belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Sípos Ete Zoltán

Alfakurzus – avagy a rajongás betörése gyülekezeteinkbe - válasz dr. Lovas Andrásnak

Miután a Parókia portálon megjelent dr. Lovas András lelkipásztornak az alfakurzust kritizáló előadásomat kritizáló írása, engedtessék meg, hogy válaszoljak észrevételeire. 

Mivel szeretek teológiai kérdésekről beszélgetni, nagyon nehéz megállnom, hogy  kritikusom számos észrevételére ne válaszoljak. Ezért írásának alapvető célkitűzését venném szemügyre. Állítása szerint írásának  célja, hogy kimutassa az alfakurzust (továbbiakban: AK) illető kritikai előadásom két alappillérének ingatagságát, így kritikám tarthatatlanságát. Szerinte előadásom nem igazolja, hogy (I) az AK nem elégséges módon képviseli a bibliai igazságot, így más, „fertőzött” evangéliumot hirdet, továbbá (II) szerinte előadásom abból a prekoncepcióból indul ki, hogy a pünkösdi-karizmatikus keresztyénség tanítása és tapasztalata „fertőzött evangélium” és „rajongó spiritualitás”, ezért nem is juthatok más végkövetkeztetésre, minthogy az AK is ugyanazt a „fertőzött evangéliumot” és „rajongó spiritualitást” hordozza. Tehát előadásomat csaknem egészében megalapozatlannak és szubjektívnek találta. Kritikusom szavaiból úgy vettem ki, hogy szerinte az AK tananyaga voltaképpen a teljes bibliai igazságot és azon belül, a tiszta evangéliumot képviseli, ill. véleménye szerint az AK „szülőanyja”, ún. karizmatikus mozgalom tanítása és spiritualitása semmi kívánnivalót nem hagy maga után: Konklúziója az, hogy az AK-tól nem kell félni, azt nyugodtan lehet alkalmazni – igaz némi korrekciókkal – a református egyház gyülekezeteiben. 

(I)
Ami az első alappillért illeti: három  okot is látok, ami kikerülhetetlenül oda vezetett, hogy  az AK tananyaga nem képviseli egészében a bibliai igazságot s így az evangéliumot sem. Az első ok: az AK tananyagának végső megformázója, N. Gumbel, aki szerint az AK tananyagának kialakításának kritériuma az volt, hogy azzal a legkülönbözőbb tanítású-hitvallású keresztyén felekezetek teljesen egyetértsenek és egységes ökumenikus egységfrontba tömörülve együtt ténykedhetnek a világ evangélizálásában,  sőt, a világ transzformációjában. Célja tehát bevallottan NEM az volt, hogy a bibliai igazságot a maga teljességében továbbadja és annak keretében fejtse ki a bibliai evangéliumot - azaz képviselje és megszólaltassa Isten teljes tanácsvégzését – hanem az, hogy egy minden keresztyén felekezet által elfogadható tananyagot hozzon létre, amivel ezek egységét biztosíthatja a misszióban. Ezzel a tananyag szerzője olyan kritériumot választott, ami kikerülhetetlenül (!) vezetett a  bibliai igazság redukciójához s azzal együtt az evangélium eltorzításához. A keresztyén felekezetek látható egységét csak a tanbeli különbségek relativizálásával, eltüntetésével, a bibliai igazság rovására lehet elérni![i]   Második ok: az AK  bibliai  tartalmának megcsonkítását eredményezi az, hogy  szerzője minden áron tekintetbe akarta venni a ma emberét is. Az első hallásra szépen csengő  szempont gyakorlati végeredménye az, hogy a posztmodern-relativista  ember igényeihez-elvárásaihoz  igazíttatik a bibliai tanítás. Ennek eredménye – már a bibliai hamis próféták óta - mindig ugyanaz: a bibliai tanítás csonkítása, az evangélium üzenetének  megváltoztatása. A harmadik ok: N. Gumbel – mint a karizmatikus megújulás harmadik hullámának jeles tagja – már  eleve olyan hitbeli meggyőződésekkel rendelkezik, melyek a bibliai tanítás és evangélium felfogás torzításához vezetnek! Aki eltévelyedett és elmélyült kapcsolatokat ápol szélsőségesen karizmatikus  egyénekkel,  vallja a legszélsőségesebb  harmadik hullámos téveszméket, vagy  a felekezeti egységet a bibliai igazság háttérbe szorításával, az evangélium tartalmának felvizezésével akarja elérni – az eltévedt. Az ilyen vezetőtől nem várható az, hogy a bibliai tanítást a maga egészében adja elő és a bibliai tiszta kegyességet fogja képviselni a tananyaga. Aki rá hallgat, vele együtt esik a verembe. Vagyis: az, hogy az AK anyaga alig és egyoldalúan beszél az Atya Istenről, felszínesen tanít Jézus Krisztusról, elnagyoltan beszél a bűnről és vétkekről, burkoltan szól az örök kárhozatról, túldimenzionálva és olykor hamisan a Szentlélekről, valamint az, hogy az egész anyagot áthatja az emberközpontú, rajongó kegyesség szelleme – az említett okokra vezethető vissza. Ezek az okok meghatározzák az AK tananyagának  minőségét. Hiába próbálja meg kritikusom igazolni, hogy ez nem igaz,  mert érvei legtöbb esetben nem is az előadásban  kifejtett állításokra válaszolnak, hanem egészen másról beszélnek.[ii] 

Kritikusomnak igaza van amikor azt írja:  „Ami ellenőrizhető bármilyen szövegben, az az, hogy elhallgat-e alapvető bibliai igazságokat, ill. vannak-e a Biblia tanításával nyilvánvalóan ütköző kijelentései.” Igaz, hogy ezeken túlmenően van még néhány dolog, ami egy szövegből kideríthető, de legyen: amint arra rámutattam,  az AK tananyagában hiányok, felszínes megközelítések és aránytévesztések vannak – mégpedig jellegzetesen az ún. harmadik hullámra jellemző módon. Mindezek által a bibliai üzenet megcsonkításra kerül, de azzal együtt az evangélium is eltorzul. Nos, lehet, hogy N. Gumbel és  dr. Lovas András szerint az AK tananyaga még így is a teljes bibliai igazságot és atiszta evangéliumot képviseli – megítélésem szerint  azonban  nem azt!Ezért - ha már kritikusom felidézi a Gal 1, 6-8 - hadd idézzem én is: "Csodálkozom, hogy aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ilyen hamar más evangéliumra hajlotok, holott nincs más: de némelyek zavarnak titeket és el akarjéák ferdíteni a Krisztus evangéliumát. De ha szinte mi, vagy mennyből való  angyal hirdetne is nektek vaalamit azon felül, amit hirdettünk, legyen átok.."  

Maga Isten is megtiltotta, hogy Igéjéhez – akármilyen külső szempontok alapján – valaki hozzátegyen vagy abból elvegyen bárki is. (Jel 22,18-19) Sem Jézus, sem a legnagyobb misszionárius - Pál apostol nem redukálták a bibliai igazságot és annak keretében Isten drága örömüzenetét! Reformátoraink és hitvalló őseink sem tették meg ezt:  épp ellenkezőleg tettek kifejtették azt, amint ennek dokumentumai a reformátori hitvallások tanúsítják, amik egyébként biblikus lelki egységet biztosítottak az azokat elfogadó gyülekezetek közt.. Igy azt hiszem, hogy joggal tartom elfogadhatatlannak, hogy N. Gumbel, vagy bárki más – magamat is beleértve - akármilyen tetszetős magyarázattal indokolva -  megcsonkítsa a kijelentett bibliai igazságot. Egyébként, amikor református lelkipásztor lettem, a Bibliára és hitvallásainkra esküt tettem, s megfogadtam, hogy a Bibliát ezek szellemében magyarázom a hallgatóságomnak, mindegy, hogy először jönnek templomba vagy századszor. Ez az eskü engem kötelez. Azóta is azt tartom dolgomnak, hogy hirdessem Isten „teljes tanácsvégzését” és annak összefüggésében a drága evangéliumot – mely szembenáll a hamis, eltorzított, csonka evangéliummal!  

Mielőtt kritikusom szememre vetné, hogy ezek szerint én a posztmodern emberek  evangélizációja során „klasszikus dogmatikai bevezetést akarok adni”, vagy  református „hitvallásismeretet akarok felvázolni” -  hadd állapítsam meg, hogy erről egyáltalán szó sincs! Nem is ezt kértem és kérem számon az AK tananyagán.  Viszont egy evangélizációs  kurzustól is azt várom, hogy úgy adjon bevezetést a bibliai igazságba – hogy Isten teljes kijelentését komolyan véve, annak keretében adja elő Jézus Krisztus evangéliumát, Isten dicsőségére! Igy elkerülheti annak olyan redukcióját, mint  amivel az AK tananyagában találkozunk. Ilyen tananyagokat bátorkodtam is ajánlani előadásom végén. Ismétlem, hogy mivel az AK tananyagának kidolgozásában a fenti szempontok érvényesültek, ezek szükségszerűen  (!) vezettek a tananyag súlyos hiányosságaihoz. Igy továbbra is szilárdan megáll rövidke előadásom  első alappillére: a megnevezett szempontok szerint redukált AK tananyaga  nem elégséges módon képviseli a bibliai igazságot és abban az evangéliumot – vagyis eltorzítva, meghamisítva adja elő.  

(II)
Ami az előadásom második alappillérét illeti: kritikusom azt  állítja, hogy alapmeggyőződésem, hogy „a pünkösdi-karizmatikus keresztyénség tanítása és tapasztalata nem pusztán hangsúlybeli tévedés, hanem „fertőzött evangélium és rajongó spiritualitás.” Ez pedig eleve meghatározta a karizmatikus körökből származó AK-ról alkotott véleményemet. Igy szerinte  „koncepciós pert” indítottam az AK ellen és nem csoda, hogy megnyertem. 

Erre a következőt válaszolom: nyilvánvaló, hogy nem csak az én alapvető meggyőződésem fontos  az ún. karizmatikus mozgalommal kapcsolatban, hanem kritikusomé is az! Nincs is olyan, hogy valaki abszolút objektív módon közelít valamihez. Én például – némely előzetes tapasztalataim alapján – azzal az prekoncepcióval közeledek egy gőzölgő, forró tányér szegedi halászléhez, hogy ha túl gyorsan eszek belőle, bizony megégetem a szám  és - láss csodát - ez fog történni! Ezzel csak azt kívánom érzékeltetni, hogy vannak helyes, megalapozott  előítéletek. Természetesen vannak rossz előítéletek is! Viszont önmagában az a tény, hogy előítéleteink vannak, még nem jelenti azt, hogy eleve tévedünk. Lehet, hogy előítéleteinket-prekoncepcióinkat igazolják a tények, lehet, hogy nem. Nyilvánvaló, hogy dr Lovas András azzal a prekoncepcióval fogadta a karizmatikus körökből származó AK-t, hogy a „karizmatikus mozgalom” tanítása és kegyessége úgy biblikus, ahogy van és ezért nem kell attól tartani, hogy bármiféle téves tanítás vagy  rajongó spiritualitás „fészke” lenne az AK!  Nos, én egy másik  prekoncepcióval közelítek ugyanahhoz az anyaghoz: éppen kritikusom prekoncepciójával ellentétes meggyőződéssel: meggyőződésem, hogy az ún. karizmatikus mozgalom tanításai, spiritualitása – számtalan vonatkozásban kifejezetten bibliaellenes -  s ez „átjön” az AK-on is. A tények ezt látszanak igazolni és nem az ellenkezőjét! 

Voltaképpen ennyivel is megválaszolhattam volna az előadásom második pillérére vonatkozó észrevételét, ámde hadd fűzzek ehhez hozzá még valamit: az az alapmeggyőződésem, hogy a "karizmatikus mozgalom" ill. "harmadik hullám" evangéliuma fertőzött (nem képviseli a maga egészében a bibliai igazságot és evangéliumot) és kegyessége rajongó (élmény, tapasztalat- ill. emberközpontú), annak során alakult ki, hogy éveken keresztül foglalkoztam az AK-t „megszülő” mozgalommal. Az AK tananyagához - ami ennek a mozgalomnak egyik jelenlegi kiemelkedő képviselőjétől származik – csak úgy közeledhettem, hogy minden valószínűség szerint magán hordja az említett jellegzetességeket. Az AK áttekintése során előítéletem helyesnek bizonyult! 

Aki csak egy kicsit is belemélyül e mozgalom vizsgálatába, abban elég hamar ki fog alakulni az a felismerés, hogy ez a mozgalom nem konzervatívan biblikus és nem hitvallásosan református – sem tanításában, sem lelkiségében, sem emberközpontú, rajongó kegyességi gyakorlatában. Az a helyzet, hogy a nevezett mozgalomban lépten-nyomon találkozunk meghamisított bibliai tanításokkal és az elferdített evangéliummal, még inkább jellemzi a rajongó – élmény és tapasztalatközpontú, misztikus – minden igei és Szentlélektől való józanságot nélkülöző - spiritualitás. Ennek megállapításához elég megnézni egy „cenzúrálatlan” Todd Bentley videót a God Tv-n, amin  látni, ahogy egyik amerikai konferenciáján érintésével  „leteríti” az előtte állókat, köztük például a Magyarországon dolgozó Jon Palmert. Ugyanott  látni Che Ahn-t, aki érintésével „leteríti” ugyanezt a Todd Bentley-t! Aztán hirtelen megtudhatjuk, hogy Che Ahn megjelent hazánkban. Jon Palmer, mint magyarországi misszionárius, a maga mentorának, lelki atyjának nevezi őt és elmondja, hogy már többedik alkalommal jár nálunk. Meghallgathatjuk Jon Palmer „bizonyságtételét” a „Keresztény Tv”-n,  amiben beszámol arról, hogy közölte Istennel: őt az „elvek” (értsd: bibliai tanítások) nem érdeklik, bezzeg érdeklik a gyógyulások, halott támasztások – amint elmondja, ő maga is támasztott fel halottat! Hallhatjuk, ahogy bejelenti , hogy most következik a „Szentlélek-show” – de ezt látni már nem láthatjuk. (vajon miért?) Azután ugyanezzel a Jon Palmerrel találkozunk a magyarországi AK honlapján, ahogy égbe emelik N. Gumbel gyülekezetében. Végül pedig ugyanez a Jon Palmer látható egy református gyülekezetben is ahová „az áldást”, „a kenetet” viszi, amiben maga is részesült! (nem is csoda, hiszen – mint megtudható életrajzából - egy magyar református lelkipásztor, tegyük hozzá: karizmatikus körökben forgolódó lelkipásztor,  áldotta meg házasságát….) Tehát kis internetes nyomozás során feltárul előttünk az egész AK „hátországa” – a legszélsőségesebb nemzetközi és hazai pünkösdista és karizmatikus körök világa. Kiderül, hogy kikkel áll kapcsolatban a magyar AK mozgalom és kiket delegál közvetítőként egyes „Szentlélek hétvégére” református gyülekezetekbe is, hogy ott a „Szentlélek kenetében” részesítse a gyanútlan és megtévesztett érdeklődőket! Kritikusomnak üzenem: lehet csúsztatásos  gondolatmenetekkel előhozakodni, de sajnos a tények magukért beszélnek! Mindezt pedig nem lehet intézni  azzal az gyengécske érvvel, hogy „ez csak másféle kegyességi irány” vagy, hogy „ők így élik meg a hitüket”! Annál is inkább nem, mert Pál apostol így ír az ilyen és hasonló tévtanítások szellemi-lelki hátteréről: „A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén.” (1Tim 4,1) Szavai világosan rámutatnak e karizmatikus tévtanítások és spiritualitás szellemi-lelki gyökerére.  

Feltételezem azonban, hogy az átlag olvasóknak – akik közé lelkipásztorok, presbiterek-gondnokok, egyháztagjaink is tartozhatnak -  semmit nem mondanak a „karizmatikus mozgalom”, vagy a „harmadik hullám” kifejezések. Semmit nem mond nekik C. Peter Wagner, J. Wimber, P. Yonggi Cho,  K. Copeland, K. Kuhlman neve. A tudatlan olvasók nem tudják mik az általuk dirigált  mozgalom jellegzetes tévtanításai: a Szentlélek-keresztség tana, a Lélek kenetének elnyeréséről vallott elméleteik,  a nyelvekenszólásról, az új prófétaságról, jelekről-csodákról, a jólétről, igazságról, értelem használatáról, a csodagyógyulásokról, a hitről, a közvetlen  Isten-megtapasztalásokról, halott támasztásokról, vizualizáció és kimondott szó teremtő erejéről, a világ keresztyénné transzformálásáról, Jézus visszajöveteléről, a gyülekezetnövekedésről, ökumenéről és egyebekről. Nyilvánvaló, hogy akik mindezekről az emberekről, jellegzetes eszméikről, lelkiségükről, a köreikben dívó kegyességről nem tudnak semmit - azoknak semmit nem jelent, hogy N. Gumbel és gyülekezete ezernyi szállal kötődik ehhez  az irányzathoz. 

Aki azonban magát felelős lelkipásztornak és gyülekezetvezető presbiternek tartja, annak hadd ajánljam alapos tanulmányozásraelőször reformátoraink írásait[iii], akik nem voltak megfertőzve  a  mai liberális - politikailag korrekt- egyetemi stílustól, hanem prófétai  módon voltak képesek megszólaltatni a Biblia igazságait,  másodszor pedig magyar nyelven a református meggyőződésű J. McArthur: Karizmatikus káosz (Baptista Kiadó, 1992) című kötetét.[iv] Aki angolul vagy németül beszél az interneten hamar rábukkanhat a nevezett mozgalmat hitelesen bemutató és bibliai kritika tárgyává tevő józan teológiai szakirodalomra is.  Ha valaki erős idegzetű, akkor üsse be az internetes keresőbe a toronto blessing szavakat és megtekinthet a youtube-on néhány olyan  filmet, melyek bemutatják pl. azokat a csodatévő-erő prédikátorokat, ökumenikus gyülekezetnövekedési „szakértőket”. E filmecskéken láthatunk embereket, akik kézrátétellel osztják a Szentlelket, parancsolgatnak Jézusnak ill. a Szentléleknek,  akik azt tanácsolják, hogy a „honda-kawaszaki”, vagy  „saláta-tomátó” esetleg más szópárok gyors ismételgetésével indítsuk be a nyelvekenszólást, ha nem akarna „magától” beindulni, akik nyelvekenszólás címén össze-vissza hadováznak, akiknek érintése nyomán a „Lélek ereje” hatása alatt megnémulnak, összerogynak, hanyatt esnek emberek, vagy esetleg tántorognak, majd a földön elterülve extatikus állapotban nevetnek, esetleg állathangok adnak ki, mindezt egy kaotikus hangzavarban, több ezer megtévesztett ember előtt egy hatalmas hit-csarnokban, vagy akár egy kis gyülekezetben. Nos, N.Gumbel és gyülekezete ezt az irányzatot képviseli. Úgy vélem, hogy ezek alapján bizony teljes joggal tételezem fel, hogy mindez a hamisság „átjön” az AK tananyagából és az ezek felé a tévtanítók, tévtanítások és tévelygő kegyesség irányába inspirálja az érdeklődőket vagy gyülekezeti tagokat! Az ilyen körökből hozzánk érkező „misszionáriusok” már ott állnak gyülekezeteink küszöbén, sőt, betértek gyülekezeteinkbe és elkezdték ténykedésüket! S minek apropóján? Az „ártalmatlan” AK apropóján! „Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek az ördög, mint ordító oroszlán szertejár, keresvén kit elnyeljen.” (1Pét5,8)  

Nos, a kritikára adott válasz gyanánt talán ennyi is elég annak bizonyítására, hogy kritikám két alappillére nem gyenge s így előadásom mondanivalója nem omlik össze. Megerősítem, hogy az a karizmatikus mozgalom – a figyelembe vett szempontok alapján - megcsonkított bibliai tanítást és következésképpen meghamisított evangéliumot nyújt ill. rajongó spiritualitást képvisel. Megerősítem, hogy az ún. karizmatikus mozgalom és harmadik hullám evangéliuma és kegyessége nem a bibliai evangélium és nem bibliás-református kegyesség és mindez világosan lejön AK anyagán keresztül.  Hozzáteszem mindehhez, hogy ily módon az AK nem más, mint a megcsonkított evangélium és  a rajongó-misztikus karizmatikus spiritualitás útkészítője és népszerűsítője gyülekezeteinkben! Bibliához és hitvallásokhoz ragaszkodó reformátusként egyetlen válaszom lehet rá: nem! 

Végül engedtessék meg, hogy négy zárógondolatot fűzzek az elmondottakhoz. 

Először szeretettel emlékeztetek arra, hogy a magyarországi református egyházba a második világháború utáni ébredés után már egyszer betört ez az „alulról való” – tehát nem a Szentlélektől való -  rajongó-misztikus pünkösdista-karizmatikus tévtanítás és szellemiség, megosztva gyülekezeteket és hívő közösségeket! Most  úgy tűnik újabb támadást intéz lelkipásztorok és gyülekezetek ellen, egy evangélizációs kurzusnak, gyülekezet gyarapodását,  a társadalom  reformációját ígérő s  előidéző módszernek álcázott formájában, mert  ez a  kurzus egy, a református tanítástól és kegyességtől idegen tanítás és kegyesség, a tapasztalati teológia és rajongó-misztikus, dicsőítéses karizmatikus kegyesség  egyházunkba való „beszivárgását” jelenti. 

Másodszor: előre megmondható, hogy ha ez a fajta tanítás és kegyesség befészkeli magát és meghonosodik egyházunkban, akkor az egyházunkban és gyülekezeteinkben egyfelől felszámolja még azt a kis biblikusságot és hitvallásosságot is, ami még él, másfelől megosztást, szakadást munkál!  Különösen úgy, hogy egyik-másik egyházvezetőnk még nyíltan támogatja is ezt a tévelygő  irányzatot megszólalásaival. [v] Épp ezért szükséges volna, hogy egyházunk zsinata ne ölbe tett kezekkel figyelje ezeket a fejleményeket, hanem lépjen hitvallásunkban rögzített hivatása magaslatára és tegye le voksát a Biblia és hitvallásaink mellett s ennek megfelelően nyilvánosan határolódjon el az alfakurzus  által képviselt, benne terjedő és terjesztett rajongó tanoktól és spiritualitástól. Egyúttal szálljanak síkra egyházunk biblikus és hitvallásos megújulásáért, az igehirdetés  megújulásáért! Emeljenek szót a biblikus gyülekezetépítés mellett és ne a világi módszerek alkalmazásától, vagy a rajongó kegyességtől  várják gyülekezeteink megújítását! 

Harmadszor: javaslom, hogy egyházunkban, teológiai tanfolyamokon, lelkészkörökben tegyük újra tanulmányozás tárgyává az ún. karizmatikus mozgalmat, ennek történetét, jellegzetes tanításait ill. jelenségeit, spiritualitását, megvizsgálva mindezt a Szentírás és hitvallásaink mérlegén! Ijesztő az a naív és felelőtlen tudatlanság, amivel sok egyház- és gyülekezetvezető  ezekhez viszonyul! Rémísztőnek tartom azt, hogy gyülekezetek lelkészei, és presbiterei a létszám iránti és nem utolsó sorban az ezzel összefüggő anyagi bevétel utáni vágytól űzve -  mindent készek elfogadni és alkalmazni, ami  létszám és bevétel növekedést ígér, félretéve mindenféle bibliai és hitvallásos megfontolást!  

Negyedszer: ezúton is szeretettel arra hívok minden gyülekezet vezetőt, hogy ezt a kurzust,  hangzatos ígéretei ellenére ne alkalmazza gyülekezetében! Higgyük el, hogy a biblikus reformátori tanítás, s azon belül a tiszta evangélium hirdetése elég hatalmas eszköz Isten kezében ahhoz, hogy általa igazi lelki ébredést, megújulást támasszon!! Ő az Ige által teremt valódi hívőket és nem az a célja, hogy csupán valami keresztyén életstílusra tanítson. Aki mindenáron valamiféle kurzust akar tartani, akkor használjon valóban biblikus, az evangéliumot   hitelesen bemutató kurzusokat – akár egy kis vacsora keretében.  

„Félek azonban, hogy amiként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől. Mert hogyha az, aki jő, más  Jézust prédikál, akit nem prédikáltunk, vagy más lelket vesztek, amit nem vettetek, vagy más evangéliumot, amit  be nem fogadtatok – szépen eltűrnétek.” ( 2Kor 11, 3-4)

 

Sípos Ete Zoltán
református  lelkipásztor, Szeged-Újszeged

 

 

[i] Aki csak egy kicsit is ismeri az ún. karizmatikus mozgalmat” ill. az ún. „harmadik hullámot”, az tudja, hogy évtizedek óta az egyik legfontosabb ismérve, a tanbeli különbözőségek eltüntetése. Igy igyekszik kapcsolatot biztosítani az EVT liberális protestáns tagegyházai, az egykori evangélikalizmustól elszakadt és az Evangéliumi Alliansz által tömörített  neoevangélikál szervezetek, missziók és gyülekezetek ill. a római-katolikus felekezet közt. Tehát  egyáltalán nem csoda, hogy a karizmatikus mozgalom főáramához tartozó N. Gumbel egy olyan tananyagot alakított ki, melyben pl. a római-katolikus vezetők semmi kivetnivalót nem találtak. 

[ii] Érthetetlen, hogy hogyan kerül az Atya Istenről szóló rész kritikájába a  kiindulás alulról, vagy kiindulás felülről szóló „vita” felidézése, vagy, hogy a Szentlélekről szóló részbe miként kerül egy J. Edwards prédikáció felidézése, azt a hamis látszatot keltve, mintha a nagy puritán igehirdető-teológus igazolná az AK és a mögötte álló karizmatikus – rajongó  kegyességet! 

[iii] Kálvin J.: A keresztyén vallás rendszere, Pápa, 1909. I. kötet, I.könyv,  9. fejezete; Luther Márton négy hitvallása, Magyarországi Evangélikus Egyház  Sajtóosztálya,  Budapest, 1983.  A keresztyén hit főtételei, vagy más néven a schmalkaldeni cikkek, (Isten eszköze az ige és a szentségek) 303.oldal 

[iv] Ajánlott továbbá:  W.Bühne: A harmadik hullám;  D. Hunt: A keresztyénség félrevezetése; A. Seibel:  A gyülekezet észrevétlen félrevezetése (Evangéliumi Kiadó kiadványai) 

[v] Egyik egyházi vezetőnk - aki identitását nem a Szentírásból és hitvallásainkból, hanem valamiféle állítólagos - általa rosszul ismert -  „református hagyományból” eredezteti - bibliai látás híján képtelen arra, hogy felismerje a  tévelygést. Részt vett   N. Gumbel anglikán gyülekezetében egy konferencián – majd erről lelkes hangon számolt be hivatalos egyházi honlapunkon. Kritikusommal együtt kiállt ezen tévelygő és eltévelyítő kurzus mellett, miközben megtámadta azokat, akik a Biblia és hitvallásaink mellett  emeltek szót! *

Sípos Ete Zoltán

 

----------------------------------------------------------------------------------

*

Sipos Ete Zoltán „Alfakurzus – avagy a rajongás betörése gyülekezeteinkbe - válasz dr. Lovas Andrásnak” c. írásában figyelmével tüntet ki a nevem és a forrás pontos megjelölése nélkül, ekként:

„[v]Egyik egyházi vezetőnk - aki identitását nem a Szentírásból és hitvallásainkból, hanem valamiféle állítólagos - általa rosszul ismert - „református hagyományból” eredezteti - bibliai látás híján képtelen arra, hogy felismerje a tévelygést. Részt vett N. Gumbel anglikán gyülekezetében egy konferencián – majd erről lelkes hangon számolt be hivatalos egyházi honlapunkon. Kritikusommal együtt kiállt ezen tévelygő és eltévelyítő kurzus mellett, miközben megtámadta azokat, akik a Biblia és hitvallásaink mellett emeltek szót!"

A Tisztelt Olvasók még teljesebb tájékoztatása kedvéért a hivatkozott cikk forrása:

http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=27591:a-pragmatikus-karizmatikusok-nehany-szo-az-alpharol&catid=103:nagyvilag&Itemid=368

Köszönettel és tisztelettel:

Köntös László

 

További cikkek:
2018. november 19., hétfő,
Erzsébet , Zsóka napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 6579
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 42817272

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat