A szentek

állhatatossága

Végezetül térjünk rá utolsó témánkra, mely nem más, mint a szentek állhatatossága! Összegzés végett forduljunk újra a Baptista Hitvalláshoz, amely ebben a kérdésben megegyezik a többi történelmi hitvallással. "Azok, akiket Isten elfogadott a Szeretetben, akiket hatékonyan kiválasztott, Lelkével megszentelt és a választottak becses hitével megajándékozott, sohasem eshetnek ki sem véglegesen, sem teljesen a kegyelem állapotából, hanem bizonnyal kitartanak mindvégig és örökre üdvözülnek, látván, hogy Isten elhívása és ajándékai megbánhatatlanok...-.
Mutassunk rá ismét, hogy pontosan ezt tanítja maga az Írás: "Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.-
Mit mondunk tehát erre? Ha Isten velünk ki lehet ellenünk? (...) Mert meg vagyok győződve, hogy sem, halál sem élet... sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.-. (Róm 8,30-39 Újford.) Hadd hangsúlyozzuk újra, hogy a Dordrechti Zsinaton résztvevő teológusok ( és mindazok, akik magukénak vallják ezt a tanítást ) nem egyebet tettek, mint hogy összefoglalták és rendszerbe szedték az Isten szabad és ingyen kegyelmének evangéliumáról szóló tanítást. Ha az ember nem képes üdvözíteni önmagát, akkor egyedül Isten üdvözítheti őt. Ha pedig nem mindenki üdvözül, akkor Isten nem üdvözített mindenkit. Ha Krisztus elégtételt szerzett a bűnökért, akkor ezt azok bűneiért szerezte, akik üdvözülnek. Ha Isten e Krisztusban szerzett üdvösséget ki akarja jelenteni azoknak, akiket az üdvösségre kiválasztott, akkor Ő maga fog gondoskodni arról, hogy ez hathatósan meg is valósuljon. Ha tehát azokat, akik önmagukat sohasem lettek volna képesek üdvözíteni, az üdvösségre kiválasztotta, őértük meghalt és őket az üdvösségre elhívta, akkor ugyanígy meg is őrzi őket az örök életre az Ő nevének dicsőségéért. Így érkeztünk el tehát a teljes romlottság, a feltétel nélküli kiválasztás, a korlátozott engesztelés és a hathatós elhívás után a szentek állhatatosságához. "...aki elkezdte bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézus napjáig.- (Fil 1,6) Isten Igéje sokszorosan alátámasztja ezt az áldott igazságot. "Az pedig az Atyának akarata, aki elküldött engem, hogy amit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam azt az utolsó napon.- (Jn 6,39) "És én örök életet adok nékik, és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.-(Jn 10,28)
"Mert ha, mikor ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel az ő Fiának halála által...- (Róm 5,10). "Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak...- (Róm 8,1). Ez tehát hívő ember ismertető jegye: hogy ő Krisztusé, hogy a Krisztusban állhatatosan kitart, hogy igyekszik elhivatását és kiválasztását erőssé tenni (2Pt 1,10). Aki Krisztusban hisz, ugyan kísértésbe eshet, ám az Úr nem engedi, hogy meghaladja erejét a kísértés, "sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja...- (1Kor 10,13), s így a hívőt az Úr megőrzi ki - és bemenetelében a Krisztus dicsőségére. A Római levél 8. fejezetében, a páratlan 28-39. versekben bontakozik ki az örök megváltás isteni logikája: a kálvinizmus pedig nem más, mint ennek egyszerű megfogalmazása.
Az üdvösség Isten gondolataiban és terveiben veszi kezdetét, ennél fogva feltartozhatatlanul el is éri célját: azok, akiket "eleve ismert-, örök időkre egyesülnek Megváltójukkal.

