Kedves Cilla erre viszzatérünk (talán), én pedig minden pillanatban várom a völegényem és nem ígérhetek előre semmit

66- ot

Ef 2
8. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
10.Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.

Ez lemaradt.

-

-

Így igaz csak hogy nem hitemről teszek bizonyságot hanem Jézusról, és arról hogy megtartóm.
Az Övé vagyok.

Te is eltudod mondani?

Hiába mutat bárki bármilyen cselekedetet ha Jézus nincs benne.

10.Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.

Így lesz cselekedeté a benne való élet, nincs mit kérkednünk vele.

-

Kedves Tavasz ,ez túl hangos volt

Vagy ,tán nem tudod,hogy Istenhez,olyan halkan kell szólni,
hogy kizárólag csak Ő hallja meg.

Bezzeg a farizeusok képmutatóan
tesznek bizonyságot "hitük"mellett.

Olyan hangossan,hogy minden ember hallja,olyan hangossan ,hogy minden
ember tuddja,hogy milyen nagy keresztények ők valólyában.

hmm

Hitük mellet???

Az Úr Jézus mellet.
Nem olvastad?
„nincs mit kérkednünk vele.”

Nagyon keversz.

A farizeusok magukról épp a cselekedeteikről (akár vallásos vagy áhítatos, vagy segítő kész ) de cselekedeteikről tesznek bizonyságot.

De az Úr Jézusról tenni bizonyságot azzal mivel is lennénk mi nagyobba?
Végig arról írok hogy senkik vagyunk és szükségünk van Jézusra Ő a mi szabadítónk.

Erre nézd ezt a farizeust, képes senkinek nevezni magát meg kegyelemre szoruló bűnősnek.

Ez aztán szöveg értelmezés.

Kedves Tivadar téged miért bánt, az amit mondanak, téged miért bánt az aminek neveznek?
Mit tettek az én Urammal és a te Uraddal?
Ő hogyan válaszolt?
Ránk is ezt hagyta.
Jób könyvét olvastad ki a vádló, a vádló vádló maradt, nekünk pedig egy lehetőségünk van:"dorgáljon meg téged az Úr, dorgáljon meg", mert ők már tudják mit cselekszenek, azért cselekszik.

Kedves FM

Engem Isten így szeret,valólyában

Ez nyilván való, de az nem, hogy téged ez a TUDÁS mire vezet, itt az a kérdés.
Nem az, hogy Isten maga a SZERETET amivel lehet élni és lehet visszaélni.

De meddig?

Kedves Magda

Nem bánt. Lehet hogy így jött le.
Nem volt szándékom magam védeni.

Csak rá mutatni hogy senki vagyok és az Úr a Valaki. Ő minden.

Tisztázni szeretem volna hogy nem a hittről (mint saját eszközömről)és nem magamról teszek bizonyságot, ha így lenne bűn lenne számomra.

Ilyen formában az ó ember magának tulajdoníthat mindent amit az Úrtól kapott.
És a hitet is kapta mint ahogy mindent, mégis mindent magáénak tart és saját üdvőséget képes kovácsolni.

(hozzá teszem gyorsan, általánosságban írok és nem célzok senkire)

Ő (már mint az ó ember, vagy meg nem tért ember) saját cselekedeteit, szeretetét, hitét, (bármit amit ő csinál vagy kitalál, csak ő csinálhassa,) tartja üdvözítőnek.

Ezzel viszont a megválást vonja kétségesé.
Ilyenkor jön hogy nem is bűnös és nincs szükség rá, vagy ugyan bűnös de önerőből, valamit cselkedve (jó, szertetetet, vagy szertartást stb) cselekszi és megtisztul, méltó lesz hogy üdvözüljön.
De van aki elfogadja megváltónak Urunkat Jézus Krisztus de csak az Ádámi bűnökért vagy kiegészítve addigi bűneiért.

Utána elkövetett bűneiért ugyan bocsánatot kér, de Jézus és Igéje tanítását szeretné megcselekedni és így eljutni az üdvőségre.
Közben a törvényt is semminek tarja mert tudja hogy azt képtelen betartani.
Így gyakorlatilag maga előtt igazzá tette cselekedeteit.
Igaz lesz maga előtt, nem kell bevallania, de azt hiszi hogy ez a helyes út.

Jézusban való élet nem ez, hanem mindet által, neki cselekszünk, érte szeretünk másokat és rajta keresztül élünk látunk dolgokat. (már ha engedelmeskedünk neki)
amit teszünk azért tesszük mert Ő tette elénk hogy tegyük, és amit nem tett elénk azért nem törekedünk.
Mert meg van az igazgyöngyünk amiért mindent veszni hagyunk, és ami ezután jön már benne éljük.

Ki vehetjük kezéből életünk ha nem halunk meg magunk számára naponta hogy által éljünk.
2Kor 4,
10. Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben.
11.Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben.

(csodálatos Igék)

Csak annyit, hogy a valóban megtért ember még a hitet is Isten ajándékánk tulajdonítja, és a hitbeni növekedést szintén, mer mim van amit ne úgy kaptam volna, és ha dicsekedek, mert igen is dicsekedek az Úrban és az Úrral dicsekedek aki szeretett engem annyira, hogy önmagát adta értem, és mindenkiért aki erre igényt tart és meg akar halni a világnak, hogy éljen ezt követően Istennek.