exrefis írta:
Nem lenne olyan nagy baj, ha nem nagy és nemlétező illúziókkal etetnénk magunkat.
Nemzeti egység pl.
Kedves Ex!
Ezért a bizonyos illúzióért nagyon sokan hoztak komoly áldozatot. Ha a jelenlegi kormányt akarod kritizálni, pont nem ez a téma lenne a legalkalmasabb.
Létezik magyar kulturális önazonosság, összetartozás tudat. Ez a nemzeti egység, aminek valóságát éppúgy tapasztalhattam elszakított országrészeinkben járva, mint amilyen tapasztalati valóság számomra Isten léte.
Az más kérdés, hogy ezt a nemzeti összetartozást milyen szinten lehet megvalósítani, milyen elvek mentén lehet leginkább kibontakoztatni.
A Kárpátaljáról szóló cikkel kapcsolatban:
A piszkálódást olyan nemzettel teszik meg, amelyik gyengébb. Pl. a Donyeck vidéken a többségnek orosz rendszámú autója van, orosz útlevéllel rendelkezik, kettős állampolgár, de a nagy ukrán hazafiak meg sem mernek szólalni, mert néhány nap alatt elveszthetné Ukrajna az ország keleti felét.
A visszahonosítási törvénynek előzményei vannak. Ilyen 2004.12.05. gyalázata. Amikor a baloldal lett "idegenellenessé", miután idegennek nyilvánította a határon túli magyarokat. Védelmezvén a 13. havi nyugdíjat, ingyenes egészségügyet, hogy aztán az első gyengécske reformpróbálkozások alkalmával pont ezeket számolja fel. Ebben kinek-kinek megvan a személyes felelőssége. Ez egy súlyos seb volt, aminek a következménye az lett, hogy radikalizálódott az erről folyó diskurzus.
Itt lép be egy másik fontos tényező. Ha a Fidesz nem támadja a Jobbikot és ezzel egy időben nem fogja ki a vitorlájából a szelet szimbolikus döntésekkel, akkor ma nem az MSZP lenne a második legnagyobb párt. És ez lehet hogy rosszabb lenne a határon túliaknak is, mint a mostani helyzet.
Amit az ukránok csináltak, az a saját törvényeikkel sincs összhangban. A nacionalisták primitív érveire nem is pocsékolok időt.
A határon túliak is sokszínűek politikailag. Ezt jól tudja a Fidesz is. Vannak ott nem csak a Jobbikkal szimpatizálók, de baloldaliak is szép számmal (lásd: RMDSZ támogatottsága). Ezért a kiszivárgott javaslatok alapján nem várható, hogy határon túli magyarok lesznek a mérleg nyelve (a külön listán néhány mandátumot osztanak szét).
Exrefis timokratikusnak tűnő populista kiszólása, hogy az szavazzon, aki itt fizeti az adóját butaság. Milyen adót? Áfát fizet a román bevásárló turista is. A magyar szavazók kevesebb mint fele fizet szja-t! Itt utalnék én is a két nagyobb nemzetiségünk közti különbségre.
Kedves Erika, Indu, NX!
A szétszakított nemzetrészek közti távolság tényét bár ismerem régóta, mégis mindig mélyen megérint. Sajnos a Wass Albert regény (azt hiszem a Tizenhárom almafa lehetett) valós jelenséget írt le. A visszaszerzett területekre küldött tisztségviselők méltán váltottak ki ellenérzést, mert nem ismerték a helyi vszonyokat, hamis felsőbbrendűségi tudatuk volt. Ez nem szubjektív vélemény, ezt a történészek is alátámasztották.
Sajnos, főleg a kilencvenes években sokszor fogadták irígységgel a határon túlról érkezetteket. Sok tudatlan bunkó észre sem vette, hogy mennyire az önérzetébe tudott gázolni másoknak (fanyar humorú székely vicc: Mikor lesz román a székelyből? Ha elmegy Budapestre.)
Viszont az is igaz, hogy Erdélyben egy keményebb diktatúra trenírozta túlélésre az embereket és az általánosító véleményekhez akadt alátámasztó példa is.
Ehhez idő kell. A demokráciával egyidős a lehetőség, hogy beszélhetünk igazából a határon túli magyarság problémáiról. Trianonról pedig igazán azóta, amióta a Jobbik csapkodja az asztalt. Az indulatoknak itt is le kell csillapodni előbb-utóbb. Eljön az az idő is, amikor nem rezervátum látogatásra mennek a kiutazók irredenta pólókban egy hét magyarkodásra. Én bízom benne, hogy még mi megérjük, hogy az eltérő intézményrendszer, politikai hagyomány, stb. ellenére meghatározóvá az válik, ami közös.
Ehhez olyasmi kell, amit Exrefis is írt. Élhető társadalom és jól teljesítő gazdaság az anyaországban. Ezt az öreg Kányádi egy író-olvasó találkozóján úgy fogalmazta meg, hogy akkor marad meg a magyarság a határokon túl, ha tudunk olyan országot csinálni, hogy megérje magyarnak lenni, magyarul beszélni.
Az nem baj, ha a romantikus nimbuszok elvesznek, de az összetartozás ténye ezen túl van, és sokkal fontosabb.
Üdv: Csaba