Összegzés

Ez tehát a kálvinizmusként ismert teológia vázlatos összefoglalása. Korántsem emberektől származó újítás, hanem éppen hogy Isten Igéjének világosan megfogalmazott tanítása. Ám így sem kerülhetjük meg a szokásos kérdést: "De vajon ez a kálvinizmus nem akadályozza az evangélium hirdetését?- Még ha valaki csupán felületesen ismeri is a Krisztus egyházának történelmét, be kell látnia, hogy ez az aggodalma megalapozatlan. Krisztus evangéliuma leginkább ott és akkor virágzott, ahol és amikor az Isten népe a szívébe fogadta e tanításokat. Gondoljunk William Carey odaadására, aki cipészműhelyét odahagyva Indiába ment a Krisztust hirdetni! Carey szilárd kálvinista volt, csakúgy, mint Andrew Fuller, a Baptist Missionary Society ( Baptista Missziói Társaság ) egyik alapítója. Vagy nézzük meg, mit ír az istenfélő David Brainerd, aki hitte, hogy nem csak a fehér embernek, de az amerikai rézbőrű indiánnak is van lelke: "Akkoriban két dologra vágytam - írja naplójában - saját megszentelődésemre,
és Isten választottainak egybegyűjtésére.- A modern idők egyik legnagyobb evangélizátora a kálvinista George Whitefield volt, ám kálvinizmusa egyáltalán nem gátolta meg Krisztus evangéliumának hirdetésében. "Minő isteni hévvel buzdította a bűnöst - mondták róla - hogy Krisztushoz térjen!- A Kálvinizmus - amennyiben használhatjuk e szót a félreértés veszélye nélkül - volt Robert Murray M Cheyne evangéliuma, csakúgy, mint Andrew Bonaré és Willam Burnsé, aki Kínában missziói munkát végzett és az ébredés vezér alakjaként tartják számon. Vértanuk, reformátorok, Krisztus földi egyházának vezetői, akik hirdették az evangéliumot, sőt, meg is haltak érte, mind arról beszéltek, hogy az Isten üdvözítő kegyelme saját választott nyájának adatik. Többek, mintsem hogy felsorolhatnánk őket. Luther, Kálvin, Tyndale, Latimer, Knox Wishart, Perkins,Rutherford, Bunyan, Owen, Charnock, Goodwin, Flavel, Watson, Henry
Isaac Watts, Jonathan Edwards, Whitefield, Newton, Spurgeon - csupán néhány vitéze a nemes seregnek, akik mind az ellenállhatatlan kegyelem igazságáról tanúskodnak. Tán akadályozza őket az Úrért végzett munkájukban az, amiben hittek? Mit is hittek ők? Azt, hogy az Isten mindenható Úr. Merték hinni, hogy olyan királyt szolgálnak és imádnak, aki "mindent akaratának tanácsából cselekszik-. (Ef 1,11) Jól mondta a prédikátorok fejedelme, Charles Haddon Spurgeon: "Ismertem olyanokat, akik ajkukat harapdálták, és fogukat csikorgatták midőn az Isten mindenható uralmáról prédikáltam... a mai doktrinér teológusok jóváhagynak ugyan egy Istent, de ez az Isten nem lehet Király!-
Talán Spurgeon akadályozta volna az evangéliumot? Mégis mennyien fellázadtak ellene a tanítása miatt! "Leintenek azzal, hogy túlzásba esünk - mondta - alig van lelkipásztor, aki jóindulattal tekint ránk, vagy kedvező véleménnyel van rólunk: mégpedig azért, mert szilárdan meg vagyunk győződve Isten mindenható uralmáról, Isten kiválasztásáról és népe iránt megnyilvánuló különleges szeretetéről.-. Arra törekedve, hogy erősen megragadjuk Isten Igéjének ezeket az áldott igazságait, és nevének dicsőségére hirdethessük őket, idézzük befejezésül egyházunknak ugyanezt az óriását: "Az ősi igazságot, amelyet Kálvin hirdetett, Ágoston hirdetett és Pál apostol hirdetett, kell nekem is prédikálnom, máskülönben elárulom a saját lelkiismeretemet és Istenemet. Én nem alakíthatom az igazságot és hallani sem akarok arról, hogy bármely tanítás érdes szélét lefaragjam. John Knox evangéliuma az én evangéliumom: s ami egykor végigmennydörgött Skócián, most újra végigmennydörög Anglián is!- WJ Seaton