaMassiah Szelleme által ki fogja árasztani!
 
Vajon hálát adtál már azokért, akik talán már gyermekkorodban felszántották szíved talaját? Sőt sok-sok követ kidobáltak abból?
Aztán megköszönted-e, hogy már régen kaptál magot, hogy benned kikelve, te magad is gyümölcsöző fa lehess?
Esetleg értelmetlennek tartod gyermeked, a rád bízott kerted felszántását, a szívének előkészítését?
Netán el vagy keseredve, hogy minden munkád hó alatt van? Semmi szolgálatod nem látszik?
Vagy szolgáltál emberek felé, gyülekezetben, bárhol, és nincs látható eredménye?
 
Kedves Testvérem!
A magvető előtt szántani kell.
Nem lehet tékozolni a maggal, csak ezután lehet Isten Országáról magként bizonyságot tenni....
Isten Szelleme, ami előkészíti Krisztus Szellemének a munkáját!
 
Ha Isten Országának magvetője, vagy magja vagy, ki fog kelni a vetés!
Hittel bízd Istenre, és a Szent Szellem által, az Ő idejében és akaratából Ő teszi élővé azt a munkát, amit te csak eszközként végeztél...
 
Mégis tekints vissza szolgálataidra.
Ha te nem Isten Országáról és a Messiás Királyságáról tettél bizonyságot, hanem a szántás és a növekedés technikájáról papoltál, nem vetettél magot, ne is várj meglátni olyan gabonanövényeket, melyek kikelnek, növekednek ...!
Konkolyt annál inkább.
 
A felszántás, pedig Isten Törvényének mélyre szántó ismerete, és munkája.
Amikor Isten törvénye által Isten Szelleme megvizsgál, és egyre mélyebbre hatol, hogy a szíved fellazuljon, Isten Országát befogadhassa...
 
Az írásban említett régidők reformátorai is a törvény helyre állításával kezdték.
Óriási lehetőség volt, melyet az utódaik nem folytattak.
 
Aztán jött a felismerés, hogy vetni kellene, és kérni kellene a meleget is...
Mégsem lett mindebből érett gabona!
Mert a mag a felszántatlan földbe nem jutott be.
Isten Országát befogadni pedig csak az tudja, akit Isten Törvénye felszántva leleplezett, a kegyelem megtisztított, és akinek ezek által a szíve lett a Király trónjának helye.
Mert a Király nem kintről befelé, hanem a szívedből kifelé uralkodik.
Uralma a Szent Szellem, az Ő Szelleme által fokozatosan veszi át a hatalmát az életeden, hogy amire eljön az Örökkévaló Isten szerinti elrendelt idő, akkor felkészített, megtisztított, és megszentelt állampolgárként beléphess a Mennyeknek Országába...
 
Istennek mindenkivel ez a felkínált Terve..
Ma lehet, hogy csak jeget és havat, lavinákat, gleccsereket látsz.
Ha ott kell vetned Isten akaratából, Ő ott már biztos felszántotta a talajt, hogy az Élet és az Örök Élet fogadására kész legyen...
 
Ne számolgass, ne türelmetlenkedj, és leginkább ne várd a gyümölcsöket.
Isten olykor mutat belőle, megkóstolhatod, hogy legyen örömöd és bizonyságod a további szolgálatodhoz.
A mi szemünk a felszántatlan területeket lássa meg elsőként a saját életünkben, majd a ránk bízottakban, és ahova Isten küld...
Törvény és kegyelem ,menjen elöl, hogy amikor a Magnak kész a szív, lehessen Élet is abban.
 
Törvény - kegyelem - Isten Országa...
Igazság - jogosság - örök élet... 
                    

2007. június 10.

Orbán Béla