belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Békefy Lajos

A reformáció ékköve: Genf

Kálvin János Genfbe érkezése előtt egy hónappal, 1536. májusában utcai zavargások, tüntetések voltak a városban. A május 21-i népszavazáson a polgárok a köztársaság mellett döntöttek, s a hatalom a püspöki kézből az önkormányzat, akkori nevén városi magisztrátus kezébe került. Az önkormányzat első intézkedései között volt egy kolostor átalakítása közkórházzá. Rendeletet adtak ki az alkoholfogyasztás korlátozására, szabályozták a kocsmák és örömtanyák nyitvatartását, a játéktermek számát. Bevezették az általános iskolakötelezettséget. Kálvin ebbe a demokratikus rendszerváltozásba, politikai megújulásba érkezett, aminél alig lehetett alkalmasabb táptalaj lelki-szellemi megújulást munkáló nagyszabású reformáló céljaihoz. A polgári ébredés, öntudatosodás és a hitbeli, egyházi ébredés erőinek egymást erősítő nagy egybeesése következett be akkortájt. Rendkívüli történelmi pillanat! Nem véletlen, hogy Kálvin odaérkezése után néhány évvel új pénzt veretett a város, melyre az elért közéleti és egyházi haladás deklarációjaként ezt a köriratot vésték: Post tenebras lux = Sötétség után világosság. De mi is történt valójában?



MADE IN GENEVA

Kálvin kezdetek óta új szövetség, együttműködés kialakítására törekedett katedrális és városháza, egyház és közélet, hit és politika között. Véleménye szerint az egyháznak nem szabad visszahúzódnia a templom falai közé, hanem ki kell lépnie a történelem színpadára, ami Isten dicsőségének színpada, s ott az emberi közösség összetartó erejét és fundamentumát kell alkotnia. Öntudatos, mérlegelésre és döntésre képes, felelősséget hordozó polgár volt az eszménye, ennek érdekében első helyre tette a nevelést és az iskolázást. A demokrácia műhelyei, edzőtermei, veteményes kertjei az iskolák. Evangéliumi kritériumok alapján kinek-kinek belülről irányított emberré lehet válnia, olyanná, aki tud különbséget tenni igaz és hamis, jó és rossz, a város szempontjából hasznos és kerülendő, a hit szempontjából üdvös és kárhozatos között. Az evangéliumi demokrácia első nagy hozadéka, egyént és közösséget önvédelmi fegyverrel ellátó szellemi terméke ez a polgári kritikai képesség volt, "Made in Geneve".
Persze tudunk arról is, hogy az önkormányzat és az egyház, a hit és politika viszonya nem volt, s nem is lehetett felhőtlen. Kálvinnak nemcsak támogatói, hanem ellenzői is voltak, sőt ellenségei is. Szigorú elképzelései, melyek főleg a város erkölcsi emelését vették célba, a szabadelvűbb városatyáknak, az önkormányzat ellenőrzést nem tűrő tagjainak egyáltalán nem voltak kedvükre. A dolog persze oda-vissza működött, azaz Kálvin sem tűrte el, hogy az önkormányzat parancsokat, utasításokat adjon neki. Ennek ellenére működtek a dolgok, nem is akárhogyan. Volt ugyan egy súlyos közjáték, ami aztán oda vezetett, hogy Kálvin 1541. szeptember 2-án elhagyta Genfet, önkéntes emigrációba vonult. Ez három évig tartott. De a genfiek valósággal visszakönyörögték. Kálvin visszatérése után létrehozta az ún. konzisztóriumot, azt az egyházi-világi vegyes bizottságot, melyben 12 városatya és 12 lelki atya kapott helyet. Feladatuk a polgári rend felügyelete. Nem hoztak törvényeket, nem döntöttek költségvetési kérdésekben, épület felújítást sem intéztek, segélyek elosztását sem kellett ellenőrizniük. Feladatuk a genfi demokrácia és egyház lelki-szellemi védelmezése volt. Védegyletként működtek. Vigyáztak arra, hogy ne legyenek túlzó, felesleges közkiadások, mérsékelték a pazarlókat, a hivalkodó újgazdagokat intették a luxus kerülésére mind a ruházkodásban, mind az étkezésben, mert ez a szegényeket még jobban megalázza. Az önmérséklet, a puritán jólét, a hivalkodást és kivagyiságot kerülő polgári tisztesség, kölcsönös tiszteletadás, a szegényt is emberszámba vevő szociális érzékenység - ez lett a genfi református életstílus jellemzője, a várost századok alatt magasba emelő genius locija.

