Lucius írta:
Kedves MM!
Nagyon közel gondolkodunk ebben a témában. Én azt gondolom, hogy az anyag az energia koncetrált formája.
Gondolok atombomba. Maga a bomba anyagból van. Aztán amikor létrehozzuk a reakciót, az anyagból energia lesz. Jelenleg ezt elő tudjuk állitan. (és nem minden anyagból.)
De, ha ez így müködik, akkor a fizika szerint müködnie kell visszafelé is. Max mi nem tudjuk a módját. De, elméletben elismerhető. Tehát Isten, mint a dinamikus energia birtokosa, és írányitója. Létrehozhatja az anyagot.
Kedves GABRIEL777
Idézet:
Úgy vélem mindenki csak abból képes építeni amilye van,így Isten is,aki az első volt és elöbb volt mint bárki vagy bármi más, Ő is kizárólag önmagából volt képes alkotni teremteni.
Ezért mindenben ami él abban Isten is benne van,az emberben épp úgy mint pld,az Angyalokban vagy a sátánban.
Mivel Isten nélkül nincsen élet.
Isten a világmindenség alapépítőköve,mint a világmindenség legparányibb ,tudatos alkotó elleme.
Ezért tud mindent Isten mindenkiről,és ezért képes bárkit bármikor befolyásolni,hisz minden élő alapépítőköve,és az a változás amit Ő generál, az az alacsonyabb rezgésszámú dimenziókszintjén is megvalósul
a teremtményeiben,így képes a teremtményeit befolyásolni Isten.
Ezért is igaz az a tanítás,hogy Isten Országa bennünk van.
Ez úgy hangzik, mintha Istennek korlátai lennének az alkotásban…
De, szerintem nem erre gondolsz.
De, nézem a gondolatod kicsit közelebbről, és valamire nagyon hajazik
Az pedig a S.W. c. történet, és az abban fellelhető Jedik által is ismert Erő
Nekem ez jutott eszembe, és még passzol is.
Ez az erő ott van mindenhol, és áthat mindent. Ezt használják az Erő ismerői, Jedik, és a Sitek.
És amiről beszélsz jelen esetben, miszerint a világmindenség alap-építőköve. Az a midiklórian (mondja az elmélet)
Amiből (ki) több is van. És ráunva a világ egyensúlyának felbomlására, nemzették azt aki helyre állítja a mérleget. Anakin… Eredetileg a Tatuin született, de itt mint Jézus jelent meg…. (És gondolom, hogy Sátán pedig eredetileg Darth-Oprosectura néven ismert Sit mester.)
(És mielőtt azt hinnéd, hogy kinevetlek… Nem. Inkább veled nevetek.)
Komolyan gondolod, hogy így lenne?
Vagy elképzelhető, hogy Isten akit a Biblia olyan jól leír, és bemutat. Megteremt mindent Önmagából. (Hiszen a anyag sem más mint az energia koncetrált formája.) a fizika törvényeit meg Ő alkotta. Megalkotja az élőt is, az élők szabad jogokkal olyan tökéletesre sikerednek, hogy az sem okoz gondot, hogy alkotójukkal szembe forduljanak.
De, valóban Isten fordulna Önmaga ellen? (hiszen ott van a teremtettségben.) Vagy a teremtett élet elválva, külön életet él, akaratától függően; Istennek tetszőt, vagy nem.
És pont erről beszélnek az írások az alapoknál. Az ember esetében Isten elválasztja magát a bűntől. Ezzel elválasztja az éltető erőt is az embertől. Minél nagyobb az ember bűne annál rövidebb az élete, mert távolabb kerül a forrástól.
Valóban része lenne Sátán Istenen részének? (Jing, Jang) Vagy a Kerub aki kezdetben Isten igazságában járt, úgy dönt, Isten trónjára pályázik. Isten nem különítette el magát attól?
Átkozott legyél és port egyél. Van ezeknek komoly jelentés értékük. Olyan mértékben alázta, meg ezt a teremtményét, (Amit ma úgy ismerünk porig alázni) (csak annyit meghagyva neki, hogy állítását bizonyíthassa.)
Habár Isten alkotta a teremtményeket, de a teremtő el tud különülni alkotójától. És az alkotó is távol tartja magát attól, ha Rá, mint Alkotóra szégyent hoz.
(Az anyag Istentől van. Az anyagból készült a bringám. Felültem, eltörtem a lábam. Ergo, isten eltörte a lábam, mert ott van az anyagban? )
Egy röpke kérdés, ami felmerül bennem, elgondolásod alapján.
Ez az állapot, amiben mi élünk normális? Azaz ilyennek kell lennie?
Ha pedig nem, nem ez a normális. Akkor azon az alaprezgésen keresztül miért engedte meg, (miért nem irányította) hogy eltérjünk az Ő útjától.
Vagy eleve félre értettem amit mondtál, és rossz irányba gondolkodom?
Köszönöm a reagálásokat,nagyon jókat írtok.
Én személy szerint nem látok semmi kivetnivalót abban,amit Gabriel írt,talán kicsit leegyszerűsített,dehát egy rövid hozzászólásban pont jó egy ilyen összegzés,a lényegi mondanivalóval egyetértek,és köszönöm,hogy feloldottad a "semmiből" teremtés dilemmáját (persze csak bennem,és lehet,hogy csak ideiglenesen).
Azért kiegészíteném valamivel,és lehet,hogy ez Lucius szemében is kicsit más értelmet ad Gabriel sorainak.
Azt írod Gabriel: "ezért tud Isten mindent mindenkiről"...itt megint előjön az,hogy Isten milyen mértékben emberi,személyes,stb.,mert mit jelent ez a tudás.Szerintem nem egyfajta emberi tudásról van itt szó,mint ha volna egy nagyon okos ember,aki mindent (át)lát,stb.,hanem arról,hogy "zsigerből" tud mindent,azaz a lényegét tudja mindennek,mert ő alkotja a lényegét mindennek.Ha valami vagy valaki eltávolodik a Lényegétől,akkor messze kerül Istentől,akkor Isten szempontjából az a "lényeges",hogy az illető nem a Lényegét,nem a valódi Énjét éli,tehát a bűnben él.És Isten tudja azt is,hogy ha valaki visszatalál hozzá,mert akkor az igazi Lényegét éli,azt,ami az isteni rész benne,mert ugye mindenkiben van egy darab Istenből,és ez a darab a legigazibb,leglényegibb része.
Ebből kiindulva reagálnék Lucius felvetéseire,miszerint nem arról van szó,hogy Istennek része Sátán,hanem fordítva,Sátánnak része Isten.Sátán épp attól bukott lény,hogy nem az isteni valósága szerint él,hanem a kettéhasadtságban,bűnben.És nem Isten távolodott el a Teremtményektől,hiszen Ő mindvégigi bennük lakozik,hanem a Teremtmények élnek abban az illúzióban,hogy isteni részükön kívül van más valóságos és lényegi részük is,mint pl. a személyiségük vagy az egójuk.Ezen illúzió miatt,tehát mert nem ismerik fel,hogy az egyetlen valódi bennük Isten,élnek bűnben,és azt gondolják,hogy ők maguk (tehát az egójuk, a személyiségük) is valami és bármit is számít ebben a világban,pedig Isten igazsága az,hogy csak Isten az igazi Lényegük, a többi csak akadály és bűnbe visz.
Ilyen szempontból a teremtett élet valóban rendelkezik azzal a szabadsággal,hogy külön életet éljen, legalábbis bizonyos mértékig,hiszen Istentől végképp nem tud elszakadni sosem.Viszont rendre megpróbálja és ilyenkor rendre szerencsétlenség éri és szenved.Viszont egy idő után felismeri,hogy csak egyetlen igazi Lényege van,ez a benne élő Isten.A negatív tapasztalatok lényege ez a felismerés,hogy ez belülről szülessen meg,ne kényszer hatására.Amikor a teremtmény rájön,hogy csak Isten benne a valódi és a többi csak sallang,akkor harmóniába kerül a Mindenséggel,és nem szenved többé.Hiszen az illúziók helyén ki tud bonatkozni a Szentlélek,Isten lelke.
Isten nem tud eltávolodni senkitől és semmitől,mert mindenben ott van,sőt mindenben csak ő van ott Valóságosan.Ezért sztem az ember azon felfogása,hogy Isten távolodik el tőle és nem fordítva,csak félreértelmezés és megintcskl az Isten emberi tulajdonságokkal való felruházásából fakad.Ha valaki hosszútávon vagy egy pillanatra akár távol érzi magát Istentől,az csakis az ő "hibája",helytelen hozzáállása, nemtudása következménye,és nem pedig Istené.Ha a Teremtmény becsukja a szemét vagy félrenéz,Isten hiába áll előtte....nem fogja meglátni.
Biciklis példa: nem hiszem,hogy a bicikli töri el a lábad,de Isten eszközként használhatja a biciklit,ahhoz,hogy tanítson Téged (akár azzal,hogy eltöri a lábad),és Isten pont azért használhatja a biciklit,mert ugyan a bicikli anyagi mivoltában egy alacsony rezgésszámú energiahalmaz (azaz anyag),ugyanez az energia magasabb rezgésszámon,azaz a legmagasabb rezgésszámon maga Isten.
A Jedi,Mátrix stb. pedig olykor tényleg megmosolyogtató,de nem mondanám azt,hogy semmi köze a Valósághoz...hiszen az ember, a teremtmény sejti a Valóságot,ami benne él,és ezt próbálja is kifejezni,akár ilyen profán műveken keresztül is...