belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Békefy Lajos

Az erőszakmentesség etikájáért élt és halt

76 ÉVE SZÜLETETT MARTIN LUTHER KING


Lehet-e erőszakmentesen, a jog biztosította kereteken belül harcosan, minden létező pozitív eszközt felhasználva a békés tiltakozás érdekében, küzdeni milliók lelki-testi segítéséért, emeléséért, társadalmi megbecsültségéért, tényleges teljesítményük szerinti anyagi-erkölcsi elismeréséért? Nem őrültség vagy könnyelműség a pénz és a hatalom sokszor cinikus szövetségének világában a lélek, a hit, az emberség nyílt sisakjával menni a pástra? Hogy mennyire lehet és kell is, példázza immáron évtizedek óta az evangéliumi próféta, az újfajta politikai etika végiggondolója és érvényre juttatásáért haláláig megtörhetetlen Martin Luther King baptista prédikátor, s hatalmas protestáló mozgalma, amely megmozgatta egész Amerikát, s mozgásban tartja ma is a többre vágyó, nem párpolitikai eszközökkel csatázó, s a konfliktuskezelésnek mindig csak tárgyalásos módját választó lelkeket...
Az erőszakmentes erő jézusi lelkületu prófétája hetvenhat éve született, 1929 január 15.-én, amerikai fekete lelkészcsaládban, ahol édesapja, nagyapja, dédapja, édesanyja testvére élt Krisztus szeretetének vonzásában. A "Van egy álmom..."- messzehangzó beszéd 39 évre szabott életű prédikátora egy másfajta Amerikáról álmodott és mindent meg is tett ezért. Hogy sem az USA-ban, sem másutt ne legyen többé másodrendű állampolgár a színes bőrű, meg a honfi, olyan országról, ahol az emberi jogok és az emberi méltóság közkincs, ahol sorstársainak és az o gyermekeinek sem kell félelemmel kilépniük az utcára.
És milyen módon igyekezett megvalósítani milliókkal közös álmát? Hittel, imádsággal és cselekvő emberséggel, ma azt mondanánk: interaktív dinamikával. Spirituális fegyvertárát nagy példáitól, Jézustól és Gandhitól vett eszközökkel töltötte fel. Az erőszakmentesség, az erőszakmentes ellenállás, a civil engedetlenség alkotta szellemi támasztékát. Indiából hazatérve, ahol Gandhival többször beszélgetett, kijelentette: "Gandhi volt az első a történelemben, aki Jézus szeretet-etikáját tettekre fordította, s hatékony társadalomformáló erőt hozott ki belőle". Szerinte India és Gandhi Amerikának és a világnak példát adott az erőszakmentes cselekvés értelméről és helyéről a világ átformálásának (politikai) közösségi eszköztárában, bármennyire is szeretnék onnan sokan kiszorítani ezt a "fegyvernemet". "Az erőszakmentes ellenállás a leghatékonyabb békés fegyver, amivel az elnyomottak, jogfosztottak szabadságukért küzdhetnek" - hirdette. Annak ellenére is, ha házára többször dobtak bombát, élete utolsó 13 évében naponta kapott levélben, telefonon halálos fenyegetést ő, felesége és négy gyermeke. Saját népe fiai többször véresre verték. Ennek ellenére nem keseredett bele küzdelmébe, nem adta fel. Százszor megdobták kővel, ő százegyszer kenyérrel, jó szóval, érvekkel válaszolt. Csak a golyóra nem tudott már válaszolni. Helyette megtették azok a milliók, akik megértették és követték az ő útját. Meg felesége, Coretta Scott King, aki fél év múlva kiadta emlékezését "Életem Martin Luther Kinggel" címen, s ebben vallotta: "Minden nagypéntekre eljön a húsvét...Kimondhatatlan nagy vigasztalást találtam abban, hogy Martin Luther King áldozata a húsvéti idoszakra esett...De vajon még hány embernek kell meghalnia világszerte azért, hogy egy kicsivel több igazságosság, béke és megértés költözzék közénk?".
És hogyan harcolt az erőszakmentesség etikájának érvényre juttatásáért, evilági fontosságának bizonyításáért? A jövő harcmodorában. Néma tüntetést szervezett, százezres békemenetet és ülősztrájkot, bojkottot. A szelídség teljes eszköztárát bevetette. Imazarándoklatokat szervezett a békéért, a társadalmi megértés előmozdításáért. Többször átutazta kontinensnyi hazáját, tárgyalt, szónokolt, prédikált, törvénymódosító indítványokat nyújtott be, petíciókat adott át. A civil társadalom összefogása, öntudatra ébresztése volt fegyvere. Csak semmi erőszak! - ez volt logója. Fáradhatatlanul szervezte az USA egyházi vezetőit is a személyválogatás nélküli szeretet társadalmasítása, közösségi elismerése érdekében. Birmingham, Albany, Mempsis, az USA egész déli felének feketéi és sok-sok fehér szimpatizáns is megmozdult szavára. Egyenlő jogokat, egyenrangú bánásmódot követeltek minden amerikai polgárnak, bármilyen is a bőre színe. Harcában szimpatizált vele a szintén orvlövész golyó áldozatává esett amerikai elnök, J.F. Kennedy is. De közben voltak, akik már a háttérben célkeresztbe fogták fejét, s készültek a titokban előkészített gaztettre. 