Örömmel vettem tudomásul, hogy számomra is van egy hely az egyik autóban, és így én is részt vehetek a Lesi tó mellett megtartott csendeshétvégén. Pénteken érkeztünk ki a táborhelyre, ahol már vártak a gyerektáborból visszamaradt gyermekek. Egész nap esett az esõ. Megérkezett az egyik lelkészünk is, aki megnyitotta a beszélgetést az "Együttlakozás a gyülekezetben- téma alapján. Ezután laza beszélgetés, imádkozás, éneklés, áhítat, majd vacsora következett. A fiatalok sokat segítettek vidámságukkal abban, hogy elfelejtsük a csorgó esõt.

Szombat reggel szép idõre ébredtünk. Áhítat és reggeli után megérkezett a meghívott elõadó, Berszán Lídia. Számomra nagyon érdekes elõadást tartottak. Szó volt a családról, az együttélésrõl, a gyereknevelésrõl és az emberi élet különbözõ szakaszairól. Gazdag mondanivalója volt az elõadásnak, csak egy gondolatot említenék: "úgy, ahogy egy ház építésénél a különbözõ nyersanyagoknak össze kell állniuk, ugyanúgy a családban és a gyülekezetben is eggyé kell kovácsolódni-. Sorra kerültek a bennünket intenzíven foglalkoztató dolgaink megbeszélgetése is.

Nehéz volt saját gondjaimat nyíltan, õszintén elmondani, de egyben szép is volt. Berszán Lídia családterapeuta, mesterien vezette a beszélgetés fonalát. Én még soha nem vettem részt ilyesmiben.

Délután sétáltunk, szedret szedtünk, este egy csodás tábortûz volt, ami mellett sokat énekeltünk, és újra a fiatalok szórakoztattak.

Vasárnap a Péniel táborba mentünk, ahol nagyváradi árvagyerekek táboroztak. Az istentiszteletet a szabadban tartották. A Zsoltárok könyve 133. része alapján hangzott az ige a testvéri egyetértés áldásairól. Megható volt az idõs lelkész, Feri bácsi, gyermekekhez való viszonyulása, a gyermekek szívbõl jövõ éneklése. Feltöltõdtem sok-sok szeretettel és új erõvel, és rájöttem, hogy "íme, mily jó és mily gyönyörûséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak.-

Istentisztelet után hazafelé indultunk. Az úton nagyon vissza kellett tartanom könnyeim, hogy ne sírjak.
Deák Gyöngyi