A varbói Fónagyságban egy erdei tisztáson található az erdészet üdülője. Csak négy napra terveztük az ifi-tábort, mert elég nehezen jött össze a csapat.

Első nap az óvatos ismerkedésé volt, de a harmadik napon már többen is sajnálták, hogy másnap haza kell utazni.
A beszélgetések az ige körül, majd este a tábortűznél egész jó közösséget teremtettek. Vonakodva jöttek a fiatalok, de - Istennek hála, - kedves élményekkel, egymást megismerve tértek haza.
Az igeszolgálatban Csikai Sándor, az ózdi gyülekezet kántor-presbitere segített. Ő mondta, látva a közösség alakulását: "Nem gondoljátok, hogy mindig a harmadik nappal kellene kezdeni?-

Íme, néhány élménybeszámoló:

"Augusztus 16-án délelőtt nagy izgalommal indultam a varbói táborba. Kíváncsi voltam, hogy kik jönnek, milyen lesz a hangulat. A szállásunk egy szép helyen, az erdőben volt. Jó hangulatban teltek az áhítatok, a beszélgetések. Sokat énekeltünk gitárkísérettel, néha még a tábortűznél is. Kirándultunk az erdőbe és voltunk a varbói tónál is. Az ennivaló sok és finom volt. Sok új barátot szereztem és szép élményekkel tértem haza.- /Gabika/

"Én most is nagyon jól éreztem magam, mint minden ilyen táborban eddig. Ez azért lehet, mert olyanok között lehetek, akik elfogadnak, és a barátaimnak tekinthetem őket. Nagyon örültem a közös énekeknek, a beszélgetéseknek és az új emberek megismerésének. Természetemből kifolyólag szeretek beszélni, és örülök, ha olyan emberekkel találkozhatom, akik olyanok, mint én. A tűz melletti beszélgetések és viccmesélések összehozzák az embereket. Most sem volt ez másképp. De nem feledkeztünk el a bibliai történetekről sem. Tanulságosak voltak, mindegyik más üzenetet hordozott." /Viktória/

"Úgy gondolom, igazán jó volt az, hogy kicsit távol voltunk megszokott világunktól, a folyamatos rohanástól. Nem hiszem, hogy az embernek csak a testét kell pihentetni, néha jó felfrissülni lélekben is. Jó volt a táborban olyan témákról beszélgetni, ami a mindennapi életünk része és rájönni, hogy mit hogyan kell csinálni. A kirándulás és a közös játékok is segítettek abban, hogy új barátokat szerezzünk. Személy szerint örültem, hogy szállásunk közel volt az erdőhöz, mert jó volt hajnalban kimenni az ébredő természetbe. Az esti tábortűznél az éneklés is közelebb hozott minket egymáshoz." /Zita/