Cikkek

Pro Christ

Egy nagy evangélizáció zúgott el (szó szoros értelmében) Európa felett. Reméljük, hogy nem fejek feletti jelképes magasságban, hanem fej és szív jelképes magasságában, sokakat elérve, érintve, Krisztussal való kapcsolatot teremtve.

A XX. század második felében még rombolóbb hatások érték a kereszténységet, s egyházi kötöttségükben meglazult tömegek teljesen elszakadtak, sőt idegenekké és ellenségesekké lettek. A megszokott templomi evangelizációk egyre kevesebb látható eredményt hoztak. Akkor az új idők emberéhez keresve az utat, az evangelizátorok kimentek a templomokból azon tömegek után, akiket már nem lehetett oda behívni. Ezen új evangelizációknak volt egyik leghíresebb munkása Billy Graham, aki országról országra járva, hatalmas stadionokban hangerősítőkkel, nagy szolgáló, imádkozó háttérrel járták a világot. Óceánjáró hajókat béreltek, s kikötőkben hirdették Krisztus hívó szavát. Ennek az új evangélizációnak még újabb, nagyobb és modernebb formája az, amelynek a legújabb időben Európában Ulrich Parzany a legismertebb művelője. Ő világi szintéren, külmisszióra hasonlító módszerekkel, a modern, elistentelenedett embereket számukra természetesebb közegben, műholdas technikával szólítja meg. Így 2006 március 20-27 között Európában 1250 helyen (Magyarországon 70 helyen, többféle keresztyén felekezet összefogásával) vették a műholdas adást, több10.000. embert elérve egyszerre.
Ez újfajta evangelizáció nagyságát nem csak a korábbi hallgatóság létszámának alig mérhető emelkedése jelzi, de hatalmas közösségek állnak a neves evangelizátorok mögött. Mindenekelőtt sok ezres imádkozó sereg, akik több héten át imádkoznak az isteni erők kiáradásáért. Talán még ennél is több ember hatalmas anyagi áldozata teremti meg a fedezetét annak, hogy e drága technikát használhassák. Németországban 25 db Mercedes Smart autó /a Mercedes cég felajánlása/ amolyan "2 személyes templom- járta sok héten át a falvakat, városokat figyelemébresztés céljából. Hány ezer ember áldozott időt, fáradságot, hogy alkalmi kórust alkossanak, szerepeljenek, bizonyságot tegyenek, a rendre vigyázzanak (hogy mindenek ékesen és jó renddel menjenek végbe).
Csak a mi kis városunkban 3 keresztyén felekezet fogott össze (baptisták, evangélikusok, reformátusok), hogy a helyi vétel feltételeit biztosítsák, s ünnepélyesebbé tegyék. Nem gyülekezeti kasszákból, hanem külön személyes adakozásokból, a helybérlettől, a technika biztosításáig, műholdas adásbérletig, hogy mindennek fedezete legyen. Sokan vállalták kérés nélkül az anyagi áldozatot. Hogy a plakátok elkészüljenek, s jó helyre kifüggesztessenek, hogy a technikai feladatok végzésében fennakadások ne legyenek, szintén sokak vállalták az ezekkel való fáradozást. Hogy minden este helyi bizonyságtévők, énekkari szolgálatokat végzők tegyék még személyesebbé még megragadóbbá és még ünnepélyesebbé a nagy munkát, illetve, hogy még szeretetvendégséggel is emeljék a hét testvériségének melegét, jó néhány férfi és asszonytestvér állt be e szolgálatra, illetve tette asztalra szívét. Mintha megszámlálhatatlan angyal öltött volna testet, s vállalt volna részt, fáradságot e nagy ügyben. Félelmetes dolog, ha ezt valaki városunkban észre se vette.
Nemcsak nagysága volt jellemzője az evagélizációs hétnek, hanem újszerűsége is, hogy a nem templomi szintér - külmisszió akar lenni. Újszerű volt az is, hogy müncheni sportcsarnokból sugárzott eseményeket sokféleképpen átjárta stílusában a mai modernség, ez alkalomra szerzett minden esti ének ritmusa, előadásmódja, alkalmi ének és zenekarok nem templomi stílusa. Színdarabrészletek alkalmi üzenetek betétjeként alkalmazása, az igehirdetés nem Bibliából való kiindulása , hanem mindennapi jelenségek megvilágítása bibliai üzenetekkel, hogy az igehirdetéstől elvadult emberek észrevétlen döbbenjenek bele, hogy az Isten kijelentése milyen modern, mai kérdéseink megválaszolója s az elfásult emberek ámulatba ejtője.
Egyik legkifejezőbb példája az evangelizációnak, amelyet azóta se tudok felejteni, ami az evangelizátort is meggazdagította, hogy valakitől két kártyát kapott. Az egyik kártyán az volt olvasható: "Por és hamu vagyok!-, a másokon: "Isten értem is teremtette a világot!-
Ez a kettős érzés találkozása csiholt fényt az én szívembe. Kívánom, hogy e két mondat olyan érzésekkel töltse be sokak szívét, mint ahogy az enyémet is!
Mónus Péter - presbiter

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél