Nyomtat Elküld Olvasási nézet

GYÜLEKEZETÜNK TÖRTÉNETE


Gyülekezetünk a 2007. évben lett 60 éves. Ebből az alkalomból egy "gyülekezet-történeti" kiállítást rendeztünk templomunkban, illetve az alábbi írások segítségével szeretnénk visszatekinteni.


Az önálló rákoshegyi egyházközség története 1925-ben kezdődött, amikor is " ...a rákoshegyi hivek között erős mozgalom indult meg olyan irányban, hogy ott templom és paplak épitessék- (Részlet az egykori jegyzőkönyvből) Az egyházközség szervezését Batta Árpád lelkész kezdte el. 1925-ben a vasútállomás közelében telket vásároltak, templomépítés céljából. Az épület 1934-re épült meg, 90 férőhellyel. Az épitkezés költségeinek nagy részét a hivek teremtették elő: téglajegyeket vásároltak, berendezési tárgyakat, ablakokat adományoztak az egyházközségnek. A táblácskák, amelyek ezt tanúsitották ma már nincsenek a helyükön. Egyedül a szószék oldalán olvasható ma is Batta Árpád és felesége neve. Az anyagiakhoz, csak úgy, mint az adminisztrativ ügyek intézéséhez, engedélyek beszerzéséhez nagy segitséget nyújtott bájói Patay András, miniszter, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka. Az imaház épitése idején készült a kertben található fém harangláb is. 1940-ben szentelték az egyedülállóan szép, öblös hangú harangot. Az imaház kertjében üvegházak voltak. A gyülekezet résztulajdonosa volt egy nagyobb értékű szántónak. Ennek bérbe adása évről évre - csak úgy, mint az üvegházak bérleti dija - a gyülekezetet gazdagitotta. A 30-as évekbeli tervrajzon látható, hogy az imaházhoz parókiát terveztek. Valószinű, hogy fedezet hiányában ennek felépitése elmaradt.

1940-ben alakult a gyülekezet első önálló presbitériuma. A jegyzőkönyvekből kiolvasható, hogy fontos teendői közé tartozott a gyülekezet jogi önállóságának intézése. Hol az egyházmegye utasitotta el az önállósulást, hol a társegyházak. A képek és a jegyzőkönyvek amúgy pezsgő gyülekezeti életről tanúskodnak. A Róka István vezette ifjúság tevékenysége és Szalay Lajos presbiter házi bibliaórái már a kezdetektől az egyházi elöljárók elismerését is kiváltották. A hivek buzgalma még a háború idején sem lankadt Igaz ugyan, hogy az imaház kórházként funkcionált, de az istentiszteleteket az evangélikusok segitségével megtartották. 1947-ben végre önállóvá válhatott az egyházközség. Első saját lelkészünk Szalay István, a presbiter fia lett. A hitoktatást a ligeti lelkész, Kántus lelkipásztor végezte. A hivek száma a jegyzőkönyvek és a névjegyzékek szerint 500 körüli volt. A templombajárók természetesen ennél jóval kevesebben voltak. Az ötvenes években készült jegyzőkönyvek a vallásgyakorlás visszaszorulásáról számolnak be. A templombajárók száma 20%-kal, az úrvacsorát hivők száma 12%-kal csökkent - állapitotta meg az 1954-es canonica vizitáción az egyházmegyei elöljáró. 1952-ben a Református Konvent felszólitásának engedelmeskedve a presbitérium önkéntesen megvételre ajánlotta az államnak a szántót, állandó jövedelmünk forrását.

Szalay visszavonulását követően, 1971-ben a korábbi beosztott lelkészt, Biró Bélát választotta a gyülekezet lelkészévé. A gyülekezeti jegyzőkönyvek az imaház megújitásának folyamatát rögzitik. Már az előző lelkész idején állandó nehézséget okozott a parókia hiánya. A gyülekezet egyre keservesebben gazdálkodta ki a lelkipásztor lakásának bérleti költségét. Ezen változtatandó az új lelkész és presbitériuma döntést hozott az imaház kibővitéséről és átalakitásáról. Az épitkezés költségeit pedig az imaház telkének kettéosztásával és az egyik felének értékesitésével teremtették elő. Megújult az imaház belseje is, a falat és a bútorokat beboritották. A harmóniumot egybeépitették a szószékkel. A gyülekezeti élet eseményeiről keveset tudunk. A névjegyzék bejegyzéseiből kiolvasható, hogy a létszám jelentősen megcsappant. Biró Béla lemondását követően 1977-ben Lukácsi Gábort lett a gyülekezet lelkipásztora. Az új lelkipásztor a fűtésrendszer korszerűsitésével folytatta elődje munkáját. Ebben az időben készültek az imaház kovácsoltvas lámpái is. Hegyi Flóriánné, Éva néni kezdeményezésére és Lukácsi Gábor közbenjárásával megalakult a Betlehem református óvoda. A lelkipásztor tevékenysége nyomán a gyülekezetben a karizmatikus irányultság erősödött.

A gyülekezet lelkipásztorai 1940-1979 között

1940-1947 : Ivanyos Lajos
1947-1971 : Szalay István

Segéd, illetve beosztott lelkészek

1941-1942: Simon Géza
-70: Kutas Emil
1970-1971: Biró Béla

A gondnokok:

1940-1941: Dr Puky Gyula
1942-1946: Dr Molnár Aladár
1947-1967: Huszár István
1967-1979: Kurta Árpád

A gyülekezet lelkipásztorai 1977 óta:

1977-1999 : Lukácsi Gábor
1999-2006 : Balogh Tamás
2007- : Hornyák Julianna

A gondnokok:

1967-1979: Kurta Árpád
1979-1990: Kiss Kálmán
1990-1994: Bakonyi Lajos és Molnár Pál
1994-2002: Bene Kornél
2002- ifj.Bakonyi Lajos

1999-ben, konfliktusokkal terhelt választást követően a gyülekezet lelkésze Balogh Tamás lett. Festéssel, a tető javitásával, ajtó és felirat cserével folytatódott az imaház felújitása. Készültek tervek a teljes templombelső átalakitásra, de források hiányában ennek csak elemei valósulhattak meg. A pályázatokon elnyerhető támogatásokból az ifjúság és a gyerekek foglalkoztatásának kellékeit szereztük be. A legnagyobb változás a gyülekezet missziós munkájában volt: felfedező körön, bibliakörön, baba-mama körön, kirándulásokon és táborokon keresztül a hiveknek egy új, aktiv koru, kisgyermekes csoportja lett a gyülekezet része. A 2006-os választói közgyűlésen többségében korábban tisztséggel nem rendelkező, középkoruakat választottak presbiternek. Az új presbitérium első feladatai közé tartozott, hogy találja meg a távozó Balogh Tamás utódját és újitsa fel az időközben meglehetősen elavult parókiát. 2007 májusában volt Hornyák (akkor még Hamar) Julianna lelkész beiktatása. Az azóta eltelt idő alatt a bútorok átfestésével egységesebbé vált az imaház belseje, az átalakitások nyomán pedig előbb-utóbb önállóan használható helységgé válik az előtér. A lelkész-váltás miatti szünet után újraindult a családos kör, a hitoktatás, és most kezdi működését egy férfi kör. Megnyitottuk a gyülekezet önállóvá válásának 60. évfordulójára rendezett kiállitásunkat.



A Hírhozó c. újságban megjelent írás

Kiállítás a rákoshegyi református gyülekezet önállósulásának 60. évfordulója alkalmából

1947-ben jogilag is önálló egyházközséggé vált a Rákoshegyi. November 18-án erre emlékeztünk, és ebből az alkalomból kiállítást rendeztünk az imaházban.
A gyülekezet története a Rákosligeti és Rákoskeresztúri-Hegyi Egyházközség fiókegyházaként kezdődött. A kiállításon a közös múlt emlékei közül is látható néhány, különlegesen tipografált közlemény tájékoztat például az istentiszteletek rendjéről. Nemcsak a liturgia menetét taglalja az írás, a hívektől elvárható magatartás szabályait is rögzítették. Mellette névsor: a rákoshegyi hívek lajstroma. Elsőként egy 1925-ben született jegyzőkönyv számol be arról, hogy a "rákoshegyi hívek körében mozgalom támadt, hogy számukra önálló gyülekezet és templom építessék.- Az 1933-ban kelt adás-vételi szerződés a megfelelő telek megvásárlásáról tudósít, és láthatjuk a tervet is, amelyik gyönyörű, hatalmas templomot álmodott a Szabadság út és a Baross út sarkára. 1934-re el is készült a templom legfontosabb része, a 90 főt befogadó, istentiszteletek tartására alkalmas nagy terem. A költségek egyrészét a hívek téglajegyek vásárlásával állták, mások ablakot, a Tiszteletes Úr szószéket ajándékozott a formálódó gyülekezetnek. 1940-ben szentelték a kiemelkedően szép, öblöshangú harangot, amelyik az eredeti tervektől eltérően még ma is lábazaton áll, a templom kertjében. Batta Ferenc Tiszteles Úr, Szalai bácsi, majd fia Szalai László Tiszteletes Úr, Róka István és sok más lelkes atyafi munkája önálló rákoshegyi gyülekezetet teremtett. A hőskor eseményeit rögzítő képekről ránk tekintő gyülekezeti tagok közül már alig ismerünk valakit. A háború idején a terem előbb kórház volt, később az oroszok használták lóistállónak. A gyülekezet 50-es évekbeli történetéből mindnyájunk közös történelmének körvonalai sejlenek fel: a templombajárók és az úrvacsorát vevők számának drasztikus csökkenése, a nem megfelelő származású presbiterek kizárása, az egyházközség tulajdonában lévő szántó "önkéntes- adás-vételre ajánlása a Református Konvent határozata nyomán, etc. Amit a represszió elkezdett, azt a gulyás-szocializmus befejezte. A rendszerváltás hajnalára az egyházközség templomának telke kevesebb, mint az eredetinek a harmada lett. (Igaz, a bevételből felépült a mostani parókia.) A lelkész igyekezete ellenére a hívek száma a felére csappant: sokan eltávoztak az élők sorából, mások csak a gyülekezetet hagyták el. A gyülekezet létszámának és súlyának csökkenése Rákoshegy kulturális életében is éreztette hatását, hiszen a kis gyülekezet mindig aktívan vette ki részét a helyi esemélyekből és rendezvényekből. Kórusa -, mint ahogyan erről a kiállított oklevél is tanúskodik - országosan is ismert volt. Legutóbb, 1992-ben pedig a kerületi református óvoda alapításában játszott fontos, kezdeményező szerepet néhány gyülekezeti tag és a lelkipásztor.
Az elmúlt 7-8 év a gyülekezeti élet megújulását hozta. Balogh Tamás tiszteletes és családja körül sok új, kisgyermekes család, fiatal felnőtt tűnt fel, akik közül később többen is a gyülekezet aktív tagjaivá váltak. A kiállítás utolsó tablói a mai nagykamaszok gyerekkori kirándulásainak, nyári táborainak mozzanatait idézik föl. Új lelkészünk Hornyák Julianna idejében pedig tovább szaporodhattak az emlékezetes események fotói.
Az évforduló megünneplése és a kiállítás megnyitása jó alkalom volt a számvetésre. Sokszor gondoljuk, hogy minden rajtunk múlik, máskor azt hisszük, semmi jelentősége annak, amit és ahogyan teszünk. A múlt dokumentumait olvasva és a képeket nézegetve eszünkbe kell jusson, hogy a gyülekezet Isten munkálkodása. A gyülekezet múltjának, jelenének leírásával, megörökítésével Őt dicsőítjük, Neki adunk hálát.

A fenti anyagokat gyűjtötte és összeállította: Boda Dorka


Vissza a nyitólapra



























































Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2020. július 02., csütörtök

    A gyermekpornográfia haszonélvezőit védelem illeti, de ki védi meg a gyerekeket? Berényi-Jerebák Anikó iskolapszichológus jegyzetét olvashatják a volt...
  • 2020. július 02., csütörtök

    A 2021-re tervezett műhelytémánk a bibliai apokaliptika lesz. Előadónk lesz mások mellett Mark Meynell is. Az esti igehirdetések alkalmával Rozgonyi B...
  • 2020. július 01., szerda

    Egy gyermeket elveszíteni a legnagyobb veszteség, ami egy szülőpárt érhet. De mi történik akkor, ha a kis élet még ki sem fejlődhetett? Milyen körülmé...
  • 2020. június 30., kedd

    A SZEL-Biblikus Bábstúdió filmjei kicsit mindenkihez szólnak, de elsősorban a gyermekes családokhoz. Egy németországi történet a terápiás báboktól a n...
  • 2020. június 29., hétfő

    A református lelkipásztori hivatás és a rendkívüli idők kihívásainak kérdéskörével folytatódott a „testvérek párbeszéde”, amely a megújulás és leporol...
  • 2020. június 28., vasárnap

    A kiadvány a jelenlegi, 1948-ban kiadott énekeskönyv nagy részét megtartva, bő tíz évnyi előkészület és munka eredményeként készül el ebben az évben, ...
  • 2020. június 25., csütörtök

    Egyházkerületünk történetének apró, ismeretlen fejezete, amelyben az ügyesség, a hűség, a kapcsolattartás és az elődök tisztelete találkozott egymássa...
  • 2020. június 24., szerda

    Nem csak a bezárkózás volt nehéz, az újranyitás sem egyszerű lépés. Milyen tanulságokat viszünk magunkkal a karanténból, hogyan hathat mindez közösség...
  • 2020. június 23., kedd

    Huszonhat évesen választották meg gyülekezeti gondnoknak, ezt a szolgálatot hite szerint csak alázattal lehet betölteni. Vulkanológiával foglalkozó ke...
  • 2020. június 22., hétfő

    Egyházzenei, közösségi program, szakmai és missziós céllal. A Tahi Egyházzenei Hét énekelni szerető gyülekezeti tagokat, karnagyokat és kántorokat vár...