belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Ablonczy Ágnes

2. Az őt megillető hely

Apostolok cselekedetei 1:13-26.

ÉS MIKOR HAZAÉRTEK, FELMENTEK A FELSŐ SZOBÁBA, AHOL SZÁLLVA VOLTAK: PÉTER ÉS JÁNOS, JAKAB ÉS ANDRÁS, FÜLÖP ÉS TAMÁS, BERTALAN ÉS MÁTÉ, JAKAB, AZ ALFEUS FIA ÉS SIMON A ZÉLÓTA ÉS JÚDÁS, A JAKAB FIA. EZEK MINDNYÁJAN EGY SZÍVVEL-LÉLEKKEL BUZGÓLKODTAK AZ IMÁDKOZÁSBAN ÉS A KÖNYÖR-GÉSBEN AZ ASSZONYOKKAK: MÁRIÁVAL, A JÉZUS ANYJÁVAL ÉS ANNAK TESTVÉ-RÉVEL EGYÜTT. AZOKBAN A NAPOKBAN FELÁLLOTT PÉTER AZ ATYAFIAK KÖZÖTT - MINTEGY SZÁZHUSZ FŐNYI SOKASÁG VOLT EGYÜTT – ÉS ÍGY SZÓLT: ATYÁMFIAI FÉRFIAK, BE KELL TELJEESEDNIE AZ ÍRÁSNAK, AMELYET A SZENTLÉLEK MEGJÖ-VENDÖLT DÁVID SZÁJA ÁLTAL JÚDÁS FELŐL, AKI VEZETŐJE LETT AZOKNAK, AKIK JÉZUST ELFOGTÁK. KÖZÉNK SZÁMLÁLTATOTT, ÉS OSZTÁLYOSA VOLT ENNEK A SZOLGÁLATNAK. GONOSZSÁGA BÉRÉBŐL MEZŐT SZERZETT UGYAN, DE HANYAT-HOMLOK LEZUHANVÁN, TESTE KÖZEPÉN KETTÉSZAKADT ÉS MINDEN BELSŐ RÉ-SZE KIFORDULT. ÉS EZ TUDOMÁSÁRA JUTOTT MINDAZOKNAK, AKIK JERUZSÁLEM-BEN LAKNAK, ÚGYHOGY AZT A MEZŐT AKELDAMÁNAK, AZAZ VÉRMEZŐNEK NEVEZ-TÉK EL. MERT MEG VAN ÍRVA A ZSOLTÁROK KÖNYVÉBEN: LEGYEN AZ Ő LAKÓHE-LYE PUSZTA, ÉS NE LEGYEN LAKÓ ABBAN! – ÉS TISZTÉT MÁS VEGYE ÁT. SZÜKSÉ-GES TEHÁT, HOGY AZOK KÖZÜL, AKIK MINDEN IDŐBEN VELÜNK VOLTAK, MÍG AZ ÚR JÉZUS KÖZTÜNK JÁRT-KELT – VALAKI MÉG VELÜNK EGYÜTT AZ Ő FELTÁMADÁSÁ -NAK TANUJA LEGYEN. KIJELÖLTEK KETTŐT: JÓZSEFET, AKIT BARSABÁSNAK HÍV -TAK , - MELLÉKNEVE JUSZTUSZ VOLT – ÉS MÁTYÁST. ÉS ÍGY IMÁDKOZTAK : TE U -RAM, AKI MINDENKINEK SZÍVÉT ISMERED, MUTASD MEG A KETTŐ KÖZÜL AZT, AKIT TE KIVÁLASZTOTTÁL, HOGY ELNYERJE EBBEN A SZOLGÁLATBAN ÉS APOSTOLSÁG-BAN AZT A HELYET, AMELYET JÚDÁS ELHAGYOTT, S AZ ŐT MEGILLETŐ HELYRE JUTOTT. SORSOT VETETTEK AZÉRT RÁJUK, ÉS A SORS MÁTYÁSRA ESETT ; MIRE A TÖBBI TIZENEGY APOSTOLHOZ SOROLTÁK.
______________________________________________________________________

Nem tudom, van-e aki ismeri azt a számítógépes programot, melyet Googl Earth - nek ne-veznek? Nem most találták ki, de az én gépemre most került fel. Mikor elindítom, Földünk egész gömbje látszik, és rajta felismerhetőn a földrészek is… Ha pedig bejelölök rajta egy helységet, azon belül pedig egy utcát, házszámot, akkor elkezd közelíteni ahhoz a címhez. Szédületes iramban bontakozva, elém hozza a képernyő azt a helyet, amit épp keresek.

Ekkor villant eszembe, hogy megkeresem gyermekkorom egykori színterét, melyet a Buda-pest térképen nem találtam. Azt a főváros határához közeli, házszám nélküli épületet és a telket, ahol édesapám a meredek hegyoldalt fáradságos munkával teraszosította, azután teleültette gyümölcsfákkal, s ahol mi kisgyermekként, és később is, oly jól éreztük magunkat. A telket a szüleim még a hetvenes évek vége táján eladták, mert nem győzték a gyalogutat és a cipekedést. (A busz oda föl nem megy) Az árát meg szétosztották tíz gyerekük között.

Arra még emlékeztem, hol szálltunk le az autóbuszról, most is ott a végállomás, de onnan a házhoz vezető utat keresnem kellett. Mert négy évtized alatt megváltozott a hegyoldal, egyes utcáknak neve lett, és sok új ház épült. Az óriási tölgyfát, ami egykor útbaigazított, már nem is találtam ott a ház felé kanyarodó út mellett. Mi segített végül odatalálnom? Az a páratlan hegyoldal-teraszosítás, mely édesapám kitartó munkáját jelezi, s ma is, a képernyő által is, kivehető, felfedezhető. Szívmelengető örömöt okozott, hogy ha nekivágnék az útnak, akkor újra odatalálhatnék… Persze, már valaki más, idegen lakik ott, de mégis, az volt az a hely, ami egykor miénk volt. Vajon hányféle hely volt az életünk során, ami elveszett számunkra? Mi hozza elő a vágyat, hogy terébe visszamenjünk, újra ott legyünk?

ÉS MIKOR HAZAÉRTEK, FELMENTEK A FELSŐ SZOBÁBA, AHOL SZÁLLVA VOLTAK: PÉTER ÉS JÁNOS, JAKAB ÉS ANDRÁS, FÜLÖP ÉS TAMÁS, BERTALAN ÉS MÁTÉ, JA-KAB, AZ ALFEUS FIA ÉS SIMON A ZÉLÓTA ÉS JÚDÁS, A JAKAB FIA. EZEK MINDNYÁ-JAN EGY SZÍVVEL-LÉLEKKEL BUZGÓLKODTAK AZ IMÁDKOZÁSBAN ÉS A KÖNYÖR-GÉSBEN AZ ASSZONYOKKAK: MÁRIÁVAL, A JÉZUS ANYJÁVAL ÉS ANNAK TESTVÉ-RÉVEL EGYÜTT.

Hova mentek vissza a tanítványok? Jeruzsálembe, oda, ahol együtt voltak Jézus Krisztussal.
Nem volt velük többé Mesterük, aki elhívta és egybetartozóvá tette őket, de lehetőségük volt arra, hogy az Atya előtt megállva, Krisztus tanítására, ígéretére, szavaira emlékezve, együtt maradjanak, együtt könyörögjenek, együtt várják az isteni ígéret teljesedését. A közös hiány, a közös fájdalom, a közös félelem, a közös tehetetlenség, és a közös reménység - az isteni ígéretre való várakozás tehette őket eggyé.

DÖMÖTÖR ILONA PÜNKÖSD FELÉ


Üldögélek egymagamban
Kiapadt kút mellett.
Ki üdíti föl lelkemet
A szomjan epedtet?
Hangjavesztett énekembe
Ki ver újra lelket?

Járok-kelek szótlan szájjal
Virágtalan réten.
Vetni való virágmagot
Ki adhatna nékem?
Ki vidítja szökdelővé
Én vánszorgó léptem?

Álldogálok sötét este
Bezárt kapuk táján,
Hideg önző, csukott szívek
Fekete utcáján.
Ki gyújthatna piros lángot
Bizalmam lámpáján?

Leborulok esdekelve
Titkos kamrácskámban,
Földig hajol színed előtt
Terhet hordó vállam,
Szabadító, győztes Lélek,
Végy lakozást nálam!

Volt-e már egy a szívem valakiével? Lettem már valóságosan eggyé azzal a körrel, annak tagjaival, melyhez tartozom? Mi a jele az egységnek? Eltűnik a másoktól való különbözés valóságos súlya, hangsúlytalanodik mindaz, ami megkülönböztet, ami elválaszthatna...

AZOKBAN A NAPOKBAN FELÁLLOTT PÉTER AZ ATYAFIAK KÖZÖTT - MINTEGY SZÁZ-HÚSZ FŐNYI SOKASÁG VOLT EGYÜTT – S ÍGY SZÓLT: ATYÁMFIAI FÉRFIAK, BE KELL TELJEESEDNIE AZ ÍRÁSNAK, AMELYET A SZENTLÉLEK MEGJÖVENDÖLT DÁVID SZÁ-JA ÁLTAL JÚDÁS FELŐL, AKI VEZETŐJE LETT AZOKNAK, AKIK JÉZUST ELFOGTÁK. KÖZÉNK SZÁMLÁLTATOTT, ÉS OSZTÁLYOSA VOLT ENNEK A SZOLGÁLATNAK…

Napok múltán, az Isten előtti együtt-megállás nyomában támadó termékeny légkörben áll fel Péter az atyafiak közt. Nem mindegy, miféle lélekkel lépjük saját kínálkozó lehetőségeinket. Szívünkre helyezhet-e Isten valamit? Tudunk-e együtt gondolkodni és cselekedni?

Vasárnap Érsekcsanádon volt szeretetvendégség, tanévnyitó délután, a gyerekeknek és a szüleiknek együtt. Arról beszéltünk, mit jelent Isten szavára, hogyan érdemes az Ő ígéretére várni? Egy-egy név nélküli zárt borítékot húzott mindenki. Azt kértem, hogy egy héten át ne nyissák ki, hanem hordozzák szívükben a lehetőséget, imádkozzanak azért, amit a benne rejlő üzenet kibontva majd jelenthet. Miért így? Mert ezernyi szó veszett már kárba, ami nem íródott a szívünkbe, nem lett miénk, ami benne volt, ami ránk vonatkozhatott volna…
Vajon hogyan gondolkodtak az áruló Júdás felől? Bizonyára volt véleményük arról, ami történt. Nem biztos, hogy ugyanazt gondolták, arról, amit tett, vagy hogy mind be akarták volna tölteni azt a tizenkettedik tanítványi helyet, mely üresen maradt. Számít, mit gondolunk Júdásról, árulásáról, haláláról? Fontos egybevetnünk mindazzal, amit közölt velünk ezzel kapcsolatban Isten igéje? Miért, hogy oly sok ember foglalkozik azóta is tettének magyará-zatával? Tán épp ezért felelnek sokféleképpen a pár éve előkerült Júdás evangéliumára?

„A most előkerült evangélium a két évezreden keresztül hívek több száz milliója által meg-vetett Júdást az eddigi bibliai tanokkal szemben egészen más megközelítésből mutatja be.
E szerint Jézus tudta, hogy ahhoz, hogy emberi testétől megszabaduljon, valakinek el kell őt árulnia, és jobban szerette volna, ha az áruló egy barát, nem egy ellenség” – nyilatkozta a National Geographic Society csütörtöki, washingtoni sajtótájékoztatóján Rodolphe Kasser

„Mi lehet mégis az oka annak, hog… egy ellenőrizhetetlen "dokumentum" történet és egy másodrendű, ezernyolcszáz éves kopt filozófiai-teológiai spekuláció médiaszenzációvá válhatott a kifinomult 21. században?” (Vermes Géza )

„A szöveg publikálását megelőzően olyan előzetes híresztelések láttak napvilágot, miszerint a 3–4. századból származó kopt nyelvű kézirat hatására még a Vatikán is kész újragondolni Jézus árulójának megítélését…” (Korunk hőse, Júdás. Hetek, 2006. február 10.)

