Nemzetközi konzultáció a szenvedő egyházról

Málta, 2004. január 20-23

Isten kegyelméből januárban Máltára utazhattam a címben megjelölt konferenciára, amely a "Szenvedő Egyház- címet kapta. Egy olyan ablaknyitás volt ez számomra, melynek látványa igen megdöbbentett. A ma elő keresztyének fele olyan területen él, ahol hite megvallásáért életével fizethet. Évente mintegy 350 ezer keresztyén adja életét Krisztusért! Nagypéntek közeledtével Jézus keresztjére gondolunk. Jézus szenvedésével, helyettes áldozatával váltott meg bennünket. De arról is beszélt, hogy tanítványai bizonyságtételét sokan elutasítják, üldözni fogják őket.

A keresztyének vére ma is magvetés

Számos országban van ma is keresztyénüldözés. Különösen nehéz a helyzet Afrika néhány államában, főleg Szudán déli részén, Kelet- Indonéziában, Pakisztánban, Észak-Koreában, Kínában, Vietnámban, Burmában és más helyeken. Legtöbb helyről mégis elmondható, hogy az üldözés ellenére növekszik az egyház. S ez vonatkozik római katolikusokra és protestánsokra egyaránt. A konferencia vendége volt Lord David Alton angol parlamenti képviselő, aki megnyerve számos képviselőtársát megalapították Jubliee Campaign-t, amely a bibliai 50. év elengedésének gondolata alapján munkálkodik az üldözöttek megsegítésén. Ennek a feltáró munkának egyik eredménye D. Alton könyve, amely nem gyermekeknek való dokumentum-gyűjtemény. A szerző 13 fejezetben mutat be olyan országokat, amelyekben különösen sokat szenvednek a keresztyének. Az első fejezet Szudánról szól.
Vázlatosan idézek a tudósításból: Szudán Afrika legnagyobb területű országa, amelyben az iszlám államvallás. Innen kapunk legtöbb hírt az emberi jogok semmibe vételéről és a keresztyének üldözéséről. A Nemzeti Iszlám Front 1989-ben dzsihádot, szent háborút hirdetett a déli területeken élő keresztyének és animisták ellen. Azóta több mint 2 millióan haltak meg, s több mint 4 millióan lettek földönfutóvá, másokat rabszolgaságba kényszeríttettek.
Sok szudáni keresztyén elszigeteltnek és elfelejtettnek érzi magát. A Szudánon belüli menekültek többsége éhhalált szenved, mert az országba jutatott humanitárius segélyek csak moszlimokhoz jutnak el. A kormányzat falvakat támad meg. Az foglyokat megölik, az elmenekülőnek pedig kevés esélyük van a túlélésre. A mocsaras területeken nincs élelem, és a víz fertőzött. A naponkénti légi bombázások és a taposó aknák telepítése számtalan borzalom forrása. Keresztyének elmondása szerint, mindettől megmenekülhet az, aki számonkéréskor megtagadja hitét és áttér a mohamedán vallásra. Számos keresztyén vezetőt kivégeznek, de az is megtörténik, hogy összeterelt keresztyéneken szovjet tankokkal hajtanak át. Ha valaki nem tagadja meg hitét, azzal már az is előfordult, hogy fejébe szöget verve végezték ki. Enyhébb büntetésnek számít nők és gyermekek esetében a 15-20 korbácsütés és a 7-20 napig tartó elzárás. Nemzetközi emberjogi csoportok jelentik, hogy keresztyén és más, nem moszlim asszonyokat és gyermekeket rabszolgának adnak el, s utána áttérésre kényszerítenek.
A déli terülteken gyermekek meggyilkolása és asszonyok megerőszakolása mindennapos esemény. Az is előfordult, hogy kínzás és megcsonkítás után magukra hagytak agonizáló embereket, mert nem voltak hajlandók áttérésre. Az UNICEF jelentései szerint gyermekeket nyomorítanak meg, térdükbe és bokájukba szöget vernek, hogy soha nem mehessenek. Amikor a déli ellenállási mozgalom (SPLA) felszabadította Torit városát, az ottani túlélők elmondták, miként rombolták le templomukat és alakították át azt katonai bunkerrá, a téglákból pedig mecsetet építettek. A toriti segédpüspök, Akio Johnson kilencszer szenvedett el fegyveres támadást. 72 bombát dobtak az egyházközség iskoláira és otthonára, ahol 200 gyermeket oktattak. A gyermekek rémülten kiabáltak és félelmükben hánytak a pszichés sérülések miatt. Akio püspök ezt üzeni a nyugati országoknak az olajimporttal kapcsolatban: "Minden hordó olaj félig olaj, félig szudáni vér.-

Sok mindenről írhatnék még, de nem tudok. Isten számos áldást adott a néhány nap alatt,
de azokat máskor szeretném elmondani. Kezdjünk el imádkozni szenvedő testvéreinkért, s tartsunk bűnbánatot azon sértésekért, amelyeket egymásnak okozunk.

Reménységgel tekintünk előre

Nem tudjuk, hogy mi lesz Európában. Megérkezik-e Mohamed népe közénk vagy sem? Mi egyet tudunk: Jézus Krisztus visszajön erre a földre és ítélni fog élőket és holtakat. A Biblia azt is tanítja, hogy Krisztus előtt megjelenik az Antikrisztus, aki valamiféle egységes világvallást fog felállítani, s magát Krisztus helyett istenként imádatja. Nem tudjuk, hogy ez a személy keresztyén, zsidó vagy mohamedán hátterű lesz-e? Azt sem tudjuk, hogyan fognak erre reagálni a világvallások. Az azonban bizonyos, hogy Jézus bizonyságtételre és szenvedésre készítette fel népét, s meghagyta nekünk, hogy, aki mindvégig kitart, az üdvözül. Mi keresztyének mégsem vagyunk a félelem vallása. Mi az erőnek szeretetnek és józanságnak lelkét vettük. Nem védekező magatartásra kell beállítódnunk, hanem készeknek kell lennünk Krisztusról bizonyságot tenni mindenkor, mindenkinek, még moszlimoknak is, - a szelídség Lelkével. Isten ma közülük is sokakat behív Országába. Te is részese lehetsz ennek a szolgálatnak.

Hatvan, 2004. február
Tatai István
lelkipásztor