belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Géczy Katalin

Imádkozz és énekelj!

Prozódiai és tartalmi kérdések



2. Nehéz problémákat vetnek fel az idegen nyelvről lefordított énekek. A fordítónak nem csupán nyelvhelyességi és irodalmi megfontolásokat kell figyelembe vennie, de a zene és vers kapcsolatáról, a prozódiáról sem feledkezhet meg. A prozódia alapszabályairól röviden:
- A szavak ritmusának egyeznie kell a zene ritmusával. Pl.: a szeretet szót nem énekelhetjük hosszú hangokra, a hosszú magánhangzókat és a mássalhangzó torlódásokat pedig nem gyötörhetjük rá pergő ritmusokra, mert az énekeseknek kitörik a nyelve.
- A zene hangsúlyainak egybe kell esni a magyar szöveg hangsúlyaival. Szavainkban mindig az első szótag hangsúlyos, ezért különösen problémás felütéses énekekre szöveget írni. Hiába egyezik pl. a szó és zene ritmusa a nyolcad felütés után két hosszú hangra énekelt "dicsőség" szó esetében, ha egyszer a zenei hangsúly a "cső" szótagot emeli ki.
- A dallam esetében figyelnünk kell a nagyobb ugrásokra, melyek szintén kiemelhetnek egyes hangokat, szótagokat.
Ha a zene és a szöveg nem működik együtt, magyartalan, ügyetlen énekeket kapunk. A közkedvelt Halleluja énekek között is találkozunk ezzel a problémával, ráadásul kissé operettes dallamvilága nem mindenkinek elfogadható. Igen egyszerűnek tűnne ezért elvetni őket, csakhogy egy korosztály legmélyebb lelki élményéhez, az ébredéshez kötődő énekek valóban nagyon értékesek sokak számára. Bölcsebbnek tűnik itt is segítőkész lelkülettel közeledni, kiválasztani a dallamában színvonalasabb énekeket, s a ritmust helyenként a szöveghez igazítani. Pl.: az "Ott a messze földön árván, hontalan" kezdetű énekben az "árván" szót nyújtott ritmus helyett két egyforma negyedre énekeljük, majd a folytatásban a "kiáltás" szó első szótagját nyolcad értékre rövidítjük. Így finomíthatunk a ritmus hibáin, illetve a rossz helyre kerülő hangsúlyokat kicsit tompíthatjuk. A zenész számára ezek a kompromisszumok mindig zavaróak, de mások szempontjaira is tekintettel kell lennünk.

3. Az új énekekkel kapcsolatban sokszor idézgetjük a zsoltárok könyvének buzdító sorait. Én egy személyes vallomással tartozom. Amióta Krisztus belépett az életembe, a szívemben megszólaló Ige nem maradhat kimondatlanul, és mert zenész vagyok, mindig énekelve kívánkozik ki belőlem. Az új ének a frissen átélt Ige élményét, üzenetét közvetíti, és ha a hallgató érti azt a zenei nyelvet, amin átadtam neki, akkor számára is üzenetté válik. Nem gondolom azt, hogy ezek az énekek J.S. Bach zenéjének nyomába léphetnek, mégis kifejeznek valamit egy másik zenei nyelven arról, hogy ma is jelen van a megszólító, szabadító Krisztus, a mi világunkban, hétköznapjainkban, életünkben. Egy publikációban azt olvastam, nincsenek ma a korábbiakhoz fogható egyházzenészek, nem születnek értékes, új énekek. Ez nagyon sommásan hangzik, én azért megemlítenék néhány nevet, csak ahogy hirtelen eszembejut: Berkesi Sándor, Zákányi Bálint, Balla Tibor, Füle Lajos, Draskóczy László, Trajtler Gábor, és a fiatalabb nemzedékből Pálhegyi Dávid. Közöttük is lesznek, akiknek a nevét 20 év múlva már meg merjük említeni. Igazából nem a nevek miatt foglalkoztat ez a kérdés, hanem a mai magyar énekek miatt. Vannak saját énekeink, szeretjük őket, énekeljük - remélem egyre többen A nálunk ifjúsági éneknek titulált kortárs keresztyén énekek igen nagy számban magyar nyelvre áttett amerikai dalok. A fordítások gyakran silányak, de ne elégedjünk meg a kritika hangjával. A legkedveltebb dalok megérdemelnének egy-egy szép magyar fordítást, ha lenne aki ezt a feladatot komolyan venné, és nem csak rányomorítaná a zenére a magyar szöveget.

Énekeljünk tehát régi énekeket frissen, lendülettel, énekeljünk új énekeket: minél több magyar éneket és a nemzetközi énekek legjobbjait, szép, tartalmas magyar szöveggel! A zenei köznyelv sokat változott az elmúlt évtizedekben is. Aki érti régebbi korok zenei nyelvét, megmártózhat annak gazdagságában ma is - ne vessük el ezt a lehetőséget. Aki pedig át tudja adni az evangéliumot a mai zenei nyelven, az tegye, mert tömegek állnak idegenül, értetlenül a templomainkon kívül. Nehéz volt a Károli Biblia helyett kezünkbe venni az új fordítást, nagy volt az ellenérzés a modern nyelvi fordulatokkal szemben. Sokan még ma is szívesebben olvassuk a Károli szép, veretes mondatait, de a "nép köznyelvén" kell az evangéliumot továbbadnunk, "hogy az egész gyülekezet közönségesen megérthesse". Tanárként naponta szembesülök a családok és az egyház közötti mérhetetlen távolsággal. Nem ismerik a Bibliát, nem tudnak imádkozni, de amikor lelki énekeket énekelnek a gyermekek, látom, ahogy megcsillan a szemük sarkában a könny. Nem tudnak Istenhez közeledni, "csak" énekelnek. A konfirmációmra áldásként kapott Ige ma is összeszorítja a torkom: "Elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket..." Sokszor tehetetlen vagyok, türelmetlenségem, közönyöm, mások iránti érzéketlenségem miatt, de imádkozom és énekelek. Így élem meg a csodát, hogy az énekszó a Szentlélek által megszólító üzenet, őszinte, szív mélyéig ható imádság lehet.

Géczyné Miklóssy Katalin
a Benkő István Ref. Ált. Isk. ének-karvezetés szakos tanára

(A cikk a "Kis Tükör" erdélyi református missziói lap felkérésére született)

2. oldal ( összesen 2 ) Előző oldal
2018. november 16., péntek,
Ödön napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 8800
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 42783307

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat