Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Orbán Balázs : A Nyárád torkolatja

Orbán Balázs
A Nyárád torkolatja
(...)
Fintaházától csekély távolra van Ilenczfalva , s ehhez épp oly közel Lukafalva , mely két falu együtt alkot egy egyházközséget, közös templomuk a két falu között mindenektől egyenlő távolságra van a mező közepén. Ott van e faluk jól berendezett iskolája is, a közen azért, hogy mindkét helységnek keze ügyébe essék. Ezen tanoda újabb keletű, mert csakis 1858-ban ajándékozott marosvásárhelyi tanár, Szász István, egy nyíl földet a szülőfalújában létesítendő népiskola számára. Pap Sándor és Mátyás Miklós követték az adott jó példát, az ekként nyert földeket a testvér faluk lakói ingyen mívelték meg, s jövedelme tőkésíttetett, mit a vásárhelyi ref. főiskola e vidékről való tanulói két színi előadással annyira szaporítottak, hogy egy tanító fizetése fedezve lett, minek következtében 1868-ban máj. 26-án Mikó Mihály, marosszék - a nevelés ügyét melegen falkarolt - főkirálybírája, az iskola alapkövét ünnepélyesen letehette. Ez alkalommal a két falu jóra fogékony népe ígéretet tett, hogy maga költségén egy második tanítót fog tartani. Az iskolaház gyorsan épült, s jelenleg 100 gyermek nyer ott jó irányban vezetett nevelést.
S midőn a két testvér falu népét a kor kívánalmainak ily nemes értelmében való felfogásáért megdicsérve, nemes törekvésüket más helységeknek is követendő például kitűzzük, nem tehetjük, hogy meg ne emlékezzünk az egyházközség lelkésze, Rákossi Lajosról is, kinek ez iskola századokra kihatandó megalapításában szintén nagy érdemei vannak. Most pedig, miután a lélek- és szellemművelés e szent helyeit, egyházat és iskolát meglátogattuk, tekintsük meg az ezeket alapított falukat is.
Ezen falukban bizonnyal minden idegen előtt felötlő lesz az, hogy a lakásoknál a szekérrel való járásra használt főkapu mellett még két, egymás mellé helyezett, köríves nyilatú s többnyire csinos domborművű faragványokkal ékeskedő kis kapu van helyezve, melyek egyike az emberek számára, másika pedig a barmok bejáratára szolgál, mert itt is - mint csaknem mindenütt Marosszéken - kettős udvar van, az előudvarban vannak az istállók és marhaólak, innen újból kapu vezet a belső főudvarra, hol a lakház, s hátrább a csűr és takarmány van elhelyezve. 
Itt, e két faluban ezen czélszerű berendezés még akként is van módosítva, hogy az előudvar ismét két osztályra van szakasztva, egyik csakis pusztán a bejáratásra szolgál, másik meg az egyik kis kapuval egybefüggő, az előbbitől elkertelt rész kizárólagosan a marhák számára tartatik fenn, miért a lakokban kiváló tisztaság és rend uralkodik, mi különben a székely népnek jellemvonásához tartozik. De ezen mindenütt feltalálható tisztaság mellett e két faluban még feltalálható tisztaság e két faluban még felötlő általános jólét is észlelhető, minek ismét (a Bach és az azt követett kormányzat pauperismust terjesztő rendszere mellett is) oka abban keresendő, hogy úgy Lukafalván, mint Ilenczfalván a lakosok nagyban termelik a veteményeket nem csak kertben (mi másutt is a Székelyföldön szokásos), hanem künn a mezőn is és azt oly szorgalommal és szakértelemmel, hogy ugyanazon földbe egyidejűleg többféle veteményt vetnek, salátát, retket, murkot, czellert egyszerre. Két első jókor fejlődvén, kiszedik. A két utóbbit magára maradván, kénykedve szerit fejlődhetik. Így vetik együtt a hagymát, petrezselymet stb., melyek a Nyárád kiöntésétől termékenyített földben dúsan és nagy mennyiségben tenyésznek, s termesztményeiket ökrök által vont ernyős szekereikkel széthordják az országban Beszterczéig, sőt egész Szebenig, hol elárusítva, nem kevés pénzt hoznak gaza. Ez oka annak, hogy e két faluban nincsen sze-gény ember, s nincs eset rá, hogy valaki napszámoskodjék, mert kinek fekvő birtoka nincs is, az részibe (a termelés bizonyos részét adva a földtulajdonosnak) kivett földben termeli a jövedelmező veteményt, és ezen szakértelemmel vezetett kertészség kezd már a szomszéd helységekben is terjedni, főként az oda házasodó ilenczfalvi és lukafalvi leányok által, kik mint jó gazdasszonyok és munkások igen keresettek és kedveltek, hová pedig ők eljutnak, ott meghonosítják ezen, a vidék jóllétére nem kis befolyást gyakorló szokást is.




Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 15, összesen: 150084

  • 2024. augusztus 22., csütörtök

    Vajon megújulnak-e az iskolák kötelező és ajánlott olvasmánylistái? Személyes kedvencünk a kétkötetes ifjúsági regény, a Gömb. Kortárs. Református. Hi...
  • 2024. augusztus 21., szerda

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Horváth Ádám és Bartha Hajnal fiatal, kisgyermekes házaspá...
  • 2024. augusztus 20., kedd

    John Stott életútja számtalan tanulságot hordoz számunkra arról, hogyan tartsunk ki a szolgálat mellett egy életen át.
  • 2024. augusztus 19., hétfő

    Mi kálvinisták nem szeretjük, ha megmondják nekünk, hogy mikor és mit ünnepeljünk. Valahogy hozzátartozik mindez az identitásunkhoz.
  • 2024. augusztus 18., vasárnap

    Lelkész vagyok, a feleségem is az. Közös pályánk elején aprófalvakban, Baranyában, az Ormánságban szolgáltunk. A statisztika szerint évről évre csökke...
  • 2024. augusztus 17., szombat

    Újra benépesült a szaporcai református templom és udvara.
  • 2024. augusztus 14., szerda

    A lajosmizsei református gyülekezet és a templom melletti madárbarát bibliakert növekedése ugyanarról a Gondviselésről tesz tanúbizonyságot – vallja a...
  • 2024. augusztus 13., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Irlandáné Nagy Gabriella, hatgyermekes édesanya vá...
  • 2024. augusztus 12., hétfő

    Pintér Brigitta sosem készült papnénak – mégis ízesíti nem csak a férje, hanem a csömöri gyülekezet életét is. A nyári melegben a papné kamrapol...
  • 2024. augusztus 10., szombat

    A versenypálya mint keresztyén életünk metaforája