MITŐL VAGY GAZDAG?
„Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut.” (Példabeszédek 11,24).
A Szent Szellem itt egy drága titkot közöl velünk. Ellenkezik ez mindazzal, amit elvárnánk, és mégis, újra meg újra igaznak bizonyul. Ez a titok a következő: minél többet adsz, annál többed van! Minél többet halmozol fel, annál kevesebbed lesz. A nagylelkűség megsokszorozódik. A szűkmarkúság viszont szegénységet hoz. Mifelénk van egy közmondás: „Amit kiadtam, az enyém volt, amit magamnak megtartottam, azt elvesztettem, amit elajándékoztam, az az enyém.”
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ugyanabban a „pénznemben” aratunk, amelyben vetettünk, sem azt, hogy a hűséges sáfár anyagi értelemben gazdagszik meg. Az azonban meglehet, hogy pénzt vet, és megtért lelket arat. Vagy kedvességet vet, és barátokat arat. Vagy együttérzést vet, és testvéreket arat.
A nagylelkű ember olyan jutalmat nyer, amilyent mások nem ismerhetnek. Kinyitja például a most érkezett levelét, és megtudja belőle, hogy a pénzadomány, amit küldött, éppen a kellő időpontban, és pontosan a megfelelő összeggel segített valamilyen nyomasztó szükségben. Megtudja, hogy a könyv, amit egy fiatal hívő számára vásárolt, egy ember életének irányát gyökeresen megváltoztatta. Megtudja, hogy a szívesség, az Úr ÍJézus nevében, egyik szeme lett az események egész láncolatának, amelyek végül egy ember megmentéséhez vezettek. És ezért kimondhatatlanul boldog. Sohasem cserélne olyasvalakivel, akinek látszólag többje van, mint neki.
Ennek az igazságnak a másik oldala az, hogy a felhalmozás mindig szegénységhez vezet. Sohasem lelhetjük igazi örömünket abban a pénzben, amely a bankban pihen. Lehet, hogy hamis biztonságérzetre csábít minket, de nem adhat igazi és maradandó örömet. Az a kamat, amit az ilyen pénz hozhat, semmi ahhoz a nagy örömhöz képest, amit érez az ember, ha a pénzét Jézus Krisztus céljaira fordítja, és megtudja, hogy embertársai áldására lett. Aki többet tart meg magának, mint amennyi szükséges, annak lehet, hogy nagy-összegű bankbetétje van, de csak egy kicsi örömbetéte ebben az életben, és még ennél is kevesebb java a „mennyei bankban.”
Mai igeversünk célja, hogy isteni kihívás elé állítson bennünket. Az ÚR ezt mondja nekünk: „Próbáld ki, te magad is! Bocsásd rendelkezésemre kenyeredet és halaidat. Jól tudom, hogy azokat végképpen saját ebédedre szántad. De, ha átadod nekem, akkor bőségesen elég lesz neked is, és még rajtad kívül más emberek ezreinek. És gondolj csak arra, amit akkor érzel, amikor tudod, hogy én a te ebédedet használtam fel egy tömeg táplálására.”
William MacDonald: Ösvényem világossága – október 28.
_________________ "Mindenekben hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Krisztus Jézusban tihozzátok"(1Thess 5,18 )
|