"Megmutatom nektek a legkiválóbb utat... Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, [...] semmi vagyok.-

Karácsony a szeretet ünnepe - mondják sokan. Végül is igazuk van annyiban, hogy Isten földre alázkodásának lényege valóban a szeretet: annyira szeretett minket, embereket, hogy felfoghatatlanul mélyre ereszkedve egy istálló jászolbölcsőjében ringó gyermekként jött el közénk.
Azt viszont sokszor nehéz elviselni, amennyi negédes, rózsaszínű dolgot hallhatunk ilyenkor a szeretetről. Hasonlítsuk most a szeretetet inkább egy úthoz!
Az emberi életút sokféle szeretetet ismer. A kicsi gyermek birtokló szeretete, a szerelem vágyakozása mind-mind azt mondják: szeretlek, mert ez nekem jó. Szeretlek, mert vágyódom utánad. E nélkül az önző szeretet nélkül nincsen egészséges élet.
Ha azonban megállunk ezen a szinten, csak ideig-óráig leszünk képesek szeretni. El kell indulnunk önmagunk ösztönösen birtokló szeretete felől az adó, elfogadó, a másik ember számára kinyíló szeretet felé.
Isten nem azt kívánja tőlünk, hogy a birtoklás elemi örömét zárjuk ki az életünkből, Ő nem angyalokat szeret, hanem vágyakozó, jót akaró és kívánságokkal teli embereket. Ő azt kívánja, hogy úton járó emberek legyünk, akik mindig bevallják hiányukat. Nem én vagyok az igazság, utat keresek a másik ember felé, és ez a mozgás maga a szeretet. Ha ezt az alázatos keresést kiemeljük az életünkből, megszűnik a mozgás, tárgyakká válunk, olyanokká, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. Nincs többé kommunikáció, csak üres gongütések. A szeretet, ha valós, nem önmagát keresi és akarja örökösen visszahallani, hanem önmagától egyre távolodva, egy táguló kör sugarán lépeget mindig a többi ember felé.
Van, aki kivágja a fenyőfát a parkban, hogy a szeretet ünnepét megünnepelje a családjával. Ez is szeretet, de önző, melynek kapcsolatrendszere egyre beljebb és beljebb forduló. A valódi szeretet nem a többiek ellenében fordul a család felé, hanem megosztva szaporodik és tágul. Ez a szeretet együtt örül az igazsággal. Nem leplezi, nem is takargatja a valóságot, hanem örül vele. Kutatja az igazságot ebben a megbomlott, igazságtalan világban, és együtt örül vele.
Nagy feladat így szeretni. Igazán csak úgy lehetséges, ha Isten értünk való mélyre hajolása a karácsony valódi csodája a mozgató ereje. Ő az, aki elindít minket a másik emberhez vezető úton.

/Fekete Ágnes/