---A középkorból átvett teológiai antropológiai dogma szerint: az ember kettős ta-
gozódású lény: test és lélek. Dualisztikus antropológia. (Platon)

- Az ókori nyelvek (héber,görög, latin), de a mai nyelvek is világosan megkülönböz-
tetik az embernek három alapelemét: test, lélek és szellem. Trichotomia.

-A Biblia eredeti szövegében is megtalálható ez a hármasság.-
"Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket mindenestől, és mind
szellemi, mind lelki, mind testi valótok teljes épségben őríztessék meg..." 1.Thess 5,23 (Csia ford.)- Az új forditás szerint: "...lelketeket, elméteket és testete-
ket..." - tehát hármasságra utal,- az elme kifejezést használja a "szellem" helyett.

-Károli így adja vissza 1.Kor 15,45 eredeti forditását:
"Lőn az első Ádám élő lélekké, az utolsó Ádám megelevenítő szel-
lemmé." 1.Kor 15,45 Tehát Ő már megelevenítő szellemről ír.- Megfelel a
pneumatikosz eredetinek. (Az élő lélek pedig: pszichikosz.)

-Dr.Kiss F. orvosprofesszor írja: " Az ember három eleme: test, lélek, szellem, -
leginkább fő életjelenségeiből ismerhető meg. Működéseikből jutunk közelebb azok
értelméhez.
1. A test. (görögül:soma, latinul:corpus) - A növényvilágnak csak teste van.
2. A lélek. (görögül:psziché, latinul:anima) - A lélek nem anyag, hanem ener-
gia. Fő múködése, életjelensége: akarat, érzelem, indulat. - E három jelenséget az
állatvilágban már megtaláljuk, tehát az állat: test és lélek.
3.A szellem. (görögül: pneuma, latinul: spiritus) - Ez kizárólag emberi sajátos-
ság. "Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra...és élet lehe-
letét lehelte orrába..." 1.Móz.1,26 és 2,7
-Az ember szellemének három alapműködése van. Szellemünk fejlesztette ki és fej-
leszti ma is: a tudományt, a művészeteket, valamint felfogja és ápolja az
isteni kijelentéseket."


---Egyedül az embert alkotta Isten a saját képmására és lehelt bele "életet".-
-Egyedül az ember képes az isteni kijelentéseket felfogni. Ez az antenna: a szel-
lemünk. - És még hosszan lehetne sorolni azokat a tényeket, ami ehhez tartozik,
de szerintem ennyiből is egészen meggyőző, hogy az ember : hármasság.-


L.

A pneuma számomra elfogadható.
Nézzünk egy pneumatikus szerkezetet. A levegő ereje hatja át. Sokkal erősebb, mint egy mechanikus szerkezet.
Nem törhet el benne alkatrész, hiszen a levegő adja át az erőt. Hihetetlen erőt van egy pneumatikus szerkezetben, szinte minden erőgép ezzel működik.

Így élhet egy hívő ember is, ezért szép kép nekem a Pneuma szó.

A szellem szó sok embert vihet téves útra, ha Istent csupán gondolataival kívánja befogni, megismerni.

Mi lenne ha Szent Pneumát mondanánk?

Az ember pedig lehet egység, kettőség (Teremtés története), hármasság és négyesség is (Jézus Krisztus bontása)

----Igen, de a magyar bibliafordítók "magyar" szót kerestek a pneuma jó vissza-
adására,- mivel a "lélek" már foglalt volt a pszüché azonosítására.-

-Ezen a jó kifejezésen már évtizedek óta sok vita folyt és folyik ma is. Egyik teo-
lógus elfogadja, hogy jelenleg nincs "jobb" szavunk a pneumára, mint a "szellem",
a másik nem.---- Így marad a "lélek és a Szentlélek" - Az Atya,Fiú,Szentlélek
vonatkozásában egyértelmű a tartalma,- de az emberi meghatározásban a lélek
nem jelentheti mindkettőt: pszüchét is meg a pneumát is.--- Ezért van az ige-
magyarázatokban is a sok keveredés.

-Ha Csia fordítás szerint végig visszük minden pneuma kifejezés helyére a szellem
szót,-- egészen más és tökéletesebb megvilágosítást kap az ember a lényeg megértéséhez.-

-Az embert Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette ! -
Már csak ezért is HÁRMASSÁG ! Hol beszél Jézus négyességről ?

a szellem szó is foglalt volt előtte és az értelmező kéziszótár szerint kb. "agyat, értelmet" jelent.

Isten viszont több, mint egy gondolat.

Ezért gáz, mind a Lélke, mind a Szellem.
Jézus Krisztus viszont EGY NÉV, benne lehet egység.

De érthető, hogy miért fontos a hármas tagozódás is.
Az ember rendelkezik fizikai testtel és rendelkezik lélekkel is. (teremtés)
Valami más eredetű "valami" kell, hogy ezt megelevenítse. (utolsó Ádám- Krisztus)
Ez a Szent Lélek, vagy Szent Szellem.
Isten Lelke, aki lakozást vehet az emberben, nem az a lélek, amivel minden ember rendelkezik. (Látod én meg csak kis és nagy betűvel nyöszögök)

A teremtésnél Isten azt mondta, hogy teremtsünk embert.
Ez 1.
Aztán, férfivá és nővé teremtette. (a maga hasonlatosságára, teljességére)
Ez 2.
stb...

Mindennek CÉLJA VAN!
Az Úr Jézusnak is célja voltazzal, hogy négy részt emelt ki, amikor az ember teljes lényét akarta feltérképezni az Istennek való odaadásra.

---Ez a részletezés, amit az Úr akkor mondott, amikor jellemezni akarta, HOGYAN
kell szeretni az Atyát...valójában az ember hármas tagozódását erősíti meg: test, lélek, elme (ami a szellem) és - teljes erőddel,..ami nem negyedik rész,- hiszen az
erő, mint olyan,mindent áthat !. - Ez a negyedik azt emeli ki, MILYEN MÓDON várja el Isten az Iránta megnyilvánuló szeretetet. --- Nemcsak félig, immel-ámmal, hanem teljes erőbedobással.

-Az erő nem önálló működési terület, hanem a "lélek" kategóriába tartozik.- A lélek nem anyag, hanem: erő (energia).Ennei is három fő működési területe van:
akarat, érzelem, indulat.

-Ezt igazolja,hogy Máté 22,34 csak a HÁRMAT: test,lélek,elme(szellem) emeli ki,
mint Jézus szavát.-

L.

[quote="Eeyore"]

<Loisz, lehet, hogy ez számodra kiábrándító, de az ember hármas felosztása, amit minden keresztény megtanul, nem a Bibliából származik, hanem Platóntól, Platón pedig egyiptomi papoktól tanulta, akik káldeus mágusoktól tanulták...>


-Szia Eeyore!

-Állításaink ütköznek.- Az én forrásaim szerint: "A középkorból átvett teológiai
antropológiai dogma szerint: az ember kettőstagozódásu lény: test és lélek.(Platon)
Dualisztikus antropológia." ****************************************
********************

A Biblia szerint: "Jézus így válaszolt:"Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes
szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből." Máté 22,37

Pál ap.pedig ezt írja: "Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket
teljesen és őrízze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben.
1.Thessz 5,23(Új ford.)

L.

Az Úr Jézus nem testet említ, hanem szívet.

A test, lélek, elme felbontás szerint a lélek az érzelmet jelenti. (Platon)
Így persze nem igaz, hogy Isten=lélek.

De ha a teljes írást figyelem, akkor az embert az Ige egységnek kezeli.


El tudom fogadni a hármas tagozódást is, persze, hogy az ember testből, értelemből és érzelmekből IS áll.
Ha csak magamra nézek, látom, hogy van egy 193 cm magas atomokból felépülő testem, vannak gondolataim - jó esetben - és vannak néha érzelmeim is.

De van szívem is, új szívem. Ezt hova préseljem be? Muszáj bepréselnem valamelyik fiókba?

Károli előtt készült Huszita fordítás már használta a Szent Szellet kifejezést (1439).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Huszita_Biblia

Ez az egész kérdéskör a Magyar nyelv sajátossága.
Pneüma = szellem
Pszühé= lélek
A magyar nyelv ezt a két görög szót egyel jelöli.
Néhány bibliafordító (Kecskeméti, Vida, Csia) ezen próbált változtatni. Hiszen e nélkül sok a „kutyulás” lehetősége.
Még az Új prot. ford is Amikor a Szent Szellemről van szó ott nagybetűt használ, jelezve, hogy az más mint a pszühé, mint általában a lélek az Pneüma Lélek. Aztán vannak más kényszeredett megoldások is a különbségtételre.(1korintus 2 ben a pszühikus- (lelki )ember az a testi, a pneümatikus-(szellemi)az Isten szerint való. A magyar nyelv pont a lelkit nem gondolja érzékinek 2,14, pedig a görögben pont erre vonatkozik a kifejezés, itt lép be a kombinálás és olyan kifejezéseket használnak amelyek az eredeti szövegben nincsen, de megmagyarázza az értelmét pl, pszihikusra érzékit vagy testit, földit stb. Pedig az egyszerűen a lelki, a földhöz kötött.
A pneumatikus a szellemi, az Isten dolgaival foglalkozó.

Lett az első ember Ádám élő lélekké (nem lénnyé/Új ford/, mert akkor csiga is lehetne)
Az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé (nem lélekké) 1Kor 15,45 (ezt még Károli is jól fordítja, az Új már nem így)

Isten nem pszühé(lélek)
hanem Pneüma(szellem) Ján.4,24
Itt tehát félrevezető lehet a Lélekkel való fordítás.
A magyar nyelv szerintem alkalmas lenne a Szellemi, a Szent Szellem használatára, csak ez ma nem bevett.
A Bibliafordítókon sok múlik, a hagyomány és a bevett szokás viszont erős. A magyar bibliákban óriási ezen a téren a kutyulás, sokkal egyszerübb lenne azt fordítani ami ott van, mert így az érthetőség rovására megy az egész.
Tudom persze, hogy a bibliafordítás nem egyszerű kérdés, és nem lehet mindent konkordáns módon fordítani mert akkor éppen, hogy az érthetőségen esne csorba.

A félreérthetőséggel kár kombinálni miszerint a magyar ember a szellem alatt kísértetre gondol, hiszen a Károli simán lefordítja a kísértetet lélekkel is Lk 24,37
Tehát a Magyar a lélek alatt is gondolhatott kísértetre.
Ez a magyarázat szerintem tehát nem állja meg a helyét, hogy ne használjuk a szellem szót.
Minden csak megszokás kérdése, ha az ellenkezője van bevésve persze, hogy szokatlan.
Én mindenesetre ezen nem akadok fenn, de ha kérdeznek elmondom az én megközelítésemet
Ettől még igaz az ember egysége,
a funkcionalitásban van különbség.
A Platoni dualizmus éppen a kettősség harcát tanította.(a Latin Egyház ezt vette át)
Az ember test-lélek-szellem, az egységben.1Th 5:23 Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestõl, egész valótok, szellemetek, lelketek és testetek feddhetetlenül õriztessék meg Urunknak, a Krisztus Jézusnak megjelenésére (megérkezésére).(Csia). Nem itt van a harc
Nem a fizikai test(soma) a rossz,(görög filozófia) hanem a bűnös test(sarx), Nem az alaki, fizikai test.
A szélsőséges trichotomista(hármas) tagozódás is téves, mintha falak lennének a test-lélek-szellem között, mert akkor elvész a bibliai egység.
Érdemes elolvasni Csia Lajos tanulmányát a római levélhez.
http://cserfa.uw.hu/csiabible/csiafugg.htm

Egyetértek, kedves Lit!
Sokat rágtuk ezt a témát a Szellem/lélek topicban.
üdv
ex

Bocsánat, hogy az eleve elrendelés topicba írok, de itt merült fel a kérdés.

Valóban érdemes Platont emlegetni a lélek kérdésében, mert viszonylag jól értelmezhető választ ad arra, hogyan is használjuk a lélek kifejezést a Bibliában. Hogyan gondolkodtak a görögök a test, a lélek, a szellem viszonylatában. Meg kell jegyezni, hogy a görögöknél vagy 10 féle lélek elképzelés volt, csaknem minden gondolkodó másként vélekedett a lélekről. A következőképpen tudom összefoglalni a test-lélek-szellem kérdését az ókori, platoni szemlélet, majd a korai keresztyén gondolkodás szerint.

Platon szerint az ember egy testi, anyagi forma, amely önmagában mozgásra, létezésre képtelen. Ezeket az anyagi testeket a halhatatlan lélek mozgatja. Nélküle a test mozdulatlan tárgy csupán. A lélek jellemzője, hogy halhatatlan, másrészt ott rejtőzik benne a tudás, mégha erről a rejtőzködő tudásról az ember nem rendelkezik ismeretekkel. A lélek rendelkezik az ideák tudásának képességével, de ez önmagában rejtve marad. A lélek a visszaemlékezéssel és részesüléssel lehetőséget kap, hogy valamelyest megismerkedjen az ideák tudásával. A ideák a földi létezők örökké létező tökéletes, valódi képe.

Ehhez a megismeréshez az ember szigorú szellemi munkája kell, amelyben lépésenként halad tovább a megismerés felé, melynek végén ott állhat a csodálatos megvilágosulás, amely az ideák megpillantására teszi képessé az embert. Az ideák közül a szép, az igaz, a Legfőbb Jó ideák azok többek között, amelyeknek az ismerete, szemlélete teszi a halandót a legboldogabbá, amely Legfőbb Jónak megismerése egy áldott megvilágosodott pillanat lehet azon kevesek számára, akik ezt megpillanthatják.

Az istenek, a démiurgoszok azok szellemi lények, akik a világot a kozmoszt a maguk képmására teremtették. Ők azok, akik teljes tudással felvértezett lélekkel rendelkeznek, akiknek jellemzője, hogy a magasabb rendű ideák teljes ismeretével rendelkeznek. Ők azok, akiknek a kedvtelése az, hogy ezen legfőbb ideák által mutatott horizontot szemlélik kedvtelésből és gyönyörűségből, ahová az egyszerű, gyenge lélek el sem juthat a maga tökéletlen látása miatt.

A fentiekből következik, hogy a lélek nem nevezhető testinek, hiszen a lélek halhatatlan. Az ember nem nevezhető szelleminek, hiszen a démiurguszok jelzője a szellemi. Az ember és az istenek közös jellemzője a lélek.

A fentiek alapján az isteneket és embereket jellemző lelkek közül az isteni Szentlélek az, amely az embert megszállhatja, és világosságot hoz, ad a gyenge lelkű ember számára.

Az öröktől való ideák közül a Legfőbb Jó az, amely legmegfelelőbben irányítja a világot, szépséget, jóságot, szeretetet ad a számára. Ezen ideát Szent Ágoston óta Isten jellemzőjének mondjuk, sőt Szent Ágoston óta maga az Isten személyesíti meg ezt az ideát. Ezért van az, hogy a Szentlélek által Isten arcára (a Legfőbb Jóra) láthatunk valamelyest, annak mértékében ahogy a Szentlélek azt számunkra lehetővé teszi.

http://puma.unideb.hu/~bugar/Antiqua/Phaedo-frm.doc

Szia Literaty!

Kérlek segíts.
Ezékiel 37.9.-ben mi szerepel?
Pszühé, vagy Pneuma?

A szellem szóból én inkább az észre asszociálok. (és sajna vannak, akik Istent csak mint valami magas inteligenciát tartják számon )
A Biblia egésze alapján, most azt látom, hogy Isten két részből teremtette az embert.
Testből (por, atomok), ill. az Ő lehelletéből (érzelem, akarat, értelem, stb)
Ami még az ember sajátja volt, lényének része, hogy kapcsolatban volt Istennel.

A kapcsolat része az embernek megszünt a bűn esetben.
A Lélek (és a nagybetű jelzi, hogy itt másról van szó, mint a lélekről) munkája szükséges ahhoz, hogy az ember "rendbe jöjjön".
Károli is megkülönböztette a lelket és a Lelket.
Eredetileg az embernek nem volt szüksége a Lélekre, hiszen Istennel kapcsolatban élt.
A bukás után kellett Jézus Krisztusnak eljönnie, hogy alkalmassá tegye az ember szívét a megelevenítő Szent Lélek/Szellem fogadására.

Szóval eredetileg kettő, aztán három, majd a végén egy.
Ez így nagyon gáz?

Tudod azon gondolkozom, hogy egy név adatik arra hogy a hívők egységben legyenek és ez nem a Szent Szellem/Lélek

Még Ő sem és ezt az Ige is megmondja!

Kedves Pauler
Egyik sem: mert Héberül van és nem görögül az Ezékiel könyve.
Angol strongs számozásokban:
Ezé 37:1 The handH3027 of the LORDH3068 wasH1961 uponH5921 me, and carried me outH3318 in the spiritH7307 of the LORD,H3068 and set me downH5117 in the midstH8432 of the valleyH1237 whichH1931 was fullH4392 of bones,H6106

Az angolban szellem van, nem léleK(soul)
Mindennek megvan nyílván a héber megfelelője: Rüach: szellem, szél, lehelet.
De van itt közöttünk olyan aki nagyon jártas a héberben, ill a rüach és nefes témájában is. Ő kompetensebb.

Szóval egyszerüen az ember hármasság funkcionalitásában, de a szellemi rész a bűn következtében tehetetlen(megszakadt a kapcsolat Istennel). A megtéréssel a Szenszellem beköltözése révén kell életre, vagyis az ember megint alkalmas az Istennel való kapcsolatra. Ettől még Igaz az egység mert a Szent Szellem által az emberi szellem uralkodó, a lélek, az emberi értelem, érzelem akarat, pedig képessé válik engedni a szellemnek. A test(fizikai) pedig Végrehajtja a feladatot.
Ezek összetartoznak. Az egység tehát adott, a funkció más. Nyílván nem a testemmel lépek kapcsolatba Istennel, de még csak nem is a lelkemmel(érzelem, akarat, értelem, mert ez gyenge lábon állna, ha én Őt az eszemmel ragadnám meg, vag az érzéseimmel)
Ez még mélyebbről jön ez a mélység pedig a szellemi rész. Amit nem érthet meg aki ésszel akarja megfogni Istent.
Nem érdemes ezt túl feszíteni, mármint a témát, mert nem a látások visznek előre, hanem a bennük lakozó Úr, aki úgyis elvégzi a munkáját, ha nem is vagyunk tisztában a folyamat hogyanjával.
Szóval így gondolom.

---Jó magas vagy,-- először is...

És a választ nem én találtam ki, de el tudom fogadni: A szív: az akarat, érze-
lem, indulat "helye" a testben.- Minden szerelmes költemény, dal - a szívről
szól.- És Jézus azt mondja: "a szívnek teljességéből szól a száj",--- ezért az
akarat és indulat helye is.-

Dr.Kiss Ferenc orvosprofesszor (!) szerint:
(gondolom, mindenki ismeri, -legalábbis sokan, - hogy milyen óriási evangélizátor is
volt a 40-es ébredés idején,- ezért teológiailag is szakképzett) -

"A test, lélek és a szellem összefüggése nem anorganikusan, csupán technikailag
függ össze egymással, mint pl. három egymásra helyezett tégla,- hanem ezek között szerves (bilógiai) kapcsolat áll fenn az alárendeltségi viszony dacára.-
-Legmagasabb rendű elemünk: a szellem. Azután a lélek, és e kettő ve-
zetése alatt él a test.

-Mi, anatómusok (folytatja), tudjuk és tanítjuk, hogy a zsigeri idegrendszer két
legnagyobb csomója (Ganglionja) a gyomor mögött fekszik, közvetlenül a rekeszizom
alatt.- Ebből a két nagy csomóból sugárzik szét a legtöbb zsigeri idegrost, s azért
nevezzük ezt az anatómiában nap-ganglionnak, illetve a szétsugárzó rostokat nap-
fonatnak.- Nagy lelki élmények után sokan mondták nekem, hogy a has-
üreg felső részében vannak különös érzéseik.-"

--Tovább nem folytatom,- csak kiragadtam az éppen aktuális tanítását.-

A magam részéről el tudom fogadni, sőt "értelmileg" is meggyőzött !

Az "új szív" pedig, - ha a hármas tagozódást vesszük alapul, nem a szív-pszüché
körébe tartozik (érzelem,akarat,indulat),- hanem az újjászületés eredményeképen
áll helyre az Istennel való eredeti kapcsolat, "élő közösség", Jézus Krisztus által, amelyben MEGÚJUL az egész ember.
-Az új szív kifejezés a test-lélek kettősségéből adódóan a "lélek"-hez tartozik.-
Hiszen nem transzplantáció eredménye,- hanem Isten Szentlelke/szelleme munkája
nyomán jött létre.


L.

Azon gondolkodtam, hogy elsőre ember, aki por (atomok) és Isten lehellete az orrába (ebben a lehelletben minden benne van (értelem, érzelem, akarat, stb. ami miatt pl. nem kő) amitől élő és kapcsolódó)
Ebből a kapcsolat esett ki, emiatt Isten számra halott.

Aztán jött az utolsó Ádám, aki az Igével és Lelkével/Szellemével belép az ember életébe, hogy a kapcsolati részt helyreállítsa, így megint teljes az ember.

Szerinem...

Kedves Loisz, a professzor tanításai tökéletesen egybehangzóak a jóga tanításokkal. Amit ő nap-ganglionnak nevez az a jógában csakra, vagy napfonat néven mondják. A múlt század elején- közepén nagyon divatosak voltak a keleti gondolatok, mint az egyiptomi és az indiai kultúra és azok sokszor hatással voltak nagyon sok keresztyén gondolkodására is.

Az én felfogásom szerint ebben a lélek kérdésben jó protestánshoz illően vissza kell menni a biblikus időkbe és meg kell keresni azt, hogy a bibliai kifejezések mögött milyen korabeli értelem rejtőzik. Nem azt kell nézni, hogy az újkori angol és egyéb fordítások mit jelentenek magyarul, hanem azt, hogy a biblikus korban mi volt a kifejezés értelme, meghatározója. Még azt is kevésnek tartom, ha a régi szavakon rágódunk, az ókori kifejezések mögöttes tartalmát kell felfejteni, akkor értjük meg igazán, hogy miről is van szó.

Az akkor mérvadó platoni görög felfogásban az ember testi és lelki felépítésű. A lélek az amely az testet állandó mozgató képessége révén mozgásra bírja, örök élete van és elrejtve magában foglalja a tudást, melyelynek egy részét az ember nehéz gondolati munkával megláthat. A szellem kifejezés az ókori világban az isteni teremtmények jelzője volt, semmi köze az emberhez. Az ember és a isten közötti közös kapcsolat a halhatatlan lélek. Az emberekben lévő és mozgató lélek is halhatatlan, de a Szentlélek a minden értelmet teljesen világosan és tisztán látó, és mozgató lényegénél fogva tevékenységre sarkalló isteni entitás. Mivel a Szentlélek a legfőbb igazságot, erkölcsöt, jót és szépséget szemtől szemben ismeri, annak tudatában van, így az örökké mozgató ereje ezen eszmények felé mozdítja az általa mozgatott embert.