A mai, vagyis az 1991. évben újjáalakult Református Nőszövetség nem újdonság a történelemben, mert már 1900. január 3. napján jóváhagyta a Magyar Királyi Belügyminisztérium az első alapszabályt. Magyarországon ekkor 123 fővel indult a minden idők első Nőszövetsége, amelynek akkor a feladata az árvák felkarolása, népkonyhák működtetése, irányítóik a gyülekezeti diakonisszák voltak.

A közvetlenül jogelődnek tekinthető Református Nőszövetséget Zsindelyné Tüdős Klára és Pilder Mária hozták létre Magyarországon 1943-ban - Ravasz László felkérésére -, később mint Erdélyben, mert ott Pilder Mária már korábban életre hívta. Zsindelyné, aki egy nagyvilági, társaságbeli asszony volt, hiszen a férje volt a művelődési miniszter, neki pedig a Váci utcában volt divat szalonja, sőt, filmrendező is volt, nem akarta ezt a megbízást elfogadni. Mégis megtette, Isten szent lelke munkálkodott benne.
A kor, a II. világháború, adta a tennivalókat, és a rom eltakarítástól kezdve a rongyszőnyeg szövésig mindent csinált a Nőszövetség, és olyan hírük lett, hogy Amerikából ide jöttek tanulmányozni a nőszövetségi munkát.
Tüdős Klára a saját Istenhegyi úti házát rendezte be szállásnak, és ott adott helyet a vidékről feljött falusi asszonyoknak, akik Biblia ismeretet tanulni és segíteni jöttek.

A Nőszövetségnek a célja ma is az, hogy ez a kis csapat - itt most a gyülekezeti Nőszövetségre gondolok - elsősorban Jézus Krisztussal és egymással legyen közösségben. Szeretetközösség, ahol ismerhetjük egymás gondját, közelebb tudunk kerülni egymáshoz, közösséget tudunk vállalni az Úr Jézussal és egymással, örömben és bánatban.
Mindenképpen első és legfontosabb cél az, hogy kapcsolatunkat az Úrral való közösségünk határozza meg, és elősegítsük azt, hogy mindenki ilyen kapcsolatba kerüljön.

A legfontosabb a misszió és a diakónia, ami elválaszthatatlan feladatunk, de ennek végzése közben a középpontban mindig az Ige legyen, hiszen ez nem nélkülözhető olyan közösségből, amelynek a célja a közösség az Úr Jézussal, és közösség egymással. Így teljes a keresztyén közösség. A jeligénk: Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be a Krisztus törvényét, minden jó cselekedetre módot ad, de azt meg kell találni a helyi adottságoknak megfelelően, hogy mi legyen a konkrét feladat.

Országos szinten már több mint négyezer tagja van a Nőszövetségnek, a szervezeti felépítés a Református Egyház szervezetéhez igazodik, ugyanúgy kerületekre és gyülekezetekre tagolódik. A tényleges munkát a gyülekezetek végzik, bár szokott lenni országos rendezvény is, de ez általában csak a küldött gyűlésekre szorítkozik, vagy valamilyen nemes cél érdekében gyűjtő munkára.
Gyülekezeti Nőszövetségünk a Dunamelléki Egyházkerülethez tartozik, tavaszi és őszi csendesnapokon szoktunk együtt lenni. Ilyen volt az idén a verebi csendesnap április 29-én és lesz a három napos Tahiban megrendezésre kerülő konferencia. Ezen CSIHA KÁLMÁN püspök úr is közöttünk szolgál, fő témája a konferenciának a békesség lesz.

A gyülekezetek szabadon választanak témát, amellyel foglalkoznak a közös alkalmaikon, és azt is maguk határozzák meg, hogy milyen gyakorisággal találkoznak.
Gyülekezetünkben minden hónap második szombatján áprilistól szeptemberig délután négy órától, októbertől márciussal bezárólag délután három órától tartjuk összejöveteleinket.
Az idei témánk a Bibliában található nőalakok személye, igei üzenete nekünk, és ezzel kapcsolatban közösen beszéljük meg gondjainkat, a mai kor nőinek szerepét, feladatát. Minden alkalom imaközösséggel és szeretetvendégséggel zárul, amelynek keretében köszöntjük a születésnaposokat.

Mindenkit szeretettel hívunk és várunk, és a férfiakat, presbitereket is nagy szeretettel fogadjuk alkalmainkon.

Budapest, 2006. május 20.
dr. Voglné dr. Szathmári Ilona
Gyülekezeti Nőszövetség elnöke