"Szellemi ember módjára beszél, pedig még semmit halálba nem adott nyomorúságos énjéből. Azt a benyomást kelti, mintha annyira szeretné az Urat, hogy ezzel kiérdemli mások csodálatát. Pedig szeretete puszta önszeretet. "

Ezek nagyon kemény szavak, és nekem is hangsúlyosak voltak első olvasásra. Mit jelent halálra adni a nyomorúságos énünkből, és hogyan van ez a gyakorlatban?

"Csak azért gondol az Úrra, azért beszél Róla, és vágyik utána, mert ez boldoggá teszi."
Mondjuk az, hogy az ember vágyik Isten után és boldoggá teszi a róla való beszéd - nekem nem tűnik el elvetemült dolognak... Sőt, amikor Istentől távol vagyunk, akkor ez pont érezhetően megfakul.

Kedves Cilla!

Nagyon jók voltak az idézet, amiket beírtál!
Nagy örömmel olvastam őket!
Isten Fia szavait jó ilyen mai példákban olvasni!

Kedves Tamás!

Nagyon sok mindent átvett Jézus Krisztus ott a kereszten tőlem.
Átvette Isten haragját, Isten jogos büntetését és Isten átkát - a halált.
Átvette az igaz ítéletet az életem felett.
Ezt adtam át az Úrnak, ezért ÉLEK!
Ő pedig elvette, minden vád és megalázó szó nélkül. Minden elutasító tett nélkül.
Vért verejtékezve, de elvette mind ezt az Atya kezéből!
...és nem csak az én bűneimet vette magára, hanem a világ bűneit!
Mindenkiét!

Ezt tettem én, ezt adtam neki!

....és most pedig mit szeretnék Neki átadni?

Az Uralmat az életem felett!

Ezt szeretném átadni Neki, ez a vágyam, hogy csak Őt szolgáljam, csak Őt nevezzem Úrnak.
...mert az Ő szolgálata visz egyedül Életre, mindenki más szolgálata a halálba fut.

Testvéri szívvel:
Péter

Keressétek elősször Isten országát!!

Csak ezen egy ok miatt tűnhet így!

Szeretettel Tamás

Egy másik könyvből másolok be még talán a mai nap hogy jobban meg világosítsam amit Watchmann Nee ezalatt értett!
Egyébként is nagyon tetszik a "keménysége , mert ha nem megsértődünk, akkor vizsgálódásra kényszerítő szavak ezek!
Igyekszem visszajönni de ma van az aranylakodalom, és ez kicsit elfogalal!
Szeretettel Tamás

Kedves Kavics!



Nem inge annak, aki valóban Jézust hordozza szívében, és ezzel azt akarom mondani, hogy ezek a sorok gondolat ébresztők, és a hasznos önvizsgálat indukálói!

A hozott idézet amit Indunak teszek majd fel sokmindenre pontosabb választ ad!
Én bíztatni tudlak csak és tetstvéri szeretettel!
Drága Péter!

Tamás

Kedves Tamás!
Nem tudom, hogy tudok-e segíteni. Aki számára világos a lélek és a szellem közötti különbség, világosan érti az idézet jelentését. Aki meg tagadja az ember hármas felépítését, annak napestig magyarázhatjuk.
Ez az írás emlékeztet, az itt korábban zajló szeretetről szóló vitára.
Akkor sem sikerült megértetni, hogy a lelki-érzelmi szeretet nem azonos a szellemi/agapé szeretettel.
Egy példával szeretném illusztrálni.
Vannak kórosan elhízott 250-300 kg-os emberek, akik halálra zabálják magukat. De ahhoz hogy ezt megtehessék, mivel mozogni sem tudnak, mindig kell egy "szerető" hozzátartozó, aki ebben segít.
Ha az illertőt beszállítják egy fogyasztó klinikára, ezek a feederek akkor is becsempészik nekik a zugkaját. Miért?
Azért mert szeretik az illetőt és nem bírják nézni, hogy szenved az éhségtől. Ezért adnak neki enni. (hasonló a halálra zabáltatott háziállatok esete is)
Vegyünk egy másik hozzátartozót aki kegyetlenül végig nézi hogy a szenvedve éhezve lefogy a barátja.
Melyik szereti igazán? Most a válasz egyszerű, az életben mégis nagyon összemaszatolódnak a dolgok.
Az első esetben, amit a "szerető" hozzátartozó tesz, az színtiszta önzés,
nem szeretet. Illetve önszeretet, de önszeretet, azaz önzés. Az érzelmei nem a másikról hanem magáról szólnak. Nem szereti nézni, ahogy a másik éhezik.
Az igazi szeretet a másik valódi érdeke szerint cselekszik, tehát esetünkben végignézné, hogy szenved az illető de a saját érdekében nem adna neki enni.
Rövidebben nem tudtam. Boccs.
üdv
ex

Kedves Tamás!

Csupán azt akartam leírni neked, hogy úgy szeretünk, ahogy megszoktunk. Egy vidám embernek, aki a józan ész képviselője. Mint ahogy a református ember sem más, mint a hiedelmek, és felszínességek, cifraságok, elméletiskedők helyett a józan ész képviselője, a Szentlélek útmutatását követő ember.

Belebonyolódhat az ember bármilyen teológiai vitába. A gyermekkeresztségtől kezdve az emberi kettősség, hármasság vitájába, és még számtalan vitába. A valódi kérdés azonban nem dogmatikai, teológiai. A kérdés az, hogy Krisztus után vállalod-e a cselekvő irgalmasság feladatát, vagy elméletieskedsz, és teológizálsz teljesen feleslegesen.

Ha a tanácsomra vagy kíváncsi, keress magadnak valami normális munkát, ahol nem dolgoztatnak agyon, de el tudod tartani a keresetedből, ha szerényen is a családodat, és maradj meg olyannak, amilyen vagy, irgalmas keresztyénnek.

Krisztusnak átadott élet!

Nagy különbség van a bocsánatot nyert és az egyszerű bűnös között, így nagy különbség van az odaszentelt életű keresztyén, és az „éppen hogy csak keresztyén között!
Aki valóban odaszentelte életét Krisztusnak , az tudatában van , hogy szívében hordozva az Ő Szellemét , minden szükséges erő és képesség birtokában van annak, hogy Az Atyának tetszően éljen , cselekedjék!
Mit jelent az, hogy a Szent Lélek van a szívünkben? Jézus ígérete alapján küldte el ama Vigasztalót! Ahogyan hiszünk a bűneiktől való szabadulásban, és a bűn alóli felmentésben Jézus, Vére és kereszthalála által, ugyanúgy ebben is bizonyosságot nyertünk, azzal hogy Jézust megdicsőítette az Atya, ahogyan elfoglalta az Ő jobbján a trónját!
1Kor 3:16 Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek?
1Kor 6:19 Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?
Ahogyan hús testben vagyunk, az túlmutat a bűn problémáján, az Istennek való tetszés problémájáig!
Semmi nem lehet kedves Istennek, ami a bűn testétől, a hústesttől származik!
Krisztuséi vagyunk, de a bűnnek testében lakozunk!
Róm 7:24 Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?
Sok keresztyén így magam is azon igyekezetünkben, hogy Istennek tetsző életet éljünk, kudarcaink sorozatát szenvedjük el, mert a hústesti akaratunk, és elképzeléseink, igyekezetünk nyomán próbálunk megfelelni és tetszeni Istennek!
Holott újteremtések vagyunk!
Meg van bennünk az eszköze a lehetősége, annak hogy sikerrel tegyük ezt!
Érdekes Igét hozok, ami megvilágítja hogyan is van ez!
2Móz 14:13 Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek, megálljatok! és nézzétek az Úr szabadítását, a melyet ma cselekszik veletek; mert a mely Égyiptombelieket ma láttok, azokat soha többé nem látjátok.
2Móz 14:14 Az Úr hadakozik ti érettetek; ti pedig veszteg legyetek.
Amikor az erőlködés és lehetőség, mindenfajta segítség már csődöt mondott, akkor tudtam én is leborulni, és az Úrra bízni minden ügyemet!
Amíg én igyekeztem, hiába imádkoztam a sikerért, amikor feladtam, és az Úrnak engedtem át a terepet akkor egyszeriben megoldódott a problémám!
Hittel, hogy Ő meg akarja és meg is tette már magasztaltam!

Meg van bennünk a Szelleme, amire rábízhatjuk teljes szívvel, bizalommal, hittel, magunkat, és valóban az Ő a legjobbat hozza ki számunkra még a legrosszabból is!
Szeretettel Tamás

II rész ha az első világos!

A szellemi szeretetbe semmisem keveredik bele az énemből, Istent önmagáért szeretem.Az eredményeiből jól felismerhető a szeretet forrása. A lelki szeretet nem szabadít fel a világ vonzásából. A hívő tovább küzd és vergődik ez ellen. Nem így a szellemi szeretet. Ennél a világ dolgai maguktól elértéktelenednek a hívő szemében. Aki ilyen szeretettel szeret, arra nincs hatással a világ, mert felismerte dolgainak hiábavalóságát. Mintha nem is látná a világot Isten dicsősége által megvakított szemével. Az ilyen szeretet az emberekkel szemben is alázatos. Isten szeretete természete szerint megváltoztathatatlan. A miénk sűrűn változik. Ha „önmagunktól” szeretjük Istent, elhidegülünk iránta a nemszeretem napok, a próbatételek közepette, vagy kívánságaink kudarcakor, mivel önmagunktól és önmagunk érdekében szeretjük Őt. Az Istentől való szeretet minden körülmények között állandó. „Mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír, a buzgó szerelem...sok vizek el nem olthatnák e szeretetet” (Éé 8,6-7). Aki őszintén szereti az Urat, kitartó szeretetében, akármi történik vele, vagy akárhogyan érez. A „lelki” szeretet megszűnik az érzelem lelohadásával. A szellemi szeret erős, semmi nem riasztja vissza. Az Úr gyakran azért vezeti át az övéit súlyos megpróbáltatásokon, hogy önmagáért szeressék. A hívő élet elején az Úr sokféle módon megpróbálja gyermekei szeretetét. Később tovább akarja vezetni őket, hogy a szeretet érzése nélkül is higgyenek. Az első korszak az, amikor a hívő érzi az Úr szeretetét. Ez szükséges a későbbi fejlődéshez az Úrral való közösségben. Ha nem vonzaná az Úr szeretete, képtelen lenne mindent otthagyni és követni Őt. Ezért életfontosságú segítség, hogy az út elején érezze, sőt keresse az Úr szeretetét. De egy idő után már ne függjön az érzéseitől, mert ha ezekben megragad, szellemi élete veszélybe kerül. Szellemi életünk különböző fokozataiban más és más szellemi tapasztalatokra van szükségünk. Jó és gyümölcsöző, ha életünk bizonyos szakaszában annak megfelelő élményeink vannak. Ha egy későbbi időszakban a korábbi élményeket igényeljük újra meg újra, az visszaesést jelent. Az Úr először azt akarja, hogy a hívő érezze az Ő szeretetét, később pedig, hogy higgyen abban, hogy az Úr szeretete soha nem változik. Ne lepjen meg bennünket, ha bizonyos idő elteltével elveszítjük az Úr szeretetének érzését. Ez azt jelzi, hogy elérkezett az Úr szeretetében való hit korszaka.AMITŐL ÓVAKODNUNK KELLMegtanultuk, hogy a szellem szerint való életben érzelmeink nyugalmára vigyáznunk kell, különben nem halljuk meg belső emberünk szavát. Ha érzelmi életünk nincs Isten uralma alatt, szívünk nyugtalanná lesz, és a szellem vezetése megszakad. Ha a Sátán semmi más módon nem tud úrrá lenni a hívőn, a vonzalom területén támad. Számtalan hívő bukik el így. Nagy óvatosságra van szükségünk.Semmi sem ébreszti fel annyira vonzalmunkat, mint a barátok, s köztük is elsősorban az ellenkező neműek. Ez természetes adottság. Ez nemcsak testi, hanem lelki vonzalom is. Egészen kicsi ösztönzés a másik nem részéről mély vonzalmat ébreszthet.Itt az ember természetes hajlamáról van szó. A szellemi keresztyénnek fel kell figyelnie erre. Ha ennek a különleges kapcsolatnak csak az az oka, hogy az illető a másik nemhez tartozik, vonzalmuk „természeti” eredetű. A „másféle” viszonyulás okai között lehetnek jók és helyesek is. De a hívőnek fel kell ismernie, és számolnia kell vele, hogy indokai már nem tisztán szellemiek.A hívő szolgálat során vigyázzunk, nehogy szolgálatunkat a másik nem veszélyeztesse. Így ellen kell állnunk a vágynak, hogy elismerést próbáljunk elérni. Minden cselekedet az ellenkező nemű hallgatóság megnyerése céljából árt a szolgálat szellemi erejének. Mindent csendben és tiszta szándékkal kell csinálni. Ne feledjük, hogy nemcsak a bűn szennyez be, hanem mindaz, ami a lélekből való.Azt jelentené ez, hogy a hívőnek nem lehetnek barátai az ellenkező nemből? A Biblia ilyesmit nem tanít. Urunk barátai között voltak asszonyok is, mint Márta, Mária és mások. Az alapvető kérdés az: vonzalmaink teljesen Isten uralma alatt vannak-e? Vagy valahol belekeveredett a hústest? Tökéletesen rendjén való a férfi és nőtestvérek barátsága, csak ne zavarja meg a lélek mesterkedése.Minden lelki vonzalom bűnbe visz, és a világ felé húz. Minden olyan, amelyet nem az Úr ajándékozott, hamarosan gyönyörszerzési alkalommá lesz. Nem egyedül Sámson esett ennek áldozatául; Delila még ma is szorgalmasan nyesegeti a férfiak haját.A vonzalmat tudjuk a legnehezebben feláldozni. Ezért az odaszentelés ezen a területen az igaz szellemi élet jele és a legnehezebb próbatétel is. Aki nem halt meg a világ szeretetének, még egyáltalán nem halt meg. Természetes vonzalmai követésével az ember azt bizonyítja, hogy még nem adta halálba énjét. A lelki élet halálbaadásának lényege, hogy minden vonzalomnak nemet mondunk, az Isten iránti szeretet kivételével.WATCHMAN NEE: „BIZONYSÁGTÉTELEK” -> 7.rész, 2.fejezet : A lélek elemzése (az érzelem).7. rész: a LÉLEK ELEMZÉSE (Az értelem) WATCHMAN NEE: BIZONYSÁGTÉTELEK3. fejezet.KÍVÁNSÁGMiután megszabadultunk a bűn hatalmából, a kívánság indít arra, hogy sok mindent megtartsunk amagunk számára Isten mellett. Míg az emberen az érzelmei uralkodnak, főként kívánságai vezetik.

Megbeszélhetjük!

Szeretettel Tamás

Békesség!

A krisztus teste nem az én testem!
Az Ige azt mondja:
...A TI TESTETEK...
Azaz a hívők Krisztusban adott közössége az Úr teste. Nagy becsapás az, ha valaki azt gondolja, hogy ő egyedül a Krisztus test. Az Ige beszél erről több helyen!

Namármost.....
Amikor átadom magam az Úrnak, akkor betagolódok egy emberi közösségbe. Az Övéi közé, abba a "lelki testbe", aminek Krisztus a feje.
Akik Tőle kaptak kegyelmet az Ő halála és vére által - mert a vére később adatott, csak a halála után - azok között Jézus Krisztus formálja ezt a közösséget.
Akik elfogadták Istentől azt a megoldást, hogy nem haragszik a Fia halála miatt, azokat egy VALÓDI közösségbe formálja.
Mi az a hatalmas titok, ami képes arra, hogy zsidót és pogányt testvéré tegyen?

Jézusnak mit kell átadnom? pl.: azt a téves képzetem, hogy a Krisztus test ÉN vagyok!

Szeretettel:
Péter

Nagyon sokat írtatok, nem volt időm mindent elolvasni.

Először is a megjegyzésem a messiáshívő idézetre.

Megint azt a szokásos stratégiát láthatjuk, amikor gyújt egy tüzet az ellenfél házában, aztán kiabál, hogy nézd, ez a marha magára akarja gyújtani a házát. És ezzel a kívülállókat, akik még nem ismerik, mi az igazság, szépen a maga oldalára állítja, hogy lám, milyen jók vagyunk, segítünk neked eloltani. Légy hálás nekünk.
Leír egy tipikusnak mondható jelenséget, aminek köze nincs az igazi megújuláshoz, és ráfogja ezt a pálizmusra. Amikor az pont az ellenkezőjéről szól. Az igazi gyógyír pedig a felvázolt problémára természetesen a messiáshívő zsidó vallás. Vagy nem ismeri azt, amit kritizál, vagy méginkább arra tudok gondolni, hogy simán csak megpróbálja bomlasztani azokat, akik ebben hisznek.

Hogy miért mondom.
írja: "- A gyengeségben szenvedő gyülekezetekből kiveszik azokat, akik egy megújulásra, megerősödésre, előrelépéshez vihették volna a többieket! "
Kétlem, hogy Pál erre szólított volna fel. Sőt. Aki erős, az onnan ismerszik meg, hogy sokkal kevésbé válik különállóvá. Nem ideális emberek gyűjtőhelyeit alkotjuk meg. "Az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy megnyerjem az erőtleneket: mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket." Na ebből vezesse le nekem valaki, hogy miért a "pálizmus szerinti hierarchia" - ha valaki megmondja nekem, mi az, megköszönöm - a hibás a fentebb idézett mondatért...

*

Tamás: én úgy gondolom, hogy igazad lehet, hogy nem minden munkahely alkalmas olyan életre, hogy istentiszteletekre, stb. járhass. Viszont ahol vagy, ott kell Jézusnak szentelned az életedet. És ez sosem lehet kárbaveszett idő, akkor sem, ha épp egy akármilyen munkahelyen vagy. A kérdés csak az, hogy Te személyszerint mennyire igényled a keresztyén testvéreid segítségét és közösségét, és mennyit tudsz vállalni abból, hogy a külső, idegen világban helytállj.

Ez a fajta "keresztyénhez illő" munkahely keresés is egyfajta ilyen elkülönülés. Mindenki maga dönti el, hogy mennyit vállal fel abból a harcból, amit a világ ellen kell folytatni. Mindenki erejéhez mérten...
Ha úgy érzed, hogy az a munkatempó, amit ott megkövetelnek, az sok neked, akkor biztos lehetsz benne, hogy aki a helyedre jönni fog, és a többi munkatársad is ezt érzi. Mint keresztyén embernek, eszedbe kell, hogy jusson, hogy segíts rajtuk. Úgy tudod azt a munkahelyi problémádat Jézusnak adni, ha nemcsak te, hanem a többiek is profitálnak valahogy abból, hogy eltöltöttél ott néhány hetet-hónapot.

Ezüst írta!


Első pillanatra és még talán a második pillanatra is meghárálásnak tűnhet!
Már hogy kértem az Úr szabadítását onnan!
Másik oldal, hogy a fessz, az hazajött velem nem lehet a gőzt kiadni, 15 perces autózás alatt, így óhatatlanul, ha másban nem is a tűrőképességem megcsappanásában, a család látta kárát,!
A nagyobbik lányom szülői tekintély hiánya miatt (jelenlétem)olyannyira ellenkező irányt vett fel a kedvem szerintitől , hogy legszívesebben én állnék fel a mostani konfirmációja alkalmából, hogy NEM fogadom el a hitvallását igaznak!
Harmadrészt fizikailag éreztem hogy a lelkem van a mérlegen, azt adom el ha maradok!
Mert itt már a végén szó sem volt Krisztusban való életről, hanem a hamis vádak és a munkáért való beáldozása a hitemnek!
Pl: Alap követelmény hogy minden vásárlót potenciális tolvajnak kell tekinteni!
Hogyan is egyeztetem ezt azzal hogy szeresd felebarátodat!
No szóval ezeket --bár senkinek nem ajánlom-- át kell élni ahoz hogy érdemben , meg tudja a kilépésemet érteni!

Más: Bízom az Úr kegyelmében eddíg is nagyon sok vezetést kaptam tőle és ezt a munkahelyet is úgy kértenm , és szerintem úgy is adta,
hogy ideiglenesen , amíg egy jobb hely nincs , hogy ne kelljen a szolgájának koldulnia!
Legyen meg az Úr akarata!

A mesasiáshívők egyetlen "érdeme", hogy kívülállóként nem szenvednek felekezeti elfogultságban! Máshol írtam nekik hogy aki testileg nem dicsekedhet az az ő portáljukra be sem írhat így ne vegye sértésnek de majd ha egyenlő mércével mér , akkor tekintem a véleményét elfogulatlannak!
Ismerem a társaságot, az idézet azonban a jelen keresztyén felekezetek bomlása és az azokból kiváltak közötti "gyűlölet "miatt került fel gondolatébresztőnek!
Ennyi!
Szeretettel Tamás

Kedves Péter akkor hogyan magyarázod?
Gal 2:20 Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.
Ki él benned? Kinek a tulajdona a tested?
No gondoljuk meg hogy is van ez!
Odaszentelés?

Szeretettel Tamás

Kedves Tamás!

Nagyon tetszettekaz írások, amiket feltettél.
Megfogalmazódott bennem pár kérdés a második írással kapcsolatban.

Hogyan születik meg a "szellemi szeretet" az emberben?

Biztos, hogy Isten szeretetének érzését el kell veszítenünk egy fejlettebb szellemi szinten?

Hú ez olyan mint leírni pl a szerelem milyen érzés!

Naaaaaaagyon nehéz feladatamit adtál!


Tulajdon képpen magától megy a dolog nem kell az embernek erőlködnie semmiben! Isten maga munkálja ki ezt bennünk, de vannak feltételei!

Először amit én éreztem, a feltétlen bizalom Iránta!
Ez alatt értem hogy egyetlen Igéjét sem teszem félre mert Igaz mindegyik, ahogyan Igaz Isten maga is
Aztán jött a feltétlen engedelmesség kívánása!
Ebben csak imában kérhetem és kérem hogy minnél jobbban tegyen képessé az engedelmességre! Ugyanis helyből nem megy ehez nagyon sok mindent ki kell vegyen a természetemből, aneveltetésem hibáiból!
És a feltétlen odaszánás, amiben azt értem hogy nem akarok , hanem Ő Akarja és hozza elém a dolgokat!---> kicsit bonyolultul hangzik de az első két dolog után ez valóság és nagyon kemény amikor a "sömörgőzéseket" leszedi!
Valahol itt tartok, és gondolom akik előrébb járnak, azok mosolyognak , még mennyi minden vár rám!
Vannak hiterősítő csodák, de vannak hiterősítő próbák , amikben nem mindíg szerepelek szerintem jelesre! De Ő ismer, és a hiányosságaimmal is tisztában van , hála Néki , a szív szándékát vizsgálja nem az eredmény szerint ítél!
Bővebben valahogy meg kell oldanom számodra! : tamas.komlo@citromail.hu

Szeretettel Tamás