belépés | regisztráció RSS

Publikációk

Tőkéczki László

1951 szeptember 23-án születtem Szikszón (Abauj megye). Miskolcon érettségiztem, majd a debreceni /1970-1972/ és a budapesti /1972-75/ bölcsészkaron történelem-német szakos tanári oklevelet szereztem.
1975 és 1978 között a kispesti Landler Gimnáziumban tanítottam. 1978-ban kerültem az Akadémia Pedagógiai Kutatócsoportjához. 1981-ben a csoport átkerült az ELTE keretébe. 1985-től az ELTE pedagógiai tanszékén neveléstörténetet tanítottam. 1989 óta az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének vagyok a docense. Német felsőfoku és angol középfoku nyelvvizsgám van. Egyetemi szakdolgozatomat a Társadalmi Lexikonról írtam. Kandidátusi értekezésemet a Bethlen-kormány közoktatáspolitikájáról készítettem. 1978-ban kerültem a magyar sajtó történetét feldolgozó munkacsoporthoz, a - sajnos - soha meg nem jelent 3. kötethez én dolgoztam fel a Pester Lloyd, a Budapesti Hírlap, a Magyar Figyelő, Az Est, Az Ujság, a Magyar Társadalomtudományi Szemle, a Budapesti Napló, a Budapesti Szemle című, nagyrészt liberálkonzervativ sajtótermékeket. Tanulmányaim jelentek meg a Történelmi Szemle, Valóság, Confessio, Protestáns Szemle, Századvég Kortárs című lapokban és máshol.
Az utóbbi években rendszeresen írok publicisztikát a Magyar Nemzetben, ritkán az Uj/Napi Magyarországban. Kismonográfiát írtam Prohászka Lajosról /1987/, szöveggyűjteményem jelent meg a magyar liberalizmusról /1993/, a K. Adenauer Alapítvány egy vegyes, tanulmányokat és publicisztikát tartalmazó kötetemet jelentette meg (Polgári múlt - polgári jelen? címmel).   Történelmi arcképek címmel megjelent ötven jelentős politikus és közéleti emberről szóló kötetem.   Megjelent a Kairosz Kiadónál Történelem, eszmék, politika című tanulmánykötetem. A múltból örökölt ország (Századvég) és Kell-e az államot lerombolni  című köteteimben publicisztikáim kerültek kiadásra. Több kötetben társszerkesztő vagyok (ezek közül néhány tanulmány megjelent idegen nyelveken is.)Szerkesztője illetve társszerkesztője, valamint társszerzője vagyok az Egyháztörténet című tankönyvnek, amelyet a református középiskolásoknak és tanáraiknak írtunk. 
1991 óta dolgozom a Hitel szerkesztőjeként, 1994-ben neveztek ki a Valóság főszerkesztőjének s társadalmi munkában részt veszek a Protestáns Szemle szerkesztésében. A Duna TV alapító kuratóriumának tagja voltam, s ott a történelmi egyházakat is képviseltem. Az 1998-ban alapított Református Tehetséggondozó Alapítvány elnöke vagyok és alapító tagja a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítványnak.
2002-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület világi főjegyzőjének választottak A TIT alelnöke vagyok. Évek óta évente kb. 100 előadást tartok itthon és a kisebbségi magyarság körében, tudományos, egyházi, politikai és közművelődési felkérésekre. 

Írásai
2018. szeptember 18., kedd,
Diána napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 4226
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 41674905

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat