A családi csendesnapról

Május 8-án családi csendesnapra kaptunk meghívást Empátia (beleélés) címen. Az előadók, a szolgálók Dr Pálhegyi Ferenc nyugalmalmazott főiskolai tanár és felesége - gyógypadagógus- voltak.
A megnyitó köszöntést Nagy György lelkipástorunktól hallottuk az Énekek éneke 2:7 alapján. Pálhegyi Ferenc bevezetésként szólt bibliai házassággondozási tevékenységükről, a Biblia és Család című folyóiratukról, napjaink szomorú válási statisztikájáról (50%), amely az elhidegült kapcsolatokat nem is tartalmazza. Értelmezte az empátia szót (beleélés, az ember sajátos képessége, hogy bele tudja élni magát a vele közvetlen kapcsolatban lévő másik ember lelkiállapotába). A rövid kis átvezető ének erre figyelmeztetett: -Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít-.
Az előadás indító igéje Zsidó 4:14-16. verse: "Mivel nagy főpapunk van...Jézus...Mert nem olyan...aki nem tudna megindulni erőtlenségeinken...- Isten empátiája ez, vagyis Jézus Krisztus. Pál apostol is erre az érzésre biztat; Isten empátiája is ösztönöz, hogy a másik prblémáját értsük meg. Tapasztaljuk, az időset nem érti meg a siető fiatal, és fordítva is igaz. Kedves humorral, példákkal frissítette figyelmünket. Hansúlyozta:érdekeljen a másik!A férjem, a feleségem, a gyermekem.De nincs olyan emberi kapcsolat, ahol empátiára ne lenne szükség. Illusztrációként nagy festők (pl. Rembrant) képeinek vetítésével igazolta ezt.
Az ember az őstörténet tanúsága szerint a bűnbeesés után egocentrizmussal indul, pedig Isten képére termtettünk. A Sátán azonban arra bítzatta ősünket és ma is bíztat: légy a magad ura. Isten hatalmat adott az embernek a természet felett, és bírhatja a tudományt, azonban a gonosz erkölcs megrontotta, s ezért a tudomány nagyszerű eredményeit gonoszra fordítja (atombomba, természtpusztítás).
Az empátia Isten kegyelme által fejleszthető. Isten Jézusban megért engem, megérti embergyermekét. Életünkben a társra találás kezdetén rózsaszín szemüvegen keresztül látjuk egymást. Majd szívével lát az ember, bár Jeremiás így szól:-csalárdabb a szív mindennél.- Salamon értő bölcs. Azonban sem a szív, sem az értelem nem tesz töléletessé. Egyyedül Jézus keresztje alatt tisztulok meg én és a házastársam is.
Délután Dr Pálhegyi Ferencné Gyermeknevelés címmel tartott előadást. Igéje a Római levél 12:1-2 verséből szólt, "Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim...változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Istennek akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző...-
Először is azt kell tudnunk, hogy gyermekeink tulajdonosa az Úr. Tőle kaptuk, Isten ajándékai ők. Elsődlegesen fontos gyermekeink megértése, az odaadó figyelmesség. A figyelem feltétele, hogy akarjunk. Bármely kapcsolat csak így lehetséges. Ma ez ritka. Ha hagzik a megértés, sorvad a kapcsolat. Mi is kiüresedünk, ha nincs harmónia. A gyerekeink számára még nehezebb a helyzet. Pálhegyiné is nagy művészek festményeivel érzékeltette tanítását. Az anyját sóvár szemekkel figyelő kicsi lányt nem látja a messze ábrándozó anyai szem. Pedig a szem az első kapcsolat, s ha ez hiányzik, kihat az egész életre. De láttuk azt is, ha az apa nyakába ülteti fiacskáját, ragyog a gyermek, érzi az összetartást. A gyerek olyan mint a szivacs, mindent magába szív, a jót is, a rosszat is.
A továbbiakban ismertette a gyermek fejlődésének különböző szakaszait. Mindegyiknek megvan a sajátos igénye és nehézsége, természetesen az öröme is. A születés után az anyai ösztön megérzi, mire van szüksége a babának. A dackorszakban nem kell kétségbeesnünk, hagyjuk: saját érzéseinket fegyelmezzük. Ha már lehet, megbeszéljük velük: mit szabad, mit nem, miért. Figyeljünk rájuk, mire van szükségük. Ne feledjük, csak egyszer gyerekek. Ha nagyon szerenénk is jól nevelni, akkor sem sikerül. Az iskolás korban álljunk mellettük akkor is, ha nem jelesek, Sérelmeikben vigasztaljuk, bátorítsuk őket. A szülői tehetetlenséget is átélhetjük, de bátosítson bennünket, hogy Isten őrzi őket. Ezt az őrző, megbocsátó, hazaváró szeretetet látjuk, tapasztaljuk a tékozló fiú történetébe. Majd szólt a serdülőkori nagy váltásról, mely jelzi az elengedés igényét. Nekünk is változnunk kell. A megértés nem jelent egyetértést. A felelőségérzetet növelni kell bennük. Jó, ha tudják, hogy imádkozunk értük. A felnőtt gyerekek felett ne akarjunk uralkodni. Az unokáink nevelése nem a nagyszülő feladata. Ne legyünk a fiatal párok kapcsolatának megrontói.
E sok felszólító cslekvéshez Isten empátiája nyújt segítséget Jézus Krisztusban. S ne felejtsük el, hogy Isten általunk működik a családban!
Az elhangzott két előadás nem csupán tanított, hanem élményt is nyújtott. Azt sajnáltuk, hogy e 8-i időpont ütközött a ballagással, s így sok szülő nem vehetett részt a csendesnapon.
Egy résztvevő