„Mindig újra és újra rádöbbenek, hogy az emberi hiszékenységnek és butaságnak nincs határa. És nincs határa a szenzációéhségnek sem. Ami normális, helyénvaló, ami mindig is jól működött, elfogadott volt az unalmas, nem érdekes. Ha valaki előjön egy szemenszedett hazugsággal, szín tiszta őrültséggel, az bezzeg lelkes befogadó közegre talál…Az a valami, amit ma kitalál egy dilettáns, és nem szégyell publikálni. Mert ez kell, erre van kereslet..”
. (Szabados György)

Mit mondott Péter, mikor középre állt? ATYÁMFIAI FÉRFIAK, BE KELL TELJEESEDNIE AZ ÍRÁSNAK, AMELYET A SZENTLÉLEK MEGJÖVENDÖLT DÁVID SZÁJA ÁLTAL…Tudjuk mi volt megírva a Zsoltárok könyve 41. részének 10. versében? Arról, ami később következett?
„akiben megbíztam, aki velem együtt evett, az is ellenem támadt. (Zsolt.41:10.) Nem azt írja itt, ki árulja el a Messiást, hanem azt, hogy lesz, aki elfordul tőle, aki el fogja árulni. Kell az áruláshoz isteni kényszer? Nem! Az a magától értetődő, az a természetes, hogy az ember test szerint él, el-eltávolodik Istentől, rábízottaktól, s amikor önigazoló módon önmagáért él, saját ítéletében bízik, abba beleveszhet…

És mivel folytatja Péter? …KÖZÉNK SZÁMLÁLTATOTT, ÉS OSZTÁLYOSA VOLT ENNEK A SZOLGÁLATNAK … Júdásé volt a lehetőség, részes volt a tanítványságban, senki se vette el tőle, ő maga lépett elfelé, ő veszítette el választottsággal nyert osztályos részét…

GONOSZSÁGA BÉRÉBŐL MEZŐT SZERZETT UGYAN, DE HANYATTHOMLOK LEZU-HANVÁN, TESTE KÖZEPÉN KETTÉSZAKADT ÉS MINDEN BELSŐ RÉSZE KIFORDULT. ÉS EZ TUDOMÁSÁRA JUTOTT MINDAZOKNAK, AKIK JERUZSÁLEMBEN LAKNAK, ÚGY-HOGY AZT A MEZŐT AKELDAMÁNAK, AZAZ VÉRMEZŐNEK NEVEZTÉK EL. MERT MEG VAN ÍRVA A ZSOLTÁROK KÖNYVÉBEN: LEGYEN AZ Ő LAKÓHELYE PUSZTA, ÉS NE LEGYEN LAKÓ ABBAN! – ÉS TISZTÉT MÁS VEGYE ÁT.

Elég nekünk az, ami egybehangzik, ami összhangban van az általunk ismert evangéliumok és az ószövetségi írások szerint? Felesleges Júdás tettét megmagyarázni, nincs értelme mentségeket keresni, a bűn ellenünk fordul, akkor is ha van rá mentség és magyarázat. Aki a bűnre mentséget talál, elveszti a szabadulás lehetőségét, tanítványságát, lelkének üdvét…

„…Gyűlölködő szavakkal vettek körül, ok nélkül harcolnak ellenem. Szeretetemre vádasko-dással felelnek, de én imádkozom. Rosszal fizetnek nekem a jóért, gyűlölettel a szeretetért .. tisztségét más kapja meg! (Zsolt.109:4-8.)
Persze lehet szánni Júdást, aki pénzért avagy más egyébért, megteszi, ami vesztét okozza Mesterének, és önmagának is. Aztán önmaga fölött ítél, mert árulásának tényét nem bírja elviselni, nem tud kegyelmet remélni, nem tud megbocsátani önmagának, nem tud így élni…

Valaki kétségbeesetten telefonált. Bocsássak meg neki! Én, de hát miért? Ő mocsok, rongy ember, utálja önmagát… Nem tud hinni, képtelen Istenhez fordulni. Elbukott, azt tette, amit rossznak tart... Elfeledte, hogy nem a „magunk igaz tetteiben” kell reménykednünk, hanem a kegyelemben… Mert „Isten nagyobb a mi szívünknél…”(I.Ján. 3:20) Az ítélet Isten dolga, ne mi ítéljünk! Ne feledjük, szükségünk van Isten irgalmára, és senki sincs aki méltó lenne rá…

