belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Ablonczy Ágnes

44. Mindenkinek

KÖNYVTÁRI BIBLIAOLVASÓ-KÖR

Apostolok cselekedetei 17-28-34.

 

A TI KÖLTŐITEK KÖZÜL IS EZT MONDTÁK NÉMELYEK: AZ Ő NEMZETSÉGE VAGYUNK. MIVEL TEHÁT AZ ISTEN NEMZETSÉGE VAGYUNK, NEM SZABAD AZT GONDOLNUNK, HOGY AZ ISTENSÉG ARANYHOZ, VAGY EZÜSTHÖZ, VAGY KŐHÖZ, VAGY AZ EMBERI MŰVÉSZET ÉS ELKÉPZELÉS VALAMELY ALKOTÁSÁHOZ HASONLÓ. A TUDATLANSÁG IDŐSZAKÁT EDDIG UGYAN ELNÉZTE AZ ISTEN, DE MOST MÁR AZT PARANCSOLJA MINDEN EMBERNEK MINDENÜTT, HOGY TÉRJENEK MEG, MERT MEGHATÁROZOTT EGY NAPOT, AMELYEN MAJD MEGÍTÉLI A FÖLD KEREKSÉGÉT IGAZSÁGOSAN EGY FÉRFIÚ ÁLTAL, AKIT ERRE RENDELT. BIZONYSÁGOT ADOTT ERRŐL MINDENKINEK AZZAL, HOGY FELTÁMASZTOTTA ŐT A HALÁLBÓL. AMIKOR AZONBAN A HALOTTAK FELTÁMADÁSÁRÓL HALLOTTAK, NÉMELYEK GÚNYOLÓDTAK, MÁSOK PEDIG AZT MONDTÁK: MAJD MÉG MEGHALLGATUNK TÉGED E DOLOG FELŐL. ÍGY PÁL TÁVOZOTT KÖZÜLÜK. NÉHÁNY FÉRFI AZONBAN CSATLAKOZOTT HOZZÁ, S HÍVŐVÉ LETT. EZEK KÖZÖTT DIENES, A LEGFŐBB TÖRVÉNYSZÉK BÍRÁJA ÉS EGY DÁMÁRIS NEVŰ ASSZONY ÉS VELÜK EGYÜTT MÁSOK.

__________________________________________________________________________

 

Mi emberek, általában szeretjük tudni, érteni, helyére illeszteni a dolgokat, és meglehetősen zavar minket, ha észrevesszük, ha azt érezzük, hogy valaki hamis, megtévesztő szándékkal közelít hozzánk…Így fogalmaz minderről Augustinus: ”Találkoztam néhány emberrel, akik be akartak csapni másokat, de senkivel nem találkoztam, aki azt akarta volna, hogy becsapják.” Ez persze egyáltalán nem zárja ki a csalás és megtévesztés lehetőségét. Miért nem? Mert van, akinek hasznos, van akinek érdekében áll a másik ember megtévesztése.

 

Ám ha valakit hallgatunk, és azt érezteti meg velünk, amit mi nem fogalmaztunk meg, de legbelül sejtettünk, akkor lelkünk derül, elevenedik, és összekötődik azzal, aki ezt ébresztette. Ráébredhetünk, betöltődhetünk annak bizonyosságával, amit rég tudunk. Amikor Pál athéni beszédének elején arra utalt, amit legbelül minden ember tudhat, bizonyára ezt a jó érzést ébresztette. Mert egyáltalán nem vagyunk közömbösek a közlések igazságtartalma iránt…

 

Másféle történés, mikor egy mások által megtévesztett, mintegy elhitetett ember közvetíti hitét. Ettől félti, ettől óvja tanítványait, figyelmezteti övéit Jézus Krisztus: „Vigyázzatok, hogy senki meg ne tévesszen titeket!” Máté 24:4. Tudnunk kell arról, hogy becsaphatók vagyunk. Ki így, ki úgy, ki ezzel, ki azzal, attól függően, mi lesz fontosabbá az igazságnál.

 

Pál apostol először az ISMERETLEN ISTEN általuk emelt oltárát hozza fel jelképként, majd valós tartalomhoz köti, mintegy közös istentudást ébreszt hallgatóiban. Azt amit mindnyájan hisznek. Ezután érezteti, hogy annak, amit legbelül tudnak, felismernek, miféle súlya is van.

 

A TI KÖLTŐITEK KÖZÜL IS EZT MONDTÁK NÉMELYEK: AZ Ő NEMZETSÉGE VAGYUNK. MIVEL TEHÁT AZ ISTEN NEMZETSÉGE VAGYUNK, NEM SZABAD AZT GONDOLNUNK, HOGY AZ ISTENSÉG ARANYHOZ, VAGY EZÜSTHÖZ, VAGY KŐHÖZ, VAGY AZ EMBERI MŰVÉSZET ÉS ELKÉPZELÉS VALAMELY ALKOTÁSÁHOZ HASONLÓ.

 

Pál apostolról itt kiderül, mennyire tájékozott a görögség értékeit, filozófiáját, és művészetét illetően. Nem saját vallásának tételeit, nem a tízparancsolatot idézi, hanem az általuk ismert,

elődeikhez tartozó költők, filozófusok műveiből azt, ami éppen ide illik. AZ Ő NEMZETSÉGE

VAGYUNK - ez az állítás, ennek tartalma nem volt ismeretlen a görögök számára, hisz az emberiség közös származásának ténye felmerült már Kleanthész Zeusz-himnuszában is, közel háromszáz esztendővel Pál beszéde előtt…

 

Meghökkenni se igen volt idejük, mert Pál újabb utalással folytatja: MIVEL TEHÁT AZ ISTEN NEMZETSÉGE VAGYUNK … s görög hallgatóinak fel kellett ismerni, hogy itt ő Aratosz: Égi jelenségek című csillagászati tankölteményét idézi, az abban megfogalmazott, és a rá bízott isteni üzenet egybekapcsolható gondolatát: NEM SZABAD AZT GONDOLNUNK, HOGY AZ ISTENSÉG ARANYHOZ, VAGY EZÜSTHÖZ…VAGY EMBERI MŰVÉSZET ÉS ELKÉPZELÉS VALAMELY ALKOTÁSÁHOZ HASONLÓ…

 

És lehet, hogy Xenophanész neve nekünk nem ismerős, de ők jól ismerték, ezért Pál apostol bátran idézheti nekik azt, amit tőle olvasott, ki egy fellelt verstöredékében így gúnyolódik az istenábrázolások kapcsán: "Lám csak, a négernek fekete s laposorrú az isten, s közben a thrákoknál íme kékszemű, rőt valamennyi."

 

Miről híresek, mire büszkék a görögök? És a zsidók miért tartják magukat másoknál különbnek? Mi tudjuk miért tiltja Isten az aranyszobrok, faragott képek készítését népe számára? Hogy ne készítsen megfoghatót a megfoghatatlanról? Miért készít mégis, elképesztőbbnél elképesztőbb méretű épületeket, szobrokat az ember? Ugye emlékszünk Bábel történetére? Hogyan hat ránk az, a mindenkit meghaladó? Hány és hány ember hozott áldozatott azért, hogy különleges teljesítményt, legeket produkáljon? Nagyobbat, többet, meghökkentőbbet, szebbet? Hol és mit nézünk meg először a világvárosokban? Párizsban? New Yorkban?

 

Nemrég állítottak szobrot Szűz Máriának itt a közelünkben. Közel két tonnás, több mint 10 méter magas… úgy mondják, a világ legnagyobb Mária szobra ez… Kiért, miért állították? Hogy Máriára emlékeztessen? Miféle igyekezet valósult meg? Vajon van, aki magát Máriát akarja benne látni? Mert így vágyik az őt meghaladó jelenlétére? Mintha ez a szobor attól, hogy félelmetesen meghalad minket méreteivel, azonosabb lehetne azzal, akit ábrázol? Mit csinál, mit művel az ember ily módon és miért teszi? Ahogy néztem az arról készült fotót, hogyan vitték oda, hogyan daruzták a magasból - olyan emberi léptékűvé lett az egész…

 

 

 

Vagy a hír, ami pár napja érkezett, hogy Erdélyben, Székelyudvarhely környékén, a Gordon tetőn Jézus szobrot állítottak. Egy tízemeletes tömbház magasságú, 400 köbméteres beton talpazaton áll, belsejében lépcső vezet fel a fejig, és ott ki lehet nézni, belátni az egész kör

nyéket. Aki írta, így írta: Gyönyörű! Bizonyára az. De vajon Krisztust látni segít e hatalmas

szobor a magasban? Elgondolkodtató, hogy épp a tetején, a szobor fejénél adódik a kilépés

és a kilátás lehetősége... Emlékszünk, hova, miért, mit látni vitte a Kísértő Jézus Krisztust?

 

 

 

Dömötör Ilona így írja egyik versében:

Nagyra törekvésünk, nekifeszülésünk összecsuklik, ha az erőt nem Te adod nekünk. Lelkünk meg nem békül, éltünk meg nem szépül, építésünk összeomlik segedelmed nélkül...” (Jövel Szentlélek - részlet)

 

A TUDATLANSÁG IDŐSZAKÁT EDDIG UGYAN ELNÉZTE AZ ISTEN, DE MOST MÁR AZT PARANCSOLJA MINDEN EMBERNEK, MINDENÜTT, HOGY TÉRJENEK MEG, MERT MEGHATÁROZOTT EGY NAPOT, AMELYEN MAJD MEGÍTÉLI A FÖLD KEREKSÉGÉT IGAZSÁGOSAN EGY FÉRFIÚ ÁLTAL, AKIT ERRE RENDELT.

 

Van amiről tudunk, van amiről nem. Pál apostol athéni hallgatói mondhatták, hogy eddig ők nem hallottak arról, amiről most Pál bizonyságot tett, s nem hallottak Jézus Krisztusról se.

Ám Isten, ki A TUDATLANSÁG IDŐSZAKÁT EDDIG ELNÉZTE, ettől a naptól kezdve már felelőssé tette őket saját lelkükért, és maga azt PARANCSOLJA HOGY TÉRJENEK MEG.

 

Meghökkent a szó, hogy nem ajánlja, nem javasolja, hanem PARANCSOLJA a megtérést!

Van olyan fordítás, melyben itt más kifejezés szerepel: „azt hirdeti” (új ford.) „tudomására hozza” (kat.) A Pál által ott elhangzó üzenet, akár közzététel, akár parancs, felelőssé tesz.

Meg kell értenünk, a lelkünkről van szó, ami vagy elvész, vagy Jézus Krisztus kegyelme által megtartatik. Mit kell mindenkinek tudni? Avagy mit parancsol? A Krisztus halála által nyert lehetőség megragadását. Hogy értsék, amit érthetnek, lássák, amit láthatnak, kérjék, amit kérhetnek! Ki parancsolja? Isten az, aki adni akarja, s meg is tud ajándékozni vele. Mert más módon mi sosem nyerhetnénk el.

 

KOZMA LÁSZLÓ

      PÁL APOSTOL ATHÉNI PRÉDIKÁCIÓJA

 

Szívetekben, ím, oltárt emeltek

A nem-tudott, mégis egyetlennek.

Szétfoszlanak minden tudományok,

És tudássá lesz a nem-tudásod.

Bölcsességgé lesz az oktalanság,

Mert benne van mélység és magasság.

Országában boldogságot érve

Felragyog a szomorúság fénye.

Úgy érhetsz el hozzá, csupán kérve,

Gyönge ember, Istennek szegénye.

 

Roppant torony volt a bölcsessége,

Porba omlott Bábel dicsősége.

Hordozzad hát megváltó keresztjét,

Gőgös szíved nehogy porba essék:

Mert széthullik minden hazug bálvány,

Dicsőséget ő hozhat, a Bárány.

Mint levele a roppant fatörzsnek,

Gyöngesége fénye az erőnek.

 

Földi vágyad őbenne kitelhet,

Benne sóhajt, és gyümölcsöt nyerhet.

Létednek, amely halálba hullna,

Őbenne van koronája, csúcsa.

Bűneinket mert magára vette,

Mulandó hogy megváltást teremne.

Öröklétet hordozhat a perced:

                           Része vagy az oszthatatlan Egynek.

 

Vitatkozhatunk a felől, hogy mi a megtérés, hogy hányszor kell megtérni, de nem sok értelme van. A fontos, hogy megtörténjen velem, bennem, amitől változik Istenhez, saját életemhez való viszonyulásom. Fontos? Vágyom rá? Addig állok Őfelé fordulva, míg megajándékozhat?

 

BIZONYSÁGOT ADOTT ERRŐL MINDENKINEK AZZAL, HOGY FELTÁMASZTOTTA ŐT A HALÁLBÓL. AMIKOR AZONBAN A HALOTTAK FELTÁMADÁSÁRÓL HALLOTTAK, NÉMELYEK GÚ NYOLÓDTAK, MÁSOK PEDIG AZT MONDTÁK: MAJD MÉG MEGHALLGATUNK TÉGED E DOLOG FELŐL. ÍGY PÁL TÁVOZOTT KÖZÜLÜK. NÉHÁNY FÉRFI AZONBAN CSATLAKOZOTT HOZZÁ, ÉS HÍVŐVÉ LETT. EZEK KÖZÖTT DIENES, A LEGFŐBB TÖRVÉNYSZÉK BÍRÁJA ÉS EGY DÁMÁRIS NEVŰ ASSZONY ÉS VELÜK EGYÜTT MÁSOK.

 

Vajon miért így mondja nekik az Istenhez térés lehetőségét Pál: BIZONYSÁGOT ADOTT ERRŐL MINDENKINEK AZZAL, HOGY FELTÁMASZTOTTA ŐT A HALÁLBÓL? Hisz mit számíthat e BIZONYSÁG, Krisztus értünk való halála és feltámadása az ő szemükben?

 

Hogy mit? Itt derül ki, miféle hallatlan erejű e közlés. Állásfoglalásra késztet, a hovatartozás kimondására, elhatárolódó gúnyolódásra, vagy épp e kérdés megvitatásának elnapolására.

Miért? Mert sok mindent tud hinni, remélni az ember, de a feltámadás elképzelhetetlen és léphetetlen. Nincs köze az emberi bölcsességhez, hozzáértéshez, avagy ésszerűséghez, belátáshoz... A tisztességes gondolkodáshoz elegendő ész, érdeklődés és kíváncsiság kell, ám a hitbeli megérkezéshez önátadó bizalom, istenfélelem. Ami vagy adatik, vagy nincs.

 

A biztató, hogy Isten adni akarja. MINDENKINEK. Tudnunk kell róla, de nem kényszeríthet térdre minket más, csak Isten jelenlétét mindennél jobban áhító szívünk…Adatott, akkor is. És milyen különös, két ember említődik, mint aki hívővé lett: egy férfi és egy nő, egy nagyra tartott férfiú, és egy csak névről ismert asszony. Nem emberi szem és mérce döntött. … 

További cikkek:
2020. április 07., kedd,
Herman napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 117
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 46593988

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat