belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Csűry István

Nem hagyod lelkemet a Seolban... és más írások

                   

Nem hagyod lelkemet a Seolban

Reformáció napja és a halottak napja közel vannak egymáshoz a naptárban. Nem véletlenül! Luther Márton 95 tételét éppen a mindenszentekre és a halottak napjára gyülekezőknek szánta. Ez a közelség azóta még több tartalommal telítődött. Ugyanis az 1517. október 31-én elkezdődött reformáció a haldoklással szembeni ellenállás eseménye volt. A halálfoltok már megjelentek az akkori egyházon. Viszont a megújuló egyház szimbóluma lett a megújuló életnek. Így a halottak napját sem értelmezhetjük másként, mint a reformációban átlényegült alkalmat, amely lehetőséget ad a feltámadás hitében a vigasztalódásra, és a halottainkra való kegyes és helyes emlékezésre. Hitvallásaink ilyen értelemben kezelik a halált és a gyászt.
Sajnos a reformációban született protestánsok halálról és gyászról alkotott tanítását többnyire félreértelmezik. Többen vívódnak közöttünk is amiatt, hogy a halottak napjához való viszonyulásuk sérti a református egyház előírásait. Bizonyára sértenék azt, amennyiben a halott hozzátartozó földi maradványait többnek, vagy másnak tekintenék, mint port a sírban, amely korábban élt, ezért szogált és mindenekelőtt szeretni tudott. Sértenék a református tanítást, ha nem hinnék, hogy a feltámadott Krisztus beteljesíti ígéretét, azaz feltámadásban részelteti a Benne hívőket. Éppen ezért, mert a mieink ilyenek voltak életükben, haláluk után a feltámadás fénye alatt megilleti őket is az emlékező tisztelet. Megilleti emléküket a rendbe tett sír, a virág, még a gyertyafény is, amennyiben Jézus Krisztust, mint a világ világosságát jelenti. Azonban kerülni kell azokat a szokásokat, gondolatokat, kultikus cselekedeteket, amelyek azt sugallják, hogy halottaink valamilyen formában közel lennének, látnák, vagy hallanák az értük való fáradozásainkat. Az egészséges lélek, fájdalmas gyászban el kell engedje halottját, nem ringathatja magát hazug ábrándban, hogy eljön a varázslatos pillanat és itt a földön megint együtt lehet azzal, akit elveszített. A túlzott halottnapi megemlékezések mögött mindig hiedelmek, hamis várakozások húzódnak meg. A bűntudat miatt, hogy életében nem tettünk meg mindent szerettünkért, építünk hihetetlen nagyságú és értékű síremlékeket. A halálfélelem miatt, mert egyszer nekünk is mennünk kell, igyekszünk minden hajdani konfliktust, feszültséget halottaink nélkül is "ledolgozni", hogy a majdani találkozás ne terhelődjön le már az első lépésnél. A megoldatlan gyász feszítő, kaotikus érzés. Az arcra kiíródó lehangoltság, keserűség, fájdalom mind arról szólnak, hogy talajtveszített segítségre szorult testvérrel van dolgunk. Nekünk kötelességünk az ilyeneket támogatni.
A református hívő lélek a reformációban felfedezheti a támogatás erőforrását. Nemcsak az egyház halálfoltjai szünnek meg, hanem a halál által kapott sebeink is begyógyulnak, és ilyen gyógyulásokkal gyógyíthatunk. A zsoltáros tudja, hogy Isten nem hagyja a lelkünket a halál hazájában, sem a már eltávozottakét, sem a még itt élőkét.

1. oldal ( összesen 6 ) Következő oldal
2024. március 28., csütörtök,
Gedeon , Johanna napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 13122
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57511668

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat