FM írta:
Kedves Tivadar téged miért bánt, az amit mondanak, téged miért bánt az aminek neveznek?
Mit tettek az én Urammal és a te Uraddal?
Ő hogyan válaszolt?
Ránk is ezt hagyta.
Jób könyvét olvastad ki a vádló, a vádló vádló maradt, nekünk pedig egy lehetőségünk van:"dorgáljon meg téged az Úr, dorgáljon meg", mert ők már tudják mit cselekszenek, azért cselekszik.
Kedves Magda
Nem bánt. Lehet hogy így jött le.
Nem volt szándékom magam védeni.
Csak rá mutatni hogy senki vagyok és az Úr a Valaki. Ő minden.
Tisztázni szeretem volna hogy nem a hittről (mint saját eszközömről)és nem magamról teszek bizonyságot, ha így lenne bűn lenne számomra.
Ilyen formában az ó ember magának tulajdoníthat mindent amit az Úrtól kapott.
És a hitet is kapta mint ahogy mindent, mégis mindent magáénak tart és saját üdvőséget képes kovácsolni.
(hozzá teszem gyorsan, általánosságban írok és nem célzok senkire)
Ő (már mint az ó ember, vagy meg nem tért ember) saját cselekedeteit, szeretetét, hitét, (bármit amit ő csinál vagy kitalál, csak ő csinálhassa,) tartja üdvözítőnek.
Ezzel viszont a megválást vonja kétségesé.
Ilyenkor jön hogy nem is bűnös és nincs szükség rá, vagy ugyan bűnös de önerőből, valamit cselkedve (jó, szertetetet, vagy szertartást stb) cselekszi és megtisztul, méltó lesz hogy üdvözüljön.
De van aki elfogadja megváltónak Urunkat Jézus Krisztus de csak az Ádámi bűnökért vagy kiegészítve addigi bűneiért.
Utána elkövetett bűneiért ugyan bocsánatot kér, de Jézus és Igéje tanítását szeretné megcselekedni és így eljutni az üdvőségre.
Közben a törvényt is semminek tarja mert tudja hogy azt képtelen betartani.
Így gyakorlatilag maga előtt igazzá tette cselekedeteit.
Igaz lesz maga előtt, nem kell bevallania, de azt hiszi hogy ez a helyes út.
Jézusban való élet nem ez, hanem mindet által, neki cselekszünk, érte szeretünk másokat és rajta keresztül élünk látunk dolgokat. (már ha engedelmeskedünk neki)
amit teszünk azért tesszük mert Ő tette elénk hogy tegyük, és amit nem tett elénk azért nem törekedünk.
Mert meg van az igazgyöngyünk amiért mindent veszni hagyunk, és ami ezután jön már benne éljük.
Ki vehetjük kezéből életünk ha nem halunk meg magunk számára naponta hogy által éljünk.
2Kor 4,
10. Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben.
11.Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben.
(csodálatos Igék)