Gyülekezetünk presbitériumának egyik legfiatalabb tagját az jellemzi, hogy imádsággal végzi munkáját. Kiről, milyen munkáról van szó? Megtudjuk az alábbi beszélgetésből.

Kérlek, mutatkozz be!
Szakács Levente vagyok, 1973. július 19-én születtem Mócson, Mezőkeszüben nevelkedtem.
Hogy kerültél a Tóközi gyülekezethez?
Katonaság után kerültem Kolozsvárra, még otthon jártam ifjúsági bibliaórára, ismertem a lelkipásztort, aki Keszüből később Kolozsvárra jött szolgálni. A Memo Kft-nél kezdtem el dolgozni 1995 tavaszán, előbb mechanikusként, raktárosként, öt éve pedig ügyvezetője vagyok a cégnek.
Három éve vagy a gyülekezet pótpresbitere. Mit jelent ez számodra? Mi a feladatod presbiterként?
Nehéz kérdés. Egy presbiternek sok mindent kellene tennie. Időseket látogattam és látogatok most is, részt veszek a közmunkán, tavaly ünnepeltük a templomépítés tízéves évfordulóját, akkor a bevásárlásban segítettem meg más munkákban; karácsonykor, húsvétkor a csomagok összeállításában segítek, elmegyünk bevásárolni, és elvisszük haza azoknak, akik számára a szeretetcsomag készülnek. Úgy látom, hogy a lelki munkára is jobban oda kellene figyelnem, figyelnünk nekünk, presbitereknek. Időnként presbiteri bibliaórán veszünk részt, nemcsak presbiteri gyűléseink vannak.
Úgy tudom, minden presbiternek van egy körzete, ahol különböző szolgálatokat végezhet. Milyen a te körzeted?
Nekem nincs külön körzetem, egyik presbitertársammal együtt a Tulcea utca egy részén végeztünk családlátogatást.
Rendszeres látogatója vagy a gyülekezeti alkalmaknak. Mit jelent számodra az istentisztelet?
Minden vasárnapi istentisztelet felfrissülést jelent, felkészülést a következő hétre, a munkanapokra, útravalót kapok az igéből, ezt próbálom megélni.
Mióta fontos neked az, hogy az életed az ige szerinti legyen?
13-14 éves koromban az ifjúsági bibliaórák alkalmával jutottam el oda, hogy Isten személyes Úr lett számomra. Kortársaim sokat gúnyoltak, kinéztek és kinevettek amiatt, hogy nem mentem velük diszkóba.
Mit jelent a munkádra nézve az, hogy keresztyén vagy?
Az üzletben nagyon nehéz megélni a keresztyénséget, sok harc, sok gond van.
Van-e egy olyan igéd, amit szívesen megosztanál a gyülekezettel?
Igen, a Józsué 1,9: ne félj és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben jársz. Visky Ferenc Méz a sziklából című áhítatos könyvéből olvastam az igét és a magyarázatot. Azt mondja Isten: ne maradjon pusztán a fejedben, amit hallottál, szálljon a lábadba. Ne maradjon pusztán gondolati szinten bennünk az, amit a testet öltött ige mond. Nem az a kérdés, hogy gondolkodunk-e Róla, olvassuk-e a Bibliát. Nem ez az érdekes. Hanem a lábunkban van-e? A kezünkben van-e Jézus? Szeretném, ha nemcsak a hallott igével élnék, szeretném a mindennapokban megélni Krisztust, őt megvallani, másokhoz is odavinni.
Mit kívánsz a gyülekezet számára?
A naponkénti megújulást, ha ez megvan, akkor mindenki másképpen élne, előbb magára nézne, magából indulna ki, úgy viszonyulna másokhoz, mint aki tudja, hogy miből tért meg.
Köszönöm a beszélgetést. Isten áldjon munkádban.

Interjút készítette: Németi Júlia