Nyomtat Elküld Olvasási nézet

„Nekünk kell reájuk gondolnunk...”

Beszélgetés Szabó Marikával

– Kérjük, mutatkozzon be, mutassa be családját!
– Visai születésű vagyok. 1974-ben kerültem Kolozsvárra, az Élelmiszeripari Szaklíceumba, majd ugyanitt végeztem el a mesteriskolát. Férjem széki, két leányunk van: Izabella, elsőéves a matematika-informatika szakon (Babes-Bolyai), Kinga pedig a Báthory István Elméleti Líceum 7. osztályos diákja, gyülekezetünkben pedig konfirmációjára készül (az elsőéves csoportban). 1986-tól vagyunk a Tóvidéki gyülekezet tagjai, akkor költöztünk a Marasti negyedbe.
– Úgy tudjuk, vezető beosztásban dolgozik. Hogyan sikerül Krisztus parancsának engedni, hogy tudniillik aki közöttetek nagy, mások szolgája legyen?
– Mint Paniro (péksüteményes üzlet) egység vezetője, gyakran tapasztalom, hogy a beosztottak közötti feszültségek megoldása, kezelése meghaladnak. Még ha a türelmemet el is vesztem, egyáltalán nem szeretném azt az általános gyakorlatot alkalmazni, miszerint a főnök fenyegetéssel, kiabálással, káromkodással próbálja a rendet helyreállítani.
Számomra az erőtartalékaim feltöltődését jelentik a vasárnapi istentiszteletek. Szükségét érzem, hogy jelen legyek a gyülekezetben családommal együtt, és ezt akkor is gyakoroljuk, ha a vasárnapi ebéd rovására megy! (Nem mindig tudom elkészíteni az ebédet a vasárnapot megelőző napon). A szolgálat a szeretettel kapcsolatos, és ezt kérnem kell, hogy Isten ajándékozzon meg vele.
– A gyülekezet karácsonyi adakozásairól (a finom kalácsokról) is ismerheti Marikát. Milyen elgondolásból gyakorolja, milyen áldását tapasztalta, és hogyan buzdítana másokat is az adakozásra?
– Szóra sem érdemes, nem kell ebből nagy ügyet csinálni. Az Isten iránti hála, úgy gondolom, hogy ilyen formában is meg kell hogy mutatkozzon. Idős, tehetetlen gyülekezeti tagjaink vannak, akik nem tudnak a gyülekezetben velünk együtt ünnepeli, nekünk kell reájuk gondolnunk konkrét formában, és én ezt ilyen módon kívántam gyakorolni. Egyszerűen örülök, hogy ezt tehettem, és másokat is buzdítanék arra, hogy tapasztalják meg azt az örömöt, mely az adásból származik: „jobb adni,mint kapni.”







Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2025. október 30., csütörtök

    A reformáció emléknapján egy különleges közösséget mutatunk be: közös gyülekezete van Kiskunfélegyházán a reformátusoknak és az evangélikusoknak, már ...
  • 2025. október 29., szerda

    Hányféle arca van a gonosznak a gyerekirodalomban? Berg Judittal és Harmath Artemisszel mesékről, könyvekről és kortárs jelenségekről beszélgettünk.
  • 2025. október 29., szerda

    Bemutatták a Reménytövis kortárs keresztény versantológiát a budapesti Ráday Házban.
  • 2025. október 27., hétfő

    Gondolatok Eugene H. Peterson Kitartó követés című könyve kapcsán
  • 2025. október 27., hétfő

    Elindult a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat honlapja, a ptlsz.hu.
  • 2025. október 26., vasárnap

    A fodrász székében megérkezhetsz önmagad legjobb változatához. Ha hagyod. Békei-Varga Anita fodrásszal beszélgettünk.
  • 2025. október 23., csütörtök

    A jobbára halk szavú költő szinte kiált a bűn és a gyász felett; a halál árnyékában pedig hangot ad félelmének, megtört hitének is.
  • 2025. október 22., szerda

    Egy dunamelléki református lelkész fia, akit vélhetőleg egy szovjet katona lőtt fejbe 1956-ban. Ismerjék meg Okos Pál eddig fel nem dolgozott történet...
  • 2025. október 21., kedd

    Hálaadó istentiszteleten ünnepelték a váchartyáni reformátusok templomuk 240 éves fennállását.
  • 2025. október 19., vasárnap

    Megjelent Visky András friss regénye, az Illegalisták. Újabb lehetőség, hogy gyógyuljon a közösségi emlékezetünk. Légszomjregény. Visky Andrással besz...