Bátorliget nem ősi település. Neve 1936 előtt Pórháza tanya, a Károlyi grófok birtoka, és Vállaj község külterületi lakott helye volt. Aporháza néven önálló telepes községgé alakult 1936. október 1-vel. A Szatmár megyéhez tartozó Aporházát egyetlen út választotta el Bátorligettől, mely viszont a Szabolcs megyei Nyírbátor külterületét képezte. A belügyminiszter 1950. február 1-vel az Aporháza, Györgyliget, és Nyírpilis - Újtanya nevű lakott telepeket Aporliget néven községgé alakította, amely 1975. június 1-vel a Bátorliget nevet kapta. Azonosítását egy 1351-beli oklevél teszi lehetővé, ahol ezt olvassuk: "Dedemez, alio nomine Aporháza.- A második világháború előtt Nyírbátorból járnak ki a lelkipásztorok istentiszteletet tartani. Mivel nem volt még templom, ezért az alkalmakat az iskolában tartják. A háborút követően, már önálló helyben lakó lelkipásztorral rendelkezik a tanyavilág. Parókiát úgy építenek, hogy színjátszó kört alakítanak a gyülekezeten belül és községről-községre járva színdarabot mutatnak be és az esték bevételét erre a célra fordítják. Amit saját maguk meg tudtak csinálni szeretetmunkával elkészítették, hogy azért se kelljen pénzt kiadni. A templom felépítésére a kommunista diktatúra legnehezebb időszakában kerül sor 1957 - 1958-ig. Egy lelkipásztort el is helyeznek büntetésből azért, mert bele mert fogni ebbe a nemes munkába. A gyülekezet élő és pezsgő volt ebben a nehéz időben is. A templomot szinte a saját erejükből építették fel. A téglafal alapanyaga, Nagyfenékpusztán lebontásra került szeszfőzde falából került ki. A faanyagot a Fényi erdőből kapják hozzá ajándékba, úgy hogy társadalmi munkában ki kellett termelniük. Felszentelése 1958.július 6-án volt. Felújítása pedig 1992 - 2000-ig tartott. Azért ilyen hosszú ideig, mert szinte maroknyi lett a kis közösség és így is erején felül teljesített. Ha nem kapott volna külső segítséget, akkor még ennyi idő alatt sem készül el a felújítás.
Helyben lakó lelkipásztora 1972 óta nincsen, ettől az évtől a lelkipásztorok a nyírkátai gyülekezetből járnak ki. Önálló, de nem helyben lakó lelkipásztora 1998 -tól van. Jelenleg is a gyülekezet lelkipásztora Csoma Zoltánné Gáspár Katalin Nyírkátáról látja el a szolgálatokat. Az anyagyülekezethez tartoznak szórványközösségek is, ezek a következők: Bátorliget Új-tanya, Terem, Sárgaháza, Nagyfenékpuszta. Ezeken a kisebb helyeken házaknál vannak az istentiszteleti alkalmak.
Bátorliget és a hozzátartozó szórványok lakossága elsősorban római és görög katolikusok. Mi reformátusok kisebbségben vagyunk. Mindösszesen gyermekekkel együtt 140 - 150 református él ezen a vidéken. Mégis templomunk az anyagyülekezetben egyedül nekünk van. Mindez Isten után köszönhető a hűséges lelkipásztoroknak és a lelkes és kitartó ősöknek. Örökségünket igyekszünk megbecsülni. Mindenkit várunk istentiszteleti alkalmainkra akik községünkben járnak!
Van egy arborétumunk, amelyben sok olyan növény és állatfaj található meg, melyek a világon sehol máshol. Mindezt a sajátos klímájának és Soó Rezső botanikus felfedezésének köszönhetjük. Ennek a megtekintését is ajánljuk a hozzánk ellátogatóknak.