Bizony, mindazokról a gondolatokról beszélnünk kell, amelyek felkerültek a világhálóra. De ne a levegőbe beszéljünk, ne általánosságokat és talánokat pufogtassunk.
Kérem tehát, hogy Loment Péter sürgősen nevezzen meg, adjon közre legalább három olyan éneket, amely gondolataiból következően a 21. század énekeskönyvébe való. Egy se legyen közöttük Kádár Ferencé. Ahol van három, bizonnyal könnyen fog kerülni még három vagy ötszáz, hogy kiteljen belőle egy jobb énekeskönyv. De előbb lássunk legalább hármat: költőileg, lejtésében, ritmusában, dallamában, prozódiájában, szólamaiban (mert úgye négyszólamú formában kapjuk?), eszmeiségében, harmónizálásában, magyarságában, reformátusságában megoldott ifjúsági alkotást, amelyről mintaénekként beszélhetünk.
Kik is azok a keresztyén zenészek, akik átírnák református énekeinket? Gondolom, legalább három megnevezése kapásból szintúgy sikerül, no meg néhány keresztyén "szövegíróé", akik kancióból meg himnuszból csinálnak valamilyen fényévvel közelebbi énekelnivalót, ráadásul könnyen énekelhetőt. Szívesebben mondanék költőt, mert hát Kálvin kora legkiválóbb udvari költőjét kérte a zsoltárok megverselésére, de hol vagyunk már attól! Legyen hát szövegíró, és hadd lássuk alkotásait.
Rengeteg van belőlük, ezért bizonnyal ujjgyakorlat lesz néhány lapos lista az érthetetlen, értelmetlen énekek soraiból. Kérek tehát legalább ötven-ötven példát a következőkből:
85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.
Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.
Látogatóink száma a mai napon: 892
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 60216072
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.