SZÜKSÉGES TEHÁT, HOGY AZOK KÖZÜL, AKIK MINDEN IDŐBEN VELÜNK VOLTAK, MÍG AZ ÚR JÉZUS KÖZTÜNK JÁRT, KELT – VALAKI MÉG VELÜNK EGYÜTT AZ Ő FEL-TÁMADÁSÁNAK TANÚJA LEGYEN. KIJELÖLTEK KETTŐT: JÓZSEFET, AKIT BARSA-BÁSNAK HÍVTAK , - MELLÉKNEVE JUSZTUSZ VOLT – ÉS MÁTYÁST. ÉS ÍGY IMÁDKOZ-TAK: TE URAM, AKI MINDENKINEK SZÍVÉT ISMERED, MUTASD MEG A KETTŐ KÖZÜL AZT, AKIT TE KIVÁLASZTOTTÁL, HOGY ELNYERJE EBBEN A SZOLGÁLATBAN ÉS A-POSTOLSÁGBAN AZT A HELYET, AMELYET JÚDÁS ELHAGYOTT, S AZ ŐT MEGILLETŐ HELYRE JUTOTT. SORSOT VETETTEK AZÉRT RÁJUK, ÉS A SORS MÁTYÁSRA ESETT; MIRE A TÖBBI TIZENEGY APOSTOLHOZ SOROLTÁK.

Nincs ellenvélemény, mindenki bólint Péter szavára: SZÜKSÉGES… Ami ember által mérhe-tő, megítélhető e tisztség betöltése tekintetében, azt meggondolják s kijelölik azokat, akiket jó lelkiismerettel ajánlhatnak. Ám ez kevés, kell az isteni bólintás is a tanítványi tisztségre. Kettőt jelölnek, kiadják maguk kezéből a döntést, mert isteni bizonyosságra van szükségük. Sokszor épp ezt spóroljuk meg. Ha az isteni akaratra való szabadságot nem lépjük, ha nem kap teret döntéseinknél, nem lesz bizonyosságunk. Hogyan adtak tért? Hogyan imádkoztak?
TE URAM, AKI MINDENKINEK SZÍVÉT ISMERED, MUTASD MEG A KETTŐ KÖZÜL AZT, AKIT TE KIVÁLASZTOTTÁL…

Elgondolkoztatott, hogy az egyik jelöltnek nevét háromféleképp is tudják, míg a másiknak csak azt az egyet. Azt jelzi, hogy Józsefet ismerték jobban, és alkalmasabbnak gondolták? Nem tudom. Sorsvetés döntött, a MINDENKI SZÍVÉT JÓL ISMERŐ ÚR választotta Mátyást, ők pedig bólinthattak rá. Vajon hogyan fogadták a döntést ők, akiket kijelöltek? Az a kérdés, mi volt nekik fontosabb: hogy őket válasszák, vagy Isten akarata teljesüljön? A tanítványság az embert meghaladó próbatétel… „Itt az ördög harcol az Istennel, és az emberek szíve a csatatér” – írja Dosztojevszkij a Karamazov kötetben. Az önmagában bízó helyét veszítheti…

TÚRMEZEI ERZSÉBET: MARADJ A HELYEDEN

… Maradj a posztodon! Ott a helyed.
Ha elfogadtad, amit ő ígért,
a legjobb dolog: hinni!
Az Ő szent lényét sérti a „miért”,
és a te Igéd: bízni!

Maradj a helyeden, ha fárasztó is,
és a feladat nehéz,
az Úr ismeri szíved titkait,
Ő rád szeretettel néz.
A világ csak kínoz és elárul,
fordítsd el tőle arcod!
Az Úr irgalmán szíved elámul,
csak Őt dicsérje hangod!
Krisztus Megváltód! Ő a Vezéred,
ha nehéz úton vezet,
tanítja az engedelmességet…

További cikkek:
2020. április 07., kedd,
Vilmos , Bíborka napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 2
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 46593873

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat