Egy angyal volt?

A tavasz folyamán Pestre kellett járnom fogorvoshoz. Az első találkozáskor simán ment minden. A Nagyvárad térről gyalog mentem a Tűzoltó utcáig, ahol Bérczi Gabika már várt rám, s együtt mehettünk a rendelőjébe, ami csak néhány méterre volt.

Két nap múlva kellett újra mennem kezelésre, de akkor már nem gyalog, hanem villamossal, s így más irányból közelítettem meg a rendelőt. Azt hittem, hogy egyből odatalálok, de sajnos eltévedtem. Hosszú percekig bolyongtam a házak között eredménytelenül. Nem tudtam, hogy a rendelő melyik utcában is van. Nem volt mobiltelefonom sem, így teljesen kétségbe estem. Egyetlen dolgot tehettem, kértem a jó Istent, hogy segítsen. S nem hiába!

A közeli járdán két nő és egy férfi beszélgetett. Hozzájuk léptem és elmondtam, hogy egy fogorvost keresek, de sem a nevét, sem a címét nem tudom. A férfi megkérdezett: nem a Bérczi Gabikáról van szó? Egy percig nem is tudtam megszólalni a meglepetéstől és az örömtől: az én jó Istenem most sem hagyott engem a bajban!

Micsoda hatalmas kegyelem volt ez számomra! Egy több milliós városban éppen ahhoz az emberhez fordulhattam, aki még el is kísért a keresett orvosi rendelőig. Napokig hatása alatt voltam ennek a különleges isteni csodának, amely velem Budapesten történt, azon a gyönyörű tavaszi napon.

Jobbágyi, Bné Elza