1963. augusztus 28.-án került sor a nagy washingtoni békemenetre, a Lincoln-Emlékműnél, ahol elmondta híres beszédét. Mert volt egy álma a másik Amerikáról...A képmutatás nélküli, testvéri, megértő, elfogadó, a lélek és értelem szövetségében világelső Amerikáról. 250ezren hallgatták a helyszínen. Nemsokára az Év Emberévé választották, a következő évben, 35 évesen Béke Nobel-díjat kapott. Közben arra is futotta hatalmas szellemi erejéből, hogy rendszeres teológiából PhD doktori fokozatot szerezzen. S közben megjelentek prédikációs kötetei, amiket százezrek olvastak. Két kötetének programadó címe volt: A lelkiismeret ébresztése az egyik, az Éjféli kopogtatás a másik. Nem hátrált meg attól sem, hogy beszédeiben rámutasson a vietnami háború okozta nagy veszteségekre minden oldalon. Egykori tanára, Benjamin Mays professzor mondta róla: "Az erőszakmentességet tartotta annak az eszköznek, amellyel az igazságtalanság legyőzhető a politikában, a gazdaságban, a nevelésben és a fajok közötti viszonyban...". E szinte hihetetlen mértékű aktivitásnak a hátterében hite, napi imádságai, élő istenkapcsolata és felelősségvállaló személyes etikája állott. Maga így magyarázta tevékenységét: "Nem akartam puszta néző maradni, hanem ott akartam állni, ahol a dolgok eldőlnek...". Az igazi vallásosságról, a hívő életről azt tartotta, hogy "elkötelezetten törődik az emberek szociális gondjaival. Mindkettővel dolgunk van: a mennyeivel és a földivel, az idővel és az örökkévalósággal, s nem szabad egyiket sem a másik ellen kijátszani!".
A "fekete Gandhi" áldozatával é szelídségével rádöbbentette Amerikát és a világot arra, hogy a közélet reformálható és tisztítható, s nem feltétlenül tisztogatásokkal változtatható. Mindennek előfeltétele a személyes erkölcsi-lelki megtisztulás (self-purification). Enyhíthetők az előítéletek, mérsékelhető az emberi viszonyok brutalitása. Nem szükségszerű, és nem kötelező, hogy ember az embernek farkasa legyen. Lehet eredményt elérni a társadalmi mintává emelt zsarolással, megvesztegethetőséggel, a lenyúlásokkal, felelőtlenséggel szemben, lehet változtatni, még ha oly lassan és kis mértékben is, a szegények kisemmizettségén, lehet korlátozni a gazdagok sokszor minden törvényt és ízlést áthágó arroganciáját.
M. Luther Kingnek 39 évesen is voltak álmai, de nem volt naiv álmodozó. Realista maradt, mert az evangéliumból tudta, hogy a keresztet senki nem kerülheti ki, aki életét teszi fel az általa igaznak hitt ügyre...Azzal is tisztában volt, hogy az igazságosságot és az arra törekvő embert el,- vagy letiprókat is várja egy Kereszt, amit sem pénzzel, sem ügyeskedéssel nem lehet megúszni. A lövés kioltotta életét. De az a lövés - mily' különös ellentmondása a történelemnek! - startlövése lett az általa például hegyott jövőképes harcmodornak: a polgárjogi engedetlenségnek, a pártérdekeken felülemelkedő civil összefogásnak, az abban rejlő erőszakmentes erő tudatosításának. És ennek időszerűsége ma és nálunk sem kisebb, mint volt akkor és ott, Martin Luther King napjaiban...
Mielőtt a gyilkos golyó elérte fejét, Ralph Abernathy lelkésznek, aki az utolsó pillanatokban tartotta lecsukló fejét, ezt mondotta:
"Ha eljön az a nap, ne említsék, hogy Nobel-békedíjat kaptam, nem ez a fontos. Ne említsék, hogy 300 különféle kitüntetésem van, nem ez a fontos. Azt mondják el, hogy Martin Luther King megpróbálta szeretni embertársait. Mondja el valaki rólam, hogy a háborúról közzétettem az igazságot, felruháztam a mezítelent, meglátogattam a börtönben lévőt" - ahogy Jézus tanította. S ahogyan nagy példaképei és kortársai Istenhez emelkedő, az elesettekhez pedig empatikusan aláhajló lélekkel is megélték: így évtizedeken át a feketék nagy fehér doktora, Albert Schweitzer orvos-lelkész, az 1961-ben Isten diplomatájaként repülőszerencsétlenségben elhunyt ENSZ-főtitkár, Dag Hammarskjöld, vagy a szelídség nagy prófétája, India fegyvertelen felszabadítója, M. Gandhi, és a vele szimpatizáló J.F. Kennedy amerikai elnök. Igen, ezt köszönjük meg neki mi, magyar reformátusok és kersztyének is. És testámentumként írjuk szívünkbe szavait: "A kard hatalma, ereje soha nem győzheti le a Lélek, a szellem hatalmát, erejét!".

2018. november 19., hétfő,
Erzsébet , Zsóka napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 6596
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 42817289

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat