nemosinex írta:
Én egyébként - mint már mondtam volt - Ceausescu Romániájában nőttem fel, és bőrömön éreztem a "magyarság szenvedését". Ettől még nem érzem magam feljogosítva arra, hogy a románokat utáljam.
Én Kádár Magyarországán nőttem fel. Feljogosítva érzem magam arra, hogyha lehet megválogassam a magam szomszédait. Így feljogosítva érzem magam arra is, hogy véleményem, elképzelésem legyen, hogy kik legyenek a szomszédaim.
Nekem úgy sikerült, hogy cigány szomszédom is lett, akivel semmi gondom nem volt. Ettől még meg lehet a véleményem róla, meg a cigánykérdésről is, mint ahogy másnak nyilván meg van rólam a véleménye, meg a magyarokról is. Netán a finnekről is, a példa kedvéért.
Az egyszerűség kedvéért, a politikai korrektség nevében például a finnek, meg a dánok esetében nem szabadna mondanom semmit az orrfúvási szokásukról. Bár csak hallottam róla, bizony nagyon gusztustalan. Mint ahogy nekik a mi orrfúvási szokásunk. Ők egész nap szipognak, szívják az orrukat, de nem törlik meg papír zsepivel, sem textillel, mert az meg nekik gusztustalan. Szóval nem az gusztustalan, hogy csorog, csöpög egész nap, hanem az, ha megtörli az ember a nóziját. Egyszóval mindkettőnknek meg van a maga véleménye a másik gusztustalan orrtörlési szokásáról.
Ez nem egy fajsúlyos kérdés, de érdemes az érzésben egy kicsit elmerülni, egy kicsit kilazulni. Gondolj bele, nem politikai korrekt gondolatokat írtam le anélkül, hogy a plafon leszakadt volna! Leírtam az igazat és nem a korrektet. Elképzelhető szerinted, hogy talán más esetben is meg lehet fogalmazni a gondolatainkat tisztán, valósan, anélkül, hogy a politikailag korrekt beszéd béklyójába vergődnénk. Mi a véleményed?