A magasban dolgoznak!
(Karácsonyi gondolatok)

Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: "Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.-
Máté evangéliuma 2,2


Az egyik templom tornyának a felújításánál a következő tábla figyelmeztette a járókelőket: Vigyázat, a magasban dolgoznak! Akik kitették ezt a feliratot, talán nem is tudták, hogy a torony felújításon túl mekkora isteni igazságot hirdettek azzal a táblával.
Bizony az első karácsonykor is dolgoztak a magasban, hiszen különös csillag ragyogott ak-kor az égen, amely mutatta Jézus születésének a helyét. Mégis azt olvassuk a Bibliában, hogy csak a napkeleti bölcsek vették észre és követték Jézus csillagát. Vajon miért? Hiszen olyan sokan szerepel-tek még a karácsonyi történetben: Augusztus császár, Heródes király, írástudók, pásztorok... A vá-lasz nagyon egyszerű. Azért, mert csak a betlehemi bölcsek néztek fölfelé, csak őket érdekelte mit látnak az égen. A többi ember azonban mással volt elfoglalva. Augusztus császár talán csak a biro-dalmával volt elfoglalva, Heródes Jézus "eltávolításával- foglalkozott, az írástudók saját tudomá-nyukkal törődtek, a pásztorokat a nyájuk kötötte le.
Életünk, ünnepeink legnagyobb nyomorúsága, hogy elfelejtünk fölfelé nézni, megfeledke-zünk Jézusról, Istenről. Hiszen manapság is olyan sok minden lefoglal minket. Olyanok vagyunk, mint Augusztus császár, csak saját életünkkel, a mi kis birodalmunkkal foglalkozunk. A világ olyan, mint Heródes király, Jézust el akarja távolítani az életből, ünnepből. Bár jóllehet kell a világnak kará-csonyfa, ajándék, csillogás, ünnepi étel, de Jézus nem kell.
Pedig karácsony Jézus születésének az ünnepe. A fölfelé nézés ünnepe, amikor földi rohaná-sunk, elfoglaltságunk közepette megállít az Isten, hogy egy pár napon át felemeljük lélekben tekinte-tünket. Istenre nézzünk, s túl lássunk gondon, bánaton, megpróbáltatáson, bizonytalanságon, s meg-lássuk az Ő igazi szeretetét. Hiszen "úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.- /János 3,16/ S ahol megtapasztalják Isten sze-retetét, ott tudják igazán egymást szeretni az emberek. Ott tudnak a másiknak megbocsátani, örömet okozni, s egymást Isten ajándékának tekinteni. Isten arra tanít bennünket, hogy lássunk túl a földi ünneplésen, a földi karácsonyon, s keressük meg Jézust, mint a napkeleti bölcsek.
Ezen az ünnepen is, ha fölfelé nézünk, meglátjuk a betlehemi csillagot. Jóllehet, már nem az égen, hanem templomunk tornyán van, s a magasból hirdeti: Itt lehet Jézussal találkozni. Adja Isten, hogy templomunkban sokan találkozzunk egymással és Jézussal!

Lelkipásztori szeretettel:
Baráth Andrea
lelkipásztor