Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Az új hazában

A Kunhegyesről betelepülők szinte kész gyülekezetként érkeztek ide, imaházuk építésére, lelkész és tanító tartására, szabad vallásgyakorlatukra vonatkozó kívánságaikat maradéktalanul teljesítették a telepítő hatóságok. A kunhegyesi gyülekezet rectorát, Kálmándi Pap Jánost lehozták magukkal lelkipásztornak, ennek ellenére a parókia még három esztendő múlva sem készült el teljesen, 1810-ben pedig össze is dőlt. Ily módon 1813-ban kölcsönpénzen új lelkészlakást kellett építeni. Az istentiszteleteket kezdetben egy vályogból vert imaházban tartották, mígnem 1803-ra elkészült első templomuk. Toronnyal, harangokkal ellátott kis templom volt ez, amely alapjaiban ma is fennáll. Az első harangot még indulásuk előtt öntették 1782-ben, a másodikat Bútor János adományozta 1800-ban. A harmadik volt a nagyharang, amelyet a gyülekezet 1815-ben öntetett. Kegyszereiket a kunhegyesi eklézsiától kapták. Ezek egy úrasztali cinkanna, melyen egy felirat áll: "Ez kannát kunhegyesi ekklésia számára Ns. Koczó Gáspár uram maga költségén vette 1733. 7-dik 8.", valamint egy ezüst úrasztali kehely, "Kunhegyesi ekklésiáé ez pohár 1713" felirattal. Ezek kiegészítésére vásárolt Szabó András kurátor 1790-ben egy rézből készített keresztelőkannát, egy nagy kannát, két cintálat és egy tányért úrasztali használatra. A telepesek tehát nem feledkeztek meg Isten dolgairól, csupán lármázó irredemptus-voltukból, nyughatatlan természetükből nem tudtak kivetkőzni. Tény viszont, hogy komoly és alapos lelki munka közöttük csupán három évtized elteltével indult meg, amikor lelkészükké Kertvéllyesi Pált, későbbi alsóbaranyai esperest hívták el.
A kunok leszármazottai nehezen tudták elfogadni, hogy a szabad parasztiból újra jobbágyi sorsra jutottak. Mivel a kincstár zsellérei lettek, robotolniuk kellett, s minden termésből kötelesek voltak hetedet adni. Különösen a gyalogos és fogatos munkát sokallták. A termény értékesítését nehezítette, hogy piacra Bajára és Szegedre kellett utazniuk, így sohasem tudták magukat utolérni. Ugyanakkor a német telepesek, Bécs kedvencei, minden kiváltságot élvezve gyorsan meggazdagodtak. Lábukat a feketehegyi határban is igyekeztek megvetni, a legjobb szántókat kaparintották meg maguknak, ami hamarosan nemcsak szociális, hanem nemzeti ellentéteket szült. A válságot tetőzte, hogy az 1848-as forradalom eseményei Bácskát is elérték, Mészáros Lázár honvédjei éppen Feketehegy közelében vívtak véres csatákat a császári hadakkal.

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2025. június 05., csütörtök

    Találkozások a széllel.
  • 2025. június 04., szerda

    A Lélek munkálkodik, a világ megváltozott. Érzed Isten munkájának jó illatát? Megjelent a Karakter magazin legfrissebb száma, válogatott írásokkal Dun...
  • 2025. június 04., szerda

    Milyen válaszokat adott egyházunk a krízisekre, dilemmákra, próbatételekre, és mikor lett mindezekből valódi útkeresés? Többek között erről is szó vol...
  • 2025. június 03., kedd

    Videós összefoglaló a XX. Református Zenei Fesztiválról.
  • 2025. június 02., hétfő

    A lelkiségi gyakorlatokról és a megújulási törekvésekről, a 2026-os egyházi tisztújításról és jubileumi évről, a gyülekezetplántálásról és az egyházke...
  • 2025. június 02., hétfő

    Megkezdte szolgálatát Nagyborosnyón a Magyar Református Szeretetszolgálat Kutató-Mentőcsapata, országos adománygyűjtés indul.
  • 2025. június 01., vasárnap

    Átadták a Cegléd-Nagytemplomi Református Egyházközség új bölcsődéjét.
  • 2025. május 30., péntek

    Húszéves a magyar református Cursillo, melynek célja Krisztushoz vezetni a nem hívőket, a hívőket pedig megerősíteni a hitben, az imádságban, a közöss...
  • 2025. május 30., péntek

    Humanitárius segélyszállítmány és mentőcsapat indul Erdélybe a Magyar Református Szeretetszolgálattól.
  • 2025. május 28., szerda

    Az evangéliumi életforma szeretetalapú – vallja Csoma Judit, a Berekfürdői Református Gyülekezet lelkésze, akivel a szorongás feloldásáról beszélgettü...