belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Szenczi László

Hogyan neveljük gyermekeinket?

II. A szellemi nevelés.

Jézus szegény emberek gyermeke volt, mégis szellemi élete nagyon élénk, mindenre kiterjedő, mindent átfogó volt. A bölcsességet Istentől kapta, mint mindenki. Szülei igyekeztek arra, hogy a gyermek szellemi életét fejlesszék. Ez előbb a szülői házban ment végbe. Minden gyermek számára a legelső iskola a szülői ház. Az a gyermek, akit elmulasztanak odahaza tanítani, pótolhatatlan veszteséget szenved. Nem mellékes dolog, hogy az édesanya már akkor énekeljen a bölcső felett, amikor még a gyermek mit sem ért abból és beszélgessen kicsiny gyermekével már akkor, amikor szavainak semmi értelmét nem tudja venni. A gyermek szellemi életének fejlesztése már a bölcsőben elkezdődik. A beszéd, a zene, az ének iránti készsége úgy fejlődik ki, ahogyan ezek a hatások már korán érik. Jézusról azt mondja az Írás: „Jézus pedig gyarapodék bölcsességben…” A szellemi nevelésének első lépései odahaza kezdődtek el.

Jézus szellemi életének fejlődésére nagy hatással volt a táj, a környezet, az ég csillagai, a mezők virágai, a fák, az erdők, a hegyek, a tengerek, mert a szülők sokszor vitték magukkal és igyekeztek szemeit megnyitni, hogy lásson és tanuljon. Lassan tankönyvvé lett számára az egész teremtett világ. A legcsodálatosabb tankönyv maga a természet világa, ha nyitott szemmel járunk abban. A természet világa csodálatos dolgokra tanítja meg az embert.
A szellemi élet fejlődésének hatalmas eszközei a testvérek, a barátok, a játszótársak. Ezekben Jézusnak is volt része. A szülők nem nevelték különc gyermekké és nem vonták őt el a társaságtól. Testvérek, barátok, játszótársak között folyt le élete gyermek- és ifjúkorában. Így nevelődött rá arra, hogy mi a közösség és mi a testvériség. Már gyermekkorában felkészült arra, hogy testvéri közösségben éljen, azoknak szolgáljon és azokkal osszon meg mindent. Így fejlődött ki szociális érzése.

Szellemi életének igen fontos tényezője az ő tanulékonysága. Mindenütt szívesen tanult és minden után érdeklődött. Így érthetjük meg beszédeinek, tanításainak, példázatainak a csodálatos és káprázatos gazdagságát. Mennyi pontos, szinte szakismeret nyilatkozik meg szavaiban. A kovászról, a magvetésről, a szőlőről, a borról, a házépítésről, a növényekről, az ég madarairól csak az mondhatott olyan hű és megragadó hasonlatokat, aki ezeket mind-mind tapasztalatból ismerte. Így bontakozott ki Jézusnak szellemi élete..
Nemcsak a megfogható és a látható dolgok érdekelték Jézust és nemcsak ezek iránt fejlődött ki szellemi élete. A láthatatlan dolgok, a nagy eszmék és gondolatok is érdekelték. A 12 éves Jézus a jeruzsálemi templomban bámulatba ejti a bölcseket és az írástudókat
Hatalmas szellemi fegyverekkel rendelkezett. Nikodémussal, az írástudókkal való beszélgetése, a művelt világgal való érintkezése erre utal. Ezek a fegyverek már gyermekkorában kezdtek sajátjává lenni.. Jézust szülei önként taníttatták és küldték el a korabeli iskolába, a zsinagógába. Nem sajnálták ezt az időt, amit egyébként munkával tölthetett volna el és kereshetett volna.
A szellemi élet alapja kétségtelenül az Istentől kapott képesség. Ezt azonban semmi sem pótolhatja. Az Istentől kapott képesség olyan, mint a termőföld, amely teremhet tövist és bogáncskórót, teremhet gyomot és dudvát, ha azt nem gondozzák; viszont teremhet búzát, vagy ízes gyümölcsöt, illatos virágot vagy gyógyító orvosságot, ha gondozzák.

A nevelés mindenhatóságában nem hisz a keresztyén ember. Viszont tudja jól, hogy a nevelésre szükség van, mert áldott isteni eszköz az, amely által a bennünk levő képességek és ajándékok kibontakozhatnak. Jézus sohasem volt tudálékos, nem volt bölcselkedni akaró, hanem egyszerű és természetes. Mindent, még a legmélyebb igazságokat és isteni titkokat is egyszerűen fejezte ki. Mindenki megérthette őt és senki számára sem volt kevés, amit mondott. Az ismeret tehát nem tette felfuvalkodottá és elbizakodottá. Ebben is példa volt. Tanuljuk meg Tőle, hogy minél több a szellemi kincsünk, annál alázatosabbak legyünk és szellemi kincseink birtokában tudjuk azt mondani, amit Jézus: „De én tiköztetek olyan vagyok, mint aki szolgál”, és le tudjunk hajolni embertársaink szennyes lábát megmosogatni, miként Ő megmosogatta tanítványai lábait.

A gyermekeink már kicsi korukban hallották édesanyjuk éneklését, dúdolgatását. Gyakran meg is tanulták ezeket a lelki énekeket. Korabeli magnófelvételek igazolják ezt. Lefekvés előtt imádkoztak édesanyjukkal. Maradandó emlékek maradtak meg erről. Sokszor voltunk együtt nyaralni. Csodáltuk a természetet, annak szépségét A testvérek jó közösségként nőttek fel és maradtak meg annak. Most is segítik egymást, szeretettel vannak együtt. Szorgalmasan tanultak és volt hozzá tehetségük is. Volt idő, amikor szóvá kellett tenni, hogy képességeik szerint tanuljanak. Mindhárman szép eredménnyel végezték iskoláikat. Egyetemi diplomát szereztek, zeneiskolai tanulmányokat is végeztek, ez utóbbinak főleg leányaink örültek. A lelki dolgok elsősorban a leányainkat érdekelték. Mégis abban bízunk, hogy Isten mindegyiket meg fogja szólítani és az üdvösség útjára vezeti őket. Ezért imádkozunk naponta.

3. oldal ( összesen 4 ) Következő oldal Előző oldal
2024. július 03., szerda,
Kornél , Soma napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 9328
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 58832741

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat