Bemutatkozás
KISGÖRGÉNY TÖRTÉNETE
A nyárád folyó alvidékén, dombok között elterülõ falu már 1496-ban létezett mint egy pár családot számláló település. A monda szerint, a falu úgy jött létre, hogy a Szászrégenen túli Nagygörgénybõl Ádámosi, Jánosi és Incze családnevû emberek erdõírtani jöttek, és letelepedtek. Az 1508-as írásokban már úgy említik, mint települést. Orbán Balázs a Székelyföld leírása címû könyvének IV. kötetében ezt írja: "Az 1567. évi regestrumban KWS GEORGENY néven 6 kapuval van bejegyezve, most házszáma 96 (...)".
Somosd faluval határos a Kompát (ma Kompat vagy Kompot) nevü térség, ahol a régi hagyományok szerint gyûléseztek, azaz komputust tartottak. Ezt Orbán Balázs is említi. Ma kaszáló ez a határrész.
Székelyvajával viszont egy lapályos láz van szomszédságban, ahol 1514-ben Dózsa György temesvárra tartó csapatával pihenés céljából letáborozott. Ugyancsak itt verék szét János Zsigmond vezérei: Radák László és Pekri Gábor az 1562-ben, Székelypálfalván fellázadt székelyeket. Ezt a határrészt Orbán Balázs idejében Kékhegynek vagy Képhegynek nevezték. A képhegy nevet onnan kapta, hogy a fehér szerzetesek Székelyvaja határában kolostort emeltek. A hely képekkel, kápolnával ellátott szenthely volt, ahová a vidék lakói búcsúra jártak. A képhegybõl késõbb félrehangzás következtében Kékhegy lett. A falu Vajas, késõbb Székelyvaja néven lett ismertté, mivel a szerzetesek vajkészítéssel foglalkoztak. Késõbb a papok Nyárádszentbenedekre költöztek. A mi nyelvezetünkben a dombocska Kíkdombja néven maradt fenn még akkor is, ha a falu lakosságának nyelvezetébõl teljesen kihalt az í-zõ nyelvjárás.
1604-ben a faluban fatemplomot állítottak, melyet az 1800-as évek elején építettek újjá. Az 1640-es években falunkban már iskola volt, ami egyedinek számított, hiszen az alsó-nyárádmenti falvak még iskolával nem rendelkeztek. Orbán Balázs továbbá így ír a Székelyföld leírásában:
"A Vaján alól következõ elsõ baloldali falu Kis-Görgény, mely a Töm patakának torkolatjában fekszik, gyümölcstermelése és fõként cseresnyéjérõl híres. 1667-ben Apafi Mihály fejedelem a m-vásárhelyi országgyûlésre menõ útjában Kis-Görgénybe szállott, melynek költségeire a Szeredában 1667. febr. 23.-án tartott gyûlés minden szabad emberre 3 dénárt rótt, mint ez Marosszék ezévi jegyzõkönyvébõl kitûnik."
A tatárjárás a mi falunkat sem kerülte el. 1717. augusztus 22. és szeptember 2 között törtek-zúztak a "jövevények". Emléküket a Fényes-tetõn vájt 9, valamint az Észek-tetõn kotort 11 tatárlyuk õrzi, mely a menedéket keresõ emberekrõl tanúskodik.
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.