Kelták földjén jártunk

Az Úton a Második Jeruzsálemi Zsinat felé (TJCII) nevű nemzetközi közösség soros találkozóját 2012. április 16-19. között Írországban tartotta. A szervezet célja az egyetemes egyházban élő zsidó és a nemzetekből való hívők kapcsolatának teológiai tisztázása. A mozgalom azon munkálkodik, hogy mindkét fél a bibliai zsidó olajfán (Róm 11) egységben, de saját önazonosságát megtartva élhesse meg a Messiás-Menyasszony létének titkát, Isten dicsőségére.

Írország történelmi küldetése
A keltákat az ötödik században érte el az evangélium. Az ország védőszentjének tartott walesi Szent Patrick vitte el közéjük a jó hírt, miután hat évet töltött az őt elrabló kelták fogságában. Istentől elszenvedett büntetésnek tekintette fogságát, majd tudatosan vállalta fel a szigetország megtérítését. Missziós szerzetességeket hozott létre, amelyek később Európa számos országába, így egészen Itáliáig elvitték Jézus Krisztus üzenetét.
Nekem nagyon megtetszettek a kőből faragott hatalmas kelta keresztek. Ezeknek több funkciójuk is volt. Mindenek előtt Jézus áldozati halálára emlékeztették a keltákat. De a felállított kereszt a közösség találkozási helye, sőt kőbevésett Bibliája is volt. A kereszteken ugyanis számos evangéliumi és egyháztörténeti jelenetlánc található, amelyek alapján történt a keresztyén hit tanítása.

Evangéliumi katolikusok
Nagy öröm töltötte el szívemet, hogy a konferencián találkozhattam evangéliumi katolikusokkal is, akik minden keresztyén felekezettel keresik a közös hitbeli alapot. A mozgalom képviselői valamennyien hűséges katolikus hívők. Azonban tanításukban és hitbeli gyakorlatukban a 90-es évektől jelentősen közelebb kerültek protestáns testvéreikhez. Így nem imádkoznak Szűz Máriához, mert szerintük erre ma a katolikus hívőket senki sem kötelezi hivatalosan. Továbbá az evangéliumi katolikusok nem hiszik, hogy a szentmise a golgotai keresztáldozat megismétlése lenne, mert Jézus csak egyszer áldoztatott fel bűneinkért. Ellenben vallják a Szentírásban olvasható boldogító jó hírt: a kegyelem Isten szabad ajándéka, amely nem jócselekedetekkel, hanem csak hittel fogadható el.
Az evangéliumi katolikusok és egyházi engedéllyel kiadott leiratukban bűnbánattal vallják meg, hogy egyházuk az idők folyamán gyakran „túlságosan sakramentális” formát öltött, és elhanyagolta az evangelizációt. Éppen ezért hangsúlyozzák: a helyi plébánia legfontosabb feladata az evangelizáció, amelyet lehetőleg más felekezetekkel karöltve kell végezni.

Messiási gyülekezetek Ukrajnában
A konferencia egyik különleges vendége volt Boris Grisenko kijevi messiási zsidó lelkipásztor is. A 17 éves közösség egy zsidó zenei fesztivál evangelizációjának gyümölcse, Az 1600 fős zsidó gyülekezet megünnepli az összes bibliai ünnepet, és Jézus üzenetével só és fény kíván lenni egész Ukrajna számára. Szervezett segítséget nyújtanak számos szociális területen is. Így jelen vannak a kórházak intenzív osztályán, az elhagyott gyerekek gondozásában, és a szenvedélybetegek mentésében is. Reménység Rehabilitációs Központjuk az ökumené jegyében más egyházakból érkezőket is kiképez a diakóniai munkára.

Az Egyház-Izrael kérdés helyzete világunkban
Pillanatnyilag a TJCII mozgalom a legtágabbra nyitott ajtót Afrikában lelte meg. A közép- afrikai nemzetek körében (pl. Kenya) szinte ismeretlen az antiszemitizmus, sőt a zsidóságot Mózes afrikai származású (kusita) felesége révén, távoli rokonaiknak tekintik.
Újabban külön teológiai téma lett a TJCII mozgalomban a spanyol és dél-amerikai marrano-ügy. Az egykor kényszerkeresztelt zsidók utódainak lelki-egyházi helyzete még nem lezárt kérdés. Vajon ők messiási zsidóknak tekintendők, vagy inkább teljes identitásvesztésükről kell-e beszélnünk? A téma neves szakértője Peter Hocken katolikus teológus és a TJCII egyik frontembere, a kérdés újbóli átgondolását az inkvizíció által ejtett történelmi sebek gyógyulási lehetőségének is tekinti.
Történelmi meglepetés, hogy napjainkra a zsidó bevándorlás egyik célállomása Németország lett. Nem véletlen, hogy számos nagyobb messiási zsidó gyülekezet is született az országban. Ilyen a berlini Beit Sar Shalom (Békesség Fejedelmének Háza) is, amely kb. 250 tagot számlál.

Reménység
A TJCII a jövőben székhelyét az USA-ból Jeruzsálembe kívánja áthelyezni. Ezzel kívánja kifejezni, hogy a nemzetekből való keresztyének és a Jézus-hívő zsidók ott kívánnak együtt szeretetben élni és szolgálni, ahol az Egyház megszületett és abba befogadta a nem-zsidó hívőket is (ApCsel 15). Így együtt jeleníthetik meg a múltban gyakran elfelejtett teológiai tényt, hogy az Egyház Jeruzsálemben született, s élete az Olajfától ma is elválaszthatatlan.

Hatvan, 2012. május 15.
Dr. Tatai István