TEMPLOM+ISKOLA= REFORMÁTUS KULTURKÖZPONT

A védegylet tevékenységének hatására korlátozták az importot, kerülték a nem produktív befektetést. Bevezették a 6%-os kamattal dolgozó kölcsönt, kezdett kialakulni a késobb világhírű óraművesség. Kálvin különös figyelmet szentelt a szociális háló megteremtésének, melynek elsődleges eszköze a szegénygondozás volt. A kórházak szolgáltatását kiszélesítette a szegények, hajléktalanok istápolására, elhelyezésére.
A genfi reformátor szemében elválaszthatatlanul összetartozott a népesség testi egészsége a lelki-szellemi egészséggel. A harmonikus polgár kiformálását célzó népjóléti elképzeléseit a diakónia társadalmasításával kívánta elérni, azaz szociális munkásokat, beteg - és szegénygondozó szakembereket képeztetett ki. A kórházak mellett ezért nem csak ispotályok, hanem öregotthonok is működtek. Megszervezte a szociális segélyszolgálatot, s ezzel egyidejűleg betiltatta a koldulást.
Tudomány és hit természetes egységét minden körülmények között védelmezte. Elve volt: nem a tudatlanság, hanem a tudás és a képzettség az egészséges hit kiegészítője, méltó társa. Ezért a templom mellett az iskola képezte a legfontosabb kultúrközpontot. Sokszor elmondta: a Bibliát az forgatja még nagyobb haszonnal, aki előbb a nyelvekben és a tudományokban is jártasságra tesz szert. Az első iskola, amit Kálvin létesített 1559-ben közoktatási céllal, a Saint-Antoine dombon épült. Még ma is fennáll.
Ezek az intézkedések megszilárdították Kálvin helyzetét a városban, ugyanakkor szaporították irigyeit és ellenségeit is. A napi támadások között bizton támaszkodott barátaira, akiket elsősorban menekültügyi nyitottságával, befogadó együttérzésével nyert meg Genfnek és saját magának. A francia hugenották franciaországi üldözése idején Genf valóságos menekültközponttá vált. A hitsorsosok iránti szövetséges magatartás mögött az egész kálvini teológia gerincét képező kiválasztó kegyelem és Isten-ember szövetségi viszonya áll. Így került baráti körébe a párizsi könyvkiadó Robert Estienne, a királyi titkos tanácsos Laurent de Normandie vagy a város későbbi nagy fiának egyik őse, Didier Rousseau. Ez idő tájt alakult ki a századunkban egyre jelentősebb világtörténeti szerepet játszó nemzetközi diplomáciai város, a Genfi Konvenció, a Népszövetség, a különböző világszervezetek és egyházi világközpontok milliók életét eldöntő centrumának előfutára. Egyben sajátos nemzetközi egyház-diplomáciai, teológiai központtá is vált a város.
Kálvin könyvei, az új keresztyén vallás rendszerét megalkotó írásai innen indultak szellemi hódító útjukra. Hollandia, Skócia, később Észak-Amerika puritán jólétének alapvetését jelentették gondolatai. Lelki ébredést, polgári tudatosulást, új öntudatot formáltak ezek, az Istennek felelős szabad ember, a kiválasztott ember hatalmas energiáit nyitotta meg az alkotás előtt. Egyetem alapításának, az erre történő buzdításnak okát abban a személyes tapasztalatban érjük tetten, melyet Kálvin egy alkalommal így fogalmazott meg: "A köztársaság legnagyobb ereje az alkotó polgárság, ez pedig a tudomány gyümölcse".

REFORMÁTUS SZELLEMI DINAMIKA

Kálvin tanításai hihetetlen erőket szabadítottak fel azokban, akik megismerkedtek vele. Olyan kultúraalkotó dinamika jelentkezett nyomában, amire korábban alig volt példa. Hogy csak néhányat említsek: a párizsi filozófus Petrus Ramus a matematikát "kálvinista alaptudománnyá" tette, ennek erdélyi géniuszai a református Bolyaiak. A svájci Just Bürgi és a skót John Napier 1550-tol fokozatosan kifejlesztették a logaritmusszámítást. A holland Christian Huygens ( 1629-1695 ) felfedezte a fény hullámtermészetét. A kálvinizmus tört utat az anyanyelv használatának az iskolákban Európa-szerte. A józanság és a tárgyszerűség a református gondolkodás tudományt is segítő sajátosságai. A városépítészetben térbelileg is megjelent ez a rendszerező vonás. "Református városok" épültek több helyütt is, így pl. Hanau, Kassel, Mannheim Németországban, Yale és Harvard az USA-ban. A nemzetközi jog atyja, a holland Hugo Grotius elkötelezett kálvinista volt. Johannes Althusius Politica című munkájában a népszuverenitás elméleti megalapozását adta. A közösségi önrendelkezés jogát Olivier Cromwell 1655-ös Alkotmánya juttatta érvényre. A szövetségi államrend alapdokumentumaként emlegetett Mayflower-Egyezményt 1620. November 11-én puritán kivándorlók kötötték meg a későbbi USA partjainál. A sor hosszan folytatható a következő századokban...
Azt, ami Kálvin idején Genfben, s hatására egyre szélesebb körben Európában és az Újvilágban történt, két nagyszabású munka értékelte századunkban. Max Weber "A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme" c. könyve 1920-ban, s a nálunk még sajnálatosan ma sem ismert heidelbergi kultúrfilozófus-teológus Ernst Troeltsch közel ezeroldalas grandiózus munkája "A keresztyén egyházak és csoportok szociális tanításai"-ról. Mindketten ok-okozati összefüggéseket mutattak ki etika és politika, emelkedő kapitalizmus és kálvinizmus között. Ez a kultúrszövetség egyház és politika, hit és tudás között felhajtó erejévé vált a kapitalista kultúrának, az "európai kultúrcsodának" ( von Weizsäcker ), sőt a legújabb kutatások szerint a politikai kultúrának, meg a hétköznapok kultúrájának is. Már nem is annyira Kálvin személye és tanítása hatott e területeken tovább, hanem a világszemléletté, életformává kiépült kálvinizmus. Ez érzékelhető századunk olyan szellemi és közéleti mozgásformáiban, mint Albert Schweitzer életvédő humanizmusa, ökológiai szemlélete, a genfi Henry Durant embermentő vöröskeresztes mozgalma, mely a futóárok mindkét oldalán az embertestvért kereste. Továbbá a vallásos szocializmus különböző formáiban, így a svájci Kutter és Ragaz mozgalmaiban, vagy Bonhoeffer felelős mártíriumságában.
A reformáció emléknapja eszünkbe idézi azt a gazdag örökséget, ami a századok során kialakította az időtálló protestáns profilt, jellemet. Ebben egyszerre van jelen Luther jobbító protestálása 95 tételével, de bensőséges derűje is, meg Zwingli egyszerűsége, s harcos humanizmusa. Ugyanígy Melanchthon kifinomult intelligenciája, és Kálvin józan szenvedélyessége, Istenért felelősen égő szíve, s a genfi demokrácia valósága. Ez az örökség ma is életképes és jövőesélyes.

Dr. PhD Békefy Lajos

További cikkek:
2018. november 19., hétfő,
Erzsébet , Zsóka napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 6410
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 42817103

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat