Valóban ez a két eset van. Ám szerintem nem volt Istennek választása. Előbb ki kellett próbálnia az első esetet. Az első eset kipróbálása viszont csak úgy megy, ha nem csak a lehetősége van meg a bukásnak, de az be is következik. Mert ha van ugyan kijárat, de tudni lehet, hogy soha senki se használja, akkor az olyan mintha nem is lenne, azaz az tulajdonképpen a második eset.
Gondolom magyarázatot kíván miért gondolom, hogy Istennek nem volt más választása, mint előbb az első eset kipróbálása. Röviden ezzel Isten bizonyítja hogy ő a legjobb lehetőség, míg ha nem engedte volna meg akkor csak kijelentené; s azzal hogy ha valamit bizonyíthat is, de csak kijelent tökéletessége szenvedne csorbát. Anselmus istenérvére hadd hivatkozzak. A jót magáról csak kijelentő istennél lehet nagyobbat elgondolni a jót magáról bizonyító Istent, az előbbi tehát nem lehet Isten csak isten.



Ez lesz Új Jeruzsálem.



Sátán önmagát csalta meg. Évát szintén saját kívánsága – 1Móz3,6 - vitte bűnbe, annyi különbséggel, hogy itt már kellett a külső indítás. Éva nem tudta mit jelent kételkedni, míg Sátán meg nem tanította neki – 1Móz3,4-5.
Elektronikus aláírások arra valók, hogy hitelesítsék az elektronikus küldeményeket. A biztonság növelése érdekében gyakran az elektronikus aláírást egy felsőbb biztonsági szerv hitelesíti saját elektronikus aláírásával. Az övét meg egy még biztonságosabb cég. Mivel ez a lánc nem lehet végtelen mert az a elektronikus küldemény soha se készülne, el s ha kész is lenne – mai ismétlem lehetetlen - nem lenne az a sávszélesség amin átférne, így kell lennie egy végső aláírásnak. Ez az aláírás önmagát hitelesíti.
Ez esetünknél maradva is meg túl is lépve rajta hirtelen három esetre is minta:
A Sátán mint a gonosz végső forrása, önmagát tette gonosszá. Önmagának „írt alá”. Évához már kellett Sátán „aláírása”. Ádámhoz, meg már Éváé is.
Az axiomatikus tudományokban az axiómák önmaguknak „írnak” alá.
S végül sokan megmosolyogják, ha a Bibliát a Bibliával igazoljuk. Pedig itt is ugyanerről van szó. A Biblia önmagának „ír alá”. (Boonusz: Isten is nagyobbra nem tudván Önmagára esküdött.)
Ez az elv a XX. század elején vált a tudományos gondolkodás részévé, amikor – amúgy sikertelenül, mert csak szőnyeg alá söpörni sikerült - megpróbálták a Cantor-féle halmazelmélet ellentmondásait felszámolni, s amint látható a Biblia ehhez képest már legalább az Újszövetségtől tartalmazta ezt az elvet, amikor is a Biblia önmagáról jelent ki dolgokat.



Nem csak hogy tudta, de előbb volt elkészítve a megváltás, mint hogy a teremtések neki fogott volna. Megint matematikai hasonlattal élnék. Ha adott egy sejtés, akkor nem tudván hogyan bizonyítsuk próbálkozunk jobbról, próbálkozunk balról, s ha elakadunk próbálkozunk felülről és így tovább. Ennek felelne meg, ha Isten nem tudta volna a bukást. Ellenben ha adott egy jól kidolgozott tétel, azt onnan lehet felismerni, hogy a bizonyítás jól elő van készítve. Definíciók, segédtételek szép rendben követik egymást, hogy végül tétel bizonyítása a legegyszerűbb legyen. Nincsenek meglepő helyzetek, ahol vissza kellene fordulni. Itt pont egy ilyet láthatunk. El van rendelve a megváltás, mielőtt bárki értené, hogy erre ugyan mi szükség van. Azután a gonosz önmagától való megjelenése is elő van készítve, teljes bölcsességet kap, hogy ne legyen kibúvója. Azután az is logikai bravúr, ahogy az ember a rosszra tudatlannak van teremtve és éppen a jó és gonosz tudásának/eldöntésének a fája a csapda. (Ismétlés: Az egész „kísértetiesen” hasonlít egy olyan matematikai bizonyításra, mely alaposan ki van dolgozva és a bizonyító pontosan tudja mit mikor, hol és hogyan vezessen be és használjon fel, nyoma sincs bizonytalanságnak, megtorpanásnak, hogy akkor itt most mi is a következő lépés, meg hasonlók.)



Így van.



Igaz, ám – talán költői kérdés -: ameddig megváltott(!) gondolkodásunkkal eljuthatunk miért ne jutnánk?

Kedves Tulip

A sátán nem volt teljes a bölcseséggel,mert ha így lett volna akkor nem bukik el,nem csalja meg Istent.


A sátán,Istennek egy olyan teremtménye,akit Isten jóval az ember elött teremtett és aki olyan tapasztalatra és tudásra tett szert ami ezért felülmulta az ember tudását.

Ezért nem szolgálni hanem uralkodni akart az emberen a sátán,és ez okozta,hogy szembekerült Istennel .

Ezért küldte Isten a hozzá hű Angyalokat az ember megsegítésére,akik leszámoltak a sátánnal és a követőivel.

Ezért a sátán és csatlósai ereje a földön jelenleg korlátozva van jelen.

A Szentlélek által vezetett hívőben viszont nem képes a sátán kárt tenni.

Mert IstenLelke a leghatalmassabb és legerősebb a világban,
így természetessen evilágban is.

Szeretettel Gabriel

Jézusnak voltak egyedül olyan adottságai hogy minden kísértésen átlátott. Teremtmények esetében a bizonyítás önerőből kilátástalan. Egyedül Isten kegyelme az ami megőrzi a megtért embert Istenhez ragaszkodásában. Amúgy kiinduló hipotézisnek megfelel a valaki, valahol valamikor vétkeznie fog, ezért Jézus előre el lett rendelve feltevés. Azonban mint emberi gondolatnak ennek is elérkezünk egyszer az érvényességi határához. Ez nagyjából ott húzódik, amikor megértjük Isten kívül van téren és időn, s nem csakhogy kívül van, de ezek mindenestül benne állnak fenn. Ez viszont nem engedi meg, hogy Istenben az időnek és térnek több alternatívája legyen jelen, így azután Isten felől nézve minden teljesen egyértelműen adott.



Sátán - ahogy Gabriel777-nek írtam - önmagának „írt alá”, vagyis a gonosz minden tekintetben tőle magától ered, a teremtőjétől ehhez semmi se kapott.



Szabadságon azt értem, hogy képesek vagyunk a legjobb esetet kiválasztani. Két eset van: deizmus, determinizmus. Nézzük meg melyik esetben van inkább szabad választás a legjobbra.
A deista esetben Isten adott egy kezdeti helyzetet, amit vagy magára hagyott vagy időnként meglök.
Az, hogy e helyzet nem igen szabad, az mutatja, hogy nem egyszer szembesülünk vele, hogy ma már másképp döntenénk egy-egy korábbi helyzetben. S ráadásul tudjuk, hogy későbbi döntésink s ilyenek lesznek, azaz a jövőben mindig megkérdőjelezzük korábbi döntéseink. S Isten terve sehjol, hogy miért éppen ezeket a bukásokat szenvedjük el.
A determinista eset viszont abból indul ki, hogy minden Istenben áll fenn, a mi világunk is a maga teljes lefolyásával. Istenben viszont csak egy tökéletes világ állhat fenn, Anselmus érve szerint. Ha ugyanis Istenben nem a tökéletes világ áll fenn, akkor lehetne egy olyan Istent elképzelni, akiben tökéletesebb világ áll fenn, ám akkor a jelenlegi csak isten lenne, de nem Isten. Így tekintve viszont, amikor arra eszmélünk, hogy korábbi döntéseinknél ma jobbat tennénk, azzal együtt szemléljük, hogy ez a mi álláspontunk, de Isten felől nézve nekünk bizony pontosan ezen az eséseken kellett átmennünk.
Melyikük hát a szabadabb?



A Bibliában mind a deista személetű, mind a determinista szemléletű igék megtalálhatóak. Fontos tehát hogy megállapítsuk, hogy melyik illeszthető be a másikba. (Ha egyik se, akkor bizony ellenmondás lenne, ami Isten esetében kizárt.) A determinista szemléletű igék, mint a „minden Istenben áll fenn”, és hasonlók nem helyezhetők el a deista szemlélet alá. Marad a fordított helyzet. Vegyük Isten megszomorodásait. Ezek elhelyezése a deteminista szemléletbe egyszerű. Ez a megszomorodás is egyszerűen része az Istenben levő tökéletes világnak. Ugyanígy az aki mindvégig kitart üdvözül igazsága is. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy az Istenben levő világban, tényleg csak olyanok vannak, akik mindvégig kitartva üdvözültek.
Deista szemlélettel tényleg hozzá teszünk. Megtérünk például. Ám mindjárt mellé kell tenni a determinista személetet: Isten hozott. S mivel a deista személet olvad be a deterministába és nem fordítva, így az utóbbi a hangsúlyosabb.

ui. Amúgy ez a deista determinista elkülönülés igen fontos. A klasszikus fizika és a evolúció elmélet főleg az ősrobbanásig kiterjesztve valójában determinista elméletek. A kvantum mechanika, a teremtés tudomány ellenben determinista elméletek.

Miből indul ki az ősrobbanás és vele a klasszikus fizika? Adott egy kiinduló helyzet. Megindul az idő, s a kiinduló helyzet anyaga elkezdi létrehozni a téridőt. Azaz a fizikai törvények az idő mentén szépen alkalmazódnak. Érvényesül a lokalitás elve. Minden történést a helybeli környezet határoz meg. Az evolúciónál is a feladat hogy az ősegyszerűségből kiindulva magyarázzuk az élet jelenlegi bonyolultságát. Vagyis kiindulunk egy egyszerű élő sejtből, s ebből magyarázzuk milyen időbeli átalakulások folyamán lett belőle a mai diverzitás. Minden lépésnél csak a helyi környezetet szabad ható tényezőként figyelembe venni. Itt még Isten is csak az időbe belépve avatkozhat be. (Teista evolúció.)

Az, hogy a kvantummechanika determinista elmélet meglepő lehet, hisz éppen arról hires, hogy valószínűségi hullámokkal dolgozik. Leírom hát, hogy milyen értelemben tartom deterministának. A lokalitás elvének megsértése miatt. Az Einsten-Podolsky-Rosen paradoxon igazsága miatt. Előidézhető olyan változás, aminek a forrása nem a változás környezetében van.
Keltenek például egy ikerfotont. Ezeknek együttes impulzusa az impulzus megmaradási törvény miatt állandó. Kezdetben mindkét foton lehetséges állapotaik szuperpozíciójában van. Amikor azonban az egyiknek megmérik az impulzusát, a megmaradási törvény következtében a másik is felvesz egy konkrét értéket, hogy az impulzus megmaradás törvénye ne változzon. A két foton közben olyan messzi lehet egymástól, hogy még fénysebességgel sincs lehetőség arra, hogy az első méréséről a másik értesítést kapjon. Arra sincs mód, hogy előre megállapodjanak a felvett értékekben. Amúgy is honnan tudhatná a másik mikor kell az adott értéket felvenni? A másik tehát a környezetéből magyarázhatatlan okból szünteti be a szuperpozíciót. Determinsta esettel ez könnyen magyarázható. Az Istenben levő világban egyszerűen globális törvény az impulzus megmaradása, így ha egy iker foton egyik tagja felvesz egy értéket, akkor a másik tagja ehhez azonnal igazodik.
Deista esetben nincsenek globális törvények. Így azután az ilyen jelenségeket a klasszikus fizika nem is tudja kezelni – kísérletek mindmáig kudarcba fulladtak -, ezért született meg a kvantummechanika, annak is legelfogadottabb koppenhágai értelmezése.

A másik a teremtés deterministasága. Gondoljuk meg. Istenben benne van egy tökéletes világ, Ez ekkor nyilván nem egy fejlődés eredménye. Nyilvánvaló tehát, hogy tetszőleges időbeli pontján bármi jelen lehet rajta. Ez hatalmas különbség. Az ősrobbanás deistái egyetlen pontból, az evolucionistáké egyetlen őssejtből és környezetéből indulnak ki. A Biblia deterministái abból indulnak ki, hogy a kezdetnél maga Isten van jelen a maga teljességében. Kezdetben volt az Ige. Én Vagyok, az Alfa. És így tovább. Itt már nem a 6 napos teremtés rövidsége, hanem hosszúsága szorul magyarázatra. Isten elvileg megtehette volna, hogy egyszerűen a 6. nap végét teszi a kiinduló helyzetté, vagyis egy pillanat alatt teremthetett volna, időben szemlélve. Az, hogy ez Istenben valójában 6 földi napra bomlik magasabb célból történt. Mintát adott például az emberi életciklusra.

A deista felfogásban adott a kiinduló helyzet, a lokális törvények és az idő, s az idő mentén a lokális törvények az aktuális helyzetre alkalmazódva létrejön az új helyzet. A helyzetek egymásutánja adja ki a világ teljes lefolyását.
A determinista felfogásban éppen fordítva a világ teljes folyása adott. Az egyes helyzeteken felfedezhető mintázatok adják a törvényeket. Például maga az idő is egy mintázat. Az egyes helyzeteket hasonlóság szerint sorba téve kapjuk az időt. Az energia megmaradás például egy globális törvény, azaz bármely helyzeten kiszámolva ugyanazt az értéket kapjuk.

S ezt még csak a kezdet. Deista esetben Isten a fizikai törvényeknek kellene etikai törvényekké fejlődni, kifejleszteni a lelket, a gondolkodást és még lehetne sorolni. A másik lehetőség a karteziánus dualitás, Descartes-tól. Nem hiába látszik kilátástalannak az evolúcionisták kísérlete például a beszéd vagy akár az önfelismerés kifejlődésének magyarázatára. A karteziánusok meg belebonyolódnak a duális kettősség közti kapcsolat magyarázatába. A determinista magyarázat triviális. Ezek ugyanis szintén globális tulajdonságok. Ahogy az Isteni csodák is globális tulajdonságok. Isten ígéretei is globális tulajdonságok így azután rendíthetetlenek.

Egy ateista és materialista legfeljebb addig juthat el, hogy Isten nem üzent többet, mint a felfedezhető fizikai törvények. Ellenben egy hívő keresztyén szerint Isten ennél sokkal többet üzent, például erkölcsi törvényeket, sőt ennél jóval továbbment. Maga jelent meg Jézus Krisztusként a világban és demonstrálta mi is az Élet. Ebből az üzenetből deista alapon is sok felfogható, de ha mellé tesszük a determinista nézőpontot is akkor még több csodáról lebben fel a függöny.

Nos ezért vagyok többek között teremtéspárti, mert ez egyszerre veszi figyelembe az időbeliséget és Isten minden idő felettiségét. Míg az evolúció csupán az időbeliséget veszi figyelembe.

Mondod te, de a már idézett igerész mást mond, s nyilván neki van nagyobb tekintélye, sőt abszolút tekintélye: Ez28,12 „... teljes bölcsességgel...”



Erről ugyan semmit nem olvasunk. Annál inkább ezt: Ez28,15 „Feddhetetlen voltál utaidban attól a naptól fogva melyen teremtettél, míg gonoszság nem találtatott benned.”



Miután megjelent benne és belőle a gonosz.



Az angyalok ugyan nem tudtak elbánni Sátánnal. Mit is olvassuk Jób legelején. Megjelentek az Istennek fiai Isten előtt, köztük a Sátán is. Mihály arkangyal se mert kárhoztató ítéletet mondani Sátán felett, amikor Mózes teste felett vitatkoztak. (Júd1,9). Adventista tévelygéssel szemben – Jézus = Mihály arkangyal - nem angyalok győzték le Sátánt, hanem maga Isten, Jézus Krisztus. Ahogy hitvallásunk is mondja Istennek és embernek kellett egyszerre lennie, s nem angyalnak és embernek.



Igen hiszen meg lehet térni.



A hívőnek minden javára van.



Ha még nem is nyilvánvaló, de Jézus Krisztus már uralkodik.

Kedves Tulip
A sátánt csak Isten tudta legyözni,ehhez használta fel az Angyalokat,tehát a sátán legyőzéséhez Isten és Angyal kellett.

A sátán pedig,függetlenül attól,hogy mit gondolsz egy Bibliai szóról,természetessen nem rendelkezhetet teljes bölcseséggel,hisz azzal csak Isten rendelkezhet.

Egyébként most is az tünik ki,hogy inkább az értelmedre halgatsz,
és nem vagy képes lélekben is halgatni a választ.

Hogy gondolod azt,hogy a sátán azzal a bölcseséggel rendlekezhet
mint Isten ?

Vagy a teljes bölcsességnek van nagyobb változata is. ?

ami nem rész hanem teljes,ahhoz már nem lehet hozzá adni semmit.


Gondolj bele ha a sátán és Isten bölcsessége között nem lenne különbség akkor még maga Isten is válhatna sátánivá.

De mivel ez nem lehetséges ,ezért egyértelmű,hogy Isten mindig is bölcsebb volt mint a sátán,ezért sem rendelkezhetett a sátán a teljes bölcseséggel.
Már csak azért sem mert Isten letudta győzni.

teljessen függetlenül attól,hogy a Bibliában a fordítók,milyen szót alkalmaztak.

szeretettel Gabriel

A Sátánt Jézus győzte le a kereszten, Ő vette el a Sátán legfőbb ütőkártyáját.

A Sátán és Isten között egyetlen biztos különbség van:
Az egyik teremtett a másik Teremtő!

Sátán hiába rendelkezik teljes bölcsességgel, ez még mindig KEVÉS ahhoz, hogy TEREMTSEN!

A bölcsesség önmagában halott dolog.
Ahol nincs semmi ott nem tud valamit előállítani.
Erre egyedül Isten képes.

Jézus újat teremtett ebbe a világba. Elhozta Isten Országát a földre és ajtót is nyitott ebbe az országba.
Nem töltenek régi bort új tömlőbe!

Régi bort lehet, új tömlőbr tölteni, de régi tömlőbe új bort nem

A borrá válás közben keletkezett gázok szétrepesztik a megkeményedett bőrt.

Rendben rögzítsük a vitafelek álláspontját, s az olvasó válasszon. Szerintem Jézus Isten és ember. Szerinted Isten és angyal?



Már pedig Biblia állítja, hogy rendelkezett. Így tehát nem a tagadás a helyes út, hanem megtalálni azt, hogy milyen értelemben rendelkezett.



Bocs de ez gnosztikus eretnek forrású dolog, az elme kikapcsolása hogy valamiféle lélek üzenetét venni tudjuk. Innen vette át a modern teológia is.



Tessék? A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme. Nyilván, amikor Sátán felfuvalkodott elvesztette az Úrnak félelmét, s így nyilván a teljes bölcsességét is. Jelen időben feltenned a kérdést tehát teljesen abszurd. Ha múlt időben kérdezed, arra az a válaszom, hogy nagyon is elképzelhető. Csak éppen az ismeret önmagában felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. Sátán szeretet hiányában, felfuvalkodott, önimádó lett.



Nincs, csupán van rajta kívül más is, ami számít. Isten nem csak bölcsességben teljes, de igazságban és szeretetben is például.



Triviális.



Isten nincs semmilyen időben így ez képtelenség. Meg amúgy is Isten szeretettel és igazsággal is teljes, így ezért is képtelenség.



Ismételem a bölcsesség nem minden, ezért van Isten mérhetetlenül Sátán felett. Ez nem igazi küzdelem volt abban az értelemben, hogy Sátánnak akárcsak jottányi esélye lett volna győzni. Ez nem jin jang küzdelem. Helyesen írja kavics, hogy Isten Teremtő, Sátán teremtett.



Nekem semmi problémám az alkalmazott szóval.

Az utánzáshoz viszont elég. Számos példát lehet sorolni, amit először Isten alkalmazott, majd később Sátán leutánozta. Csak néhány példa:

A „hétmérföldes csizma”. Először Illésről olvassuk. (1Kir18,46) Előfordul a Kis Mukk keleti mesében, de a tibeti szerzetesek történeteiben is.
„Teleport”. Olvassuk például Filepről. (Csel8,39-40). Ma mondjuk Uli Geller és mások számolnak be róla. (Reklámtréfa: teleport a Nintendóba.)
A „vízen járás.” Jézus alkalmazta először. Buddháról írják, hogy egyszer találkozott egy vízen járó szerzetessel, aki eldicsekedett vele hogy 20 év alatt tanulta meg, mire Buddha azt mondta neki őt 2 fillérért átviszi a komp.
Halottak feltámasztása. Sátán ezt az utánzást Jel13,12-ben műveli.
Illés égi tüze, Sátán ezt Jel13,13-ban utánozza.
A nyelveken szólás. Pünkösd és az első keresztyének idejében volt használatban. Ma például afrikai törzseknél fordul elő, illetve karizmatikus mozgalmaknál, de Istent káromlóan.
Még az egyistenhit utánzására is van példa. Így született az iszlám.
Szentháromság utánzás: Sátán, fenevad és a hamis próféta (Jel20,10)
És így tovább. S ezek hitető ereje rendkívüli.

Kedves Tulip

Azt írod,hogy a sátán teljes bölcsességgel rendelkezett,
ugyanakkor nem volt benne elég szeretet,és ezért felfuvalkodottá vált ,és így elvesztette a bölcsességét

már ne is haragudj de ezen még egy ovodás is nevetne.

Előszőr is milyen az a teljes bölcsesség amit ellehet veszíteni?

Másodszor ,hogy lehet valaki teljessen bölcs,ha még azt sem értette meg hogy a szeretet a legfontosabb.

Vagyis ha még ezt sem értette meg akkor nem is volt teljessen bölcs ,csupán részben volt bölcs,és ez okozta a bukását.

A másik fogos kérdés,ha sátán valóban teljessen bölcs volt akkor miért fordult Isten ellen,hisz tudnia kellett volna,hogy Istennel szemben nincs esélye,bukásra van itélve.

Ezért is hibás az a gondolat menet ,hogy sátán teljessen
bölcs volt.

Én azt mondanám,hogy a sátán bölcs volt az emberhez viszonyítva,de nem volt bölcs Istenhez viszonyítval,ezért a sátán sohasem rendelkezett azzal a teljes bölcseséggel ami csak Istenben van jelen.

A másik megjegyzésed,miszerint Isten nincs jelen az időben,gondolom akkor szerinted a térben sem"hisz a kettő a téridődimenzió révén csak együt értelmezhető",az alapvetően
hibás elképzelés.

Hiszen ami van ami létezik az jelen is van ,mint térben ,mint időben.

Ami viszont nincs jelen időben sem térben,az nem is létezik.

Tehát magának a létnek a feltétele az időben és térben
való jelenlét.

Isten az örök jelenben van jelen,a legmagasabb téridő dimenzióban,anyagát tekintvel ami egyben az anyagsürüségét határozza meg,a legmagasabb rezgésszámal kell rendelkeznie,ezért a legkisebb anyagsürüséggel bír ,így képes keresztülhatolni és ezáltal hatni a nálánál alacsonyabb rezgésszámú ,nagyobb anyagsürüségű teremtményeire.

Ezért is maga az abszolutum Isten,hisz mindenben jelen van és mindenre képes hatást gyakorolni,semmi és senki sem képes nélküle létezni.

Isten ezért is legyözhetetlen,ezt pedig a "teljesbölcsességgel"rendelkező sátának tudnia kellett volna,mielött szembe fordult Istennel.

Szeretettel gabriel

Tulip, Tulip kijelentéseidet az Örökkévaló megítéli,
Dorgáljon meg téged az Úr a káromló beszédért.

Tulip, mire alapozod ezt az állításodat?:

A nyelveken szólás. Pünkösd és az első keresztyének idejében volt használatban. Ma például afrikai törzseknél fordul elő, illetve karizmatikus mozgalmaknál, de Istent káromlóan.

megin alacsonynak érzem picit a keritést... (de ez csak úgy kibukott, amit TÉLLEG mondani akartam, az ITT VAN):

12. Embernek fia! kezdj gyászéneket Tírus királyáról, és mondd néki: Így szól az Úr Isten: Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcseséggel, tökéletes szépségben.
13. Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; és karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél.
14. Valál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.
15. Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned.
16. Kereskedésed bősége miatt belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyéről, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül.

Ezekre már mind válaszoltam, nem ismétlem meg csak a lényegét: a bölcsesség nem minden. Természetesen Sátán csak bölcsességét veszítette el, de intelligenciáját nem. Arról nem tehetek, hogy mint már annyiszor saját definíciódat erőlteted egy fogalomra, majd elvárod hogy más is haptákban álljon hozzá. S még a Biblia fordítóját is megdorgálod, hogy rossz szót használt. Tudod az egyenes csak az euklideszi geometriában a legrövidebb út. Mondjuk egy gömbhéjon még esélyed sincs egyenest húzni. Amit tehetsz a legrövidebb utat kereszteled el egyenesnek. Ám nyilván ekkor a két geometria egyenes fogalma nem fogja fedni egymást. Hasonló itt is a helyzet. A teljes bölcsesség a Bibliában úgy van használva, hogy Ez28,12 belefér e fogalomkörbe. Vagy alkalmazkodsz hozzá, vagy értelmetlenségekre jutsz, de ne vetítsd ki másra ha lehet.



Pontosítok az Atya formájában nincs jelen semmilyen térben és időben. Jézusként és Szentlélekként jelen van. Istent az egeknek egei se fogadhatják be.



Nem. Sőt pontosan fordítva. Aki igazán létezik, abban van jelen mindenféle téridő.



Komolyan írod, hogy amiben minden fennáll, vagyis minden téridő is, az nem létezik? Óvodásoknak azért ne mond el, mert kine...



A téridő teremtmény. Szerinted tehát Isten létének feltétele egy teremtménye léte?



Tudod mi a legkisebb anyagsűrűség? A nulla. Ez viszont nem Isten, hanem a semmi.



Fordítva. Nem Isten van mindenben, hanem minden van Istenben. Amúgy a semmi valóban jelen van mindenben. A halmazelméletben például axióma, hogy minden halmaznak részhalmaza az üres halmaz. A semmi amúgy tényleg abszolútum. Abszolút semmi.



Tudta is, csakhogy magát hitte Istennek, vagyis legyőzhetetlennek.

Van egy könyv az a címe: A karizmatikus káosz. Baptisták adták ki, úgy bő 10 éve magyarul. Azután ott van a Fontos kérdéseink előadássorozatában:
18. Sípos Ete Zoltán: Van-e ma nyelveken szólás?
59. Alföldy-Boruss Dezső: Mi választ el bennünket a karizmatikusoktól?

Egyiken elhangzik az az eset, amikor egy francia tolmács van jelen egy alkalmon és leállíttatja a nyelveken szólást, mert a delikvens franciául káromolja az Istent. Ha nem lett volna jelen nyilván lett volna egy „magyarázó” aki szép dicsérő szavakkal adta volna elő, hogy micsoda dicsőítés hangzott el.
Ezenfelül a modern nyelveken szólásban az ember kap üzenetet, míg a bibliaiban az ember Istenhez szól. (Eredeti: Mindenki a saját nyelvén hallotta, hogy dicsőítik az Istent. (Csel2,11) A bibliai nyelveken szólás értelmes nyelven történt, míg a modern nyelveken szólásnál sokszor azt mondják „angyalok” nyelvén történik. A bibliai nyelveken szólás egy prófécia (Ézs28,11) beteljesedése volt, a zsidók számára. Amikor tehát a zsidók eleget szembesültek vele, szépen megszűnt. S jöhetett az utánzó.