Október 6.-án, a 13 aradi vértanú kivégzésének gyászos emléknapján, ünnepi Istentiszteletet tartottunk Anton.
Az igehírdetés a Mt 5,10 alapján szólt a kicsiny gyülekezethez:
Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.
Ezután egy történelmi összefoglaló hangzott el, melyben felelevenítettük a 158 éve történteket, valamint hősi mártírhalált halt vértanúk neveit. A megemlékezés Palágyi Lajos Az aradi vértanúk című versével, majd nemzeti imánk eléneklésével zárult.

Az aradi vértanúk - Palágyi Lajos

Szabadságharcunk letűnt napvilága,
Te vakító nap a század delén,
Nem pazaroltad sugarad hiába,
Bár vak sötétbe halt az égi fény,
Eszméiden nem gyôzött az enyészet,
Örökbe hagytad halhatatlan részed’,
Fényeddel fényt hint késô századokra
A tizenhárom vértanú alakja.
S ôk élni fognak, élni mindörökkön,
Szent lesz, örökké szent a sírgödör,
A míg az eszmény ki nem hal e földön,
Míg magyar szellem még magasba tör,
Az igét, melyért éltet áldozának,
Szívébe írták az egész hazának,
Utódtól fogja hű utód tanulni:
Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni.