Ifjabb Hegedűs közéleti pályafutását botrányok sora kíséri. A lelkész 1998 tavaszán a szélsőjobboldali MIÉP képviselőjeként bekerült az Országgyűlésbe, annak is az emberi jogi bizottságába. Nem kellett sokat várni rá, hogy felhívja magára a figyelmet. Szeptemberben arról beszélt egy parlamenti vitában, hogy „kisebbségi származású emberek kisebbségi mivoltukat fel nem fedve" megsértik a többségi érdeket, nem teszik lehetővé a nemzeti érdek érvényesülését. A könnyen dekódolható zsidózás után jutott pár szava a romákra is: a bűnözés és „egy bizonyos etnikum" kapcsolatát elemezve kifejtette, hogy teológusként nem utasíthatja el a kollektív bűnösség elvét. Az ügy nem keltett különösebb hullámokat.

Azzal az antiszemita cikkével viszont, amely 2001-ben az egyik MIÉP-es kerületi lapban jelent meg, ifjabb Hegedűsnek sikerült országos vihart kavarnia. A lelkész arról értekezett, hogy „galíciai jöttmentek hada" rágta és rágja a hont, az „életre vezető" üzenet pedig így szól: „Rekeszd ki őket! Mert ha te nem teszed meg, ők teszik meg veled!"

Úgy nézett ki, túlment a határon. Nem sokkal később a református egyház elnöksége „igeellenesnek, református hitvallásunkkal összeegyeztethetetlennek és egyházunkhoz méltatlannak" minősítette a lelkész eszmefuttatását. A levél egyik aláírója Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi vezetője volt.

A „területileg illetékes" dunamelléki egyházkerület püspöke árnyaltabb fogalmazásra kérte a lelkészt, más intézkedést nem tartott szükségesnek. Az elnéző bánásmódban közrejátszhatott az is, hogy az egyházkerületnek akkoriban Hegedűs Loránt – ifjabb Hegedűs édesapja – volt a püspöke. A református egyház zsinata elhatárolódott a lelkész nézeteitől. Jórészt ifjabb Hegedűsnek köszönhető, hogy a zsinat a korábbinál szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat hozott: kimondta, hogy lelkész nem lehet sem párttag, sem parlamenti képviselő. A zsinat továbbá felkérte az egyházkerületeket, szerezzenek érvényt annak a rendelkezésnek, hogy egyházi épületben lévő bérlemény nem használható párt vagy politikai mozgalom céljaira.

A 2002-es választáshoz közeledve a MIÉP bejelentette, hogy tíz református lelkészt indít. Köztük volt ifjabb Hegedűs is. A jelöltek közös nyilatkozatban tudatták, hogy megválasztásuk esetén sem kívánják szüneteltetni lelkészi tevékenységüket. Az újabb konfliktus elmaradt, mivel a MIÉP nem jutott be a parlamentbe. A következő évben a bíróság felmentette a lelkészt a közösség elleni izgatás vádja alól. Ekkor már Bogárdi Szabó István volt a dunamelléki egyházkerület püspöke, aki az ítélettől függetlenül úgy vélte, „egyházunk tisztessége és becsülete megrendítő módon megkérdőjeleztetik és besároztatik". A püspök bocsánatkérésre szólította fel ifjabb Hegedűst. A lelkész ellen 2007-ben két egyházi vizsgálat is indult. Az elsőt Bölcskei Gusztáv tavasszal kezdeményezte, mert a Szabadság téri református épület helyet adott David Irving – a holokauszttagadó, több országból is kitiltott brit történész – könyvbemutatójának. A zsinat megerősítette azt az 1990-es határozatát, amely szerint a reformátusok a zsidósággal való testvéri együttműködés reményében határozottan elítélik az antiszemitizmus nyílt vagy rejtett formáit.

Az előző vizsgálat még véget sem ért, ősszel jött a második. Október 23-án, a Szabadság téren tartott református ünnepségen Horthy Miklós, Szabó Dezső és Wass Albert szobrát is újraavatták. Az eseményen ifjabb Hegedűs megismételte, amit nyár végén a budai Várban, a jobbikos Magyar Gárda debütáló rendezvényén mondott Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspök: a gárda zászlaja jelentsen félelmet mindazoknak, akik akár anyagilag, szellemileg vagy fizikailag a kisujjukat is megmozdítják Magyarország ellen.

Tavaly novemberben ismét Horthy-szobrot avattak a Szabadság téren: a mostani egyházi eljárás ezért indult ifjabb Hegedűssel szemben. Horváth György, az ügyész szerepkörét betöltő jogtanácsos az általa begyűjtött bizonyítékok alapján a lehető legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását kérte, ami palástvesztést, a lelkészi hivataltól való megfosztást jelent. Megmozdult a másik oldal is, az Élhetőbb Veszprém Megyéért Egyesület aláírásgyűjtést indított a lelkész mellett. Már az első tárgyalási napon is volt rá esély, ma még inkább van, hogy ítélet születik. Elmarasztalás esetén ifjabb Hegedűs Loránt fellebbezhet.

Elhalasztott döntés
Az egyházi bíróság csütörtök kora délután elhalasztotta a döntést. Újabb tárgyalás már nem lesz, a határozatot március 7-én hirdetik ki. 

-----------------------

Hegedűs Loránt véleménye: