Beszélgetés Szabó Marikával

– Kérjük, mutatkozzon be, mutassa be családját!
– Visai születésű vagyok. 1974-ben kerültem Kolozsvárra, az Élelmiszeripari Szaklíceumba, majd ugyanitt végeztem el a mesteriskolát. Férjem széki, két leányunk van: Izabella, elsőéves a matematika-informatika szakon (Babes-Bolyai), Kinga pedig a Báthory István Elméleti Líceum 7. osztályos diákja, gyülekezetünkben pedig konfirmációjára készül (az elsőéves csoportban). 1986-tól vagyunk a Tóvidéki gyülekezet tagjai, akkor költöztünk a Marasti negyedbe.
– Úgy tudjuk, vezető beosztásban dolgozik. Hogyan sikerül Krisztus parancsának engedni, hogy tudniillik aki közöttetek nagy, mások szolgája legyen?
– Mint Paniro (péksüteményes üzlet) egység vezetője, gyakran tapasztalom, hogy a beosztottak közötti feszültségek megoldása, kezelése meghaladnak. Még ha a türelmemet el is vesztem, egyáltalán nem szeretném azt az általános gyakorlatot alkalmazni, miszerint a főnök fenyegetéssel, kiabálással, káromkodással próbálja a rendet helyreállítani.
Számomra az erőtartalékaim feltöltődését jelentik a vasárnapi istentiszteletek. Szükségét érzem, hogy jelen legyek a gyülekezetben családommal együtt, és ezt akkor is gyakoroljuk, ha a vasárnapi ebéd rovására megy! (Nem mindig tudom elkészíteni az ebédet a vasárnapot megelőző napon). A szolgálat a szeretettel kapcsolatos, és ezt kérnem kell, hogy Isten ajándékozzon meg vele.
– A gyülekezet karácsonyi adakozásairól (a finom kalácsokról) is ismerheti Marikát. Milyen elgondolásból gyakorolja, milyen áldását tapasztalta, és hogyan buzdítana másokat is az adakozásra?
– Szóra sem érdemes, nem kell ebből nagy ügyet csinálni. Az Isten iránti hála, úgy gondolom, hogy ilyen formában is meg kell hogy mutatkozzon. Idős, tehetetlen gyülekezeti tagjaink vannak, akik nem tudnak a gyülekezetben velünk együtt ünnepeli, nekünk kell reájuk gondolnunk konkrét formában, és én ezt ilyen módon kívántam gyakorolni. Egyszerűen örülök, hogy ezt tehettem, és másokat is buzdítanék arra, hogy tapasztalják meg azt az örömöt, mely az adásból származik: „jobb adni,mint